Apertura最新文献_第6页

A spagettiburleszk : A burleszk hatásai és a humor mechanizmusai Bud Spencer és Terence Hill komédiáiban 一个意大利式的滑稽笑话:一个滑稽笑话hatásai是一个幽默的机械笑话，巴德·斯宾塞·萨姆是特伦斯·希尔komédiáiban

Apertura Pub Date : 2022-01-01 DOI: 10.31176/apertura.2022.17.3.5

András Kocsányi

{"title":"A spagettiburleszk : A burleszk hatásai és a humor mechanizmusai Bud Spencer és Terence Hill komédiáiban","authors":"András Kocsányi","doi":"10.31176/apertura.2022.17.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.31176/apertura.2022.17.3.5","url":null,"abstract":"A spagettiburleszk, amely nem egy valós zsáner, egy olasz komikus páros filmjeit fedi, akik máig rendkívüli népszerűségnek örvendenek Magyarországon és Európa-szerte. Bud Spencer (eredeti nevén Carlo Pedersoli) és Terence Hill (Mario Girotti) a spagettiwesternekből és Sergio Leone árnyékából nőtték ki magukat, az erőszakos, sötét hangulatú szubzsáner az ő parodisztikus filmjeikkel egyfajta átalakuláson ment át. A westernek világát elhagyva egy saját sorozatot építettek komikus kettősükre, amire már legfőbb hatással a tízes-húszas évek amerikai filmburleszkjei voltak, így a páros legfőbb előképének Stan Laurelt, Oliver Hardy-t, Charles Chaplint és Buster Keatont tekinthetjük. A burleszk hatásait filmjeikben eleddig kevesen mutatták be, valamint azt is, hogy milyen kultúrtörténeti előképek kötődnek még a Spencer‒Hill duó által képviselt komikus ellentétpárokhoz. Így többek közt Miguel de Cervantes Don Quijotéja hatását is vizsgálom, valamint a páros filmjeiben használt jellegzetes komikus jelenségeket Henri Bergson francia filozófus A nevetés című művében megalkotott fogalmaival elemzem.","PeriodicalId":7948,"journal":{"name":"Apertura","volume":"25 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"77910602","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Felforgató gépezet: A barkácsolás módszere Julian Antonisz műveiben

Apertura Pub Date : 2022-01-01 DOI: 10.31176/apertura.2022.17.4.5

Michał Bobrowski

{"title":"Felforgató gépezet: A barkácsolás módszere Julian Antonisz műveiben","authors":"Michał Bobrowski","doi":"10.31176/apertura.2022.17.4.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.31176/apertura.2022.17.4.5","url":null,"abstract":"A tanulmány Julian Antonisz Antoniszczak, az extravagáns művész, képzett feltaláló és a krakkói Animációs Filmstúdióhoz kötődő kísérleti filmes életművére fókuszál. Bár Antonisz műveit ritkán vetítik nemzetközi fesztiválokon, a lengyel animációs film rajongói körében nagy elismerést váltott ki, főleg a 35 mm-es filmszalagra rajzolt, festett, karcolt, égetett vagy fametszetként készült, furcsa, „kamera nélküli filmjeinek” alkotójaként. Erőteljes vizuális kísérletezései olyan nemzetközileg elismert avantgárd filmesekkel állítják rokonságba, mint Norman McLaren, Stan Brakhage vagy Len Lye, ám ezekhez a művészekhez képest Antonisz munkája sokkal kevésbé tűnik hermetikusnak és exkluzívnak. A rendező nagy népszerűségre tett szert a lengyel nézők körében, mivel képes volt összeegyeztetni a film médiumának experimentális megközelítését a szocialista valóság abszurd kigúnyolásával, a vonzó primitivizmussal és az őrült burleszkkel. Jellemző, hogy Antonisz radikális, a „barkácsolás” filozófiája iránti elkötelezettségén nyugvó művészi módszere, anarchista humorérzéke, valamint a tekintélyekkel és a hivatalos doktrínákkal szembeni természetes bizalmatlansága a 80-as években a lengyel punk mozgalom kultikus alakjává tette őt. Filmtörténeti nézőpontból az ideológiai uralom idején Antonisznak a művészi függetlenségre való törekvése a lengyel disszidens művészet tágabb kontextusában olyan példának tekinthető, amely a kommunista rezsim elmúlt két évtizedében a gerillamódszereket kombinálta felforgató üzenetekkel.","PeriodicalId":7948,"journal":{"name":"Apertura","volume":"42 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"85449945","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Vágyunk varázslatos tárgya. Kenneth Branagh: Lóvátett lovagok – komédia a musicalszínpadon

Apertura Pub Date : 2022-01-01 DOI: 10.31176/apertura.2022.17.2.8

Ágnes Matuska

{"title":"Vágyunk varázslatos tárgya. Kenneth Branagh: Lóvátett lovagok – komédia a musicalszínpadon","authors":"Ágnes Matuska","doi":"10.31176/apertura.2022.17.2.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.31176/apertura.2022.17.2.8","url":null,"abstract":"Dolgozatomban Kenneth Branagh 2000-es Shakespeare-adaptációján keresztül vizsgálom meg azokat a diskurzusokat, amelyek Shakespeare kulturális értékét és a Shakespeare-adaptációkon számon kérhető funkciókat boncolgatják. Az elemzett film negatív kritikai fogadtatásán keresztül felvázolom azokat a kritériumokat, amelyek mentén Branagh művét sikerületlennek találhatjuk. A kudarc okát legtöbb kritikus abban vélte megtalálni, hogy az adaptált Shakespeare-drámát és a musical műfaját alapvetően összeegyeztethetetlennek látták, illetve abban, hogy az elkészült mű sem a Shakespeare-rel, sem a musical műfajával kapcsolatos kívánalmaknak nem tesz eleget, legfeljebb úgy, hogy egyfajta populáris igényt céloz meg. Rámutatok ugyanakkor arra is, hogy az eredeti Shakespeare-darab sem feltétlenül követi a saját műfajának követelményeit, és számos olyan dilemmát eleve felvet, amelyek Branagh adaptációjában is megjelennek – ez egyrészt a komikus műfaj iránti rajongás, másrészt pedig a műfaj létjogosultságának, értékének megkérdőjelezése, illetve a műfajhoz kapcsolódó „csoda” élményre való reflexió, valamint a közönség szerepe a csoda létrejöttében.","PeriodicalId":7948,"journal":{"name":"Apertura","volume":"13 2 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"83986975","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

A realizmus változó gravitációs ereje a digitalizációban (Alfonso Cuarón: Anyádat is, Ember gyermeke, Gravitáció)

Apertura Pub Date : 2022-01-01 DOI: 10.31176/apertura.2022.17.3.7

Kristóf Sólyom

引用次数: 0

Ökopornó: A nem-emberi megjelenítésének korlátairól

Apertura Pub Date : 2022-01-01 DOI: 10.31176/apertura.2022.18.1.2

Bart H. Welling

引用次数: 0

Veganstrukció, avagy bevezetés a fitoszemiológiába

Apertura Pub Date : 2022-01-01 DOI: 10.31176/apertura.2022.18.1.6

Annamária Hódosy

引用次数: 0

Sötét átjárók: Film noir adaptációk a 40-es évek nyitányán

Apertura Pub Date : 2022-01-01 DOI: 10.31176/apertura.2022.17.2.2

Attila Varró

{"title":"Sötét átjárók: Film noir adaptációk a 40-es évek nyitányán","authors":"Attila Varró","doi":"10.31176/apertura.2022.17.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.31176/apertura.2022.17.2.2","url":null,"abstract":"A tanulmány három amerikai bűnügyi regény és klasszikus hollywoodi filmfeldolgozásuk összehasonlításával kívánja bizonyítani, hogy a 40-es évek stúdiófilmjében létrejött egy olyan egységes – és a gyártási rendszerben tudatosan reprodukált – tematikai csoport, amely a bűnügyi filmeken belül a korábbi két alapműfajjal szemben nem a hivatásos nyomozóra (krimi) vagy hivatásos gengszterre (gengszterfilm), hanem a bűnelkövetésbe saját hétköznapi világából belecsábult átlagember alakjára épült. Az összehasonlító elemzés tárgyául választott három regény a krimin (A máltai sólyom), a gengsztertörténeten (Magas Sierra) és a bűnmelodrámán (Dupla vagy semmi / Kettős kárigény) keresztül mutatja meg a film noir mint műfaj közös vonásait, amelyek egyfelől megkülönböztetik a bűnügyi társműfajoktól, másfelől egy jól felismerhető, konzisztens történetcsoportot alkotnak. Valamint rámutat arra, hogy ezek a vonások markánsabban vannak jelen az irodalmi alapművekben, szembefordulva saját műfaji sémáikkal, így tehát a film noir elsősorban a bűnügyi műfajok egységes szemléletű irodalmi dekonstrukciójának stúdiófilmes környezethez való adaptálásából jött létre.","PeriodicalId":7948,"journal":{"name":"Apertura","volume":"2 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"77617289","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Remake-esztétika: Francia rendezők kortárs amerikai önremake-jei

Apertura Pub Date : 2022-01-01 DOI: 10.31176/apertura.2022.17.2.4

Dávid Lubianker

{"title":"Remake-esztétika: Francia rendezők kortárs amerikai önremake-jei","authors":"Dávid Lubianker","doi":"10.31176/apertura.2022.17.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.31176/apertura.2022.17.2.4","url":null,"abstract":"Az írás az eredeti francia filmekből készült kortárs transznacionális amerikai önremake-eket vizsgálja a bennük egyszerre érvényesülő globalizációs és személyes jellemzők ellentétei alapján. Célja a transznacionális önremake-ek speciális jelenségének magyarázata és elhelyezése az amerikai, globális filmkultúrában, kitérve gyártási, forgalmazási és filmnyelvi sajátosságaikra. Egy kiválasztott eredeti francia film, A 13-as (13 Tzameti. Géla Babluani, 2005) és transznacionális önremake-párja, A 13-as (13. Géla Babluani, 2010) filmpéldáinak összehasonlító elemzésén keresztül kerül bemutatásra, hogy a remake miként hagyja el az eredeti film lokális, francia társadalmi vonatkozásait, és erősíti meg a történet globálisan is könnyen értelmezhető műfaji jegyeit, miközben hű marad az eredeti filmhez és gyakran alkalmazza annak visszatérő filmnyelvi megoldásait. Ennek a kétféle szándéknak a hibriditásából erednek a transznacionális önremake-ekben egyszerre érvényesülő speciális európai jellemzők és globális kulturális kölcsönhatások feloldhatatlan ellentétei, melyeknek köszönhetően a transznacionális önremake-ek gyakran részesülnek negatív kritikai fogadtatásban, a globális közönség szűkebb rétegeit szólítják meg, és jellemzően a másodlagos piacokon képesek érvényesülni.","PeriodicalId":7948,"journal":{"name":"Apertura","volume":"97 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"72915948","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Az illegális migráció ábrázolása a 21. századi európai rendezői filmben

Apertura Pub Date : 2022-01-01 DOI: 10.31176/apertura.2022.17.3.1

György Kalmár

引用次数: 0

Kozmikus és animális : Bódy Gábor Kutya éji dala (1983) című filmjének hang- és zenehasználata

Apertura Pub Date : 2022-01-01 DOI: 10.31176/apertura.2022.17.3.4

Áron Acsády-Pongyor

引用次数: 0