{"title":"Tapasztalataink egy BPD-s gyermek kineziotape terápiájáról","authors":"Katalin Ádám-Dér, Dóra Bernolák","doi":"10.52092/gyosze.2023.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.52092/gyosze.2023.2.5","url":null,"abstract":"Cikkünkben egy koraszülött, halmozottan sérült, Bronchopulmonális diszpláziával (BPD) élő kislány kineziotape technikával történő terápiájáról számolunk be. Bemutatjuk a gyermek életútját, különös fókuszban a tüdőbetegséggel, illetve az ezzel járó nehézségekkel. \u0000Az alkalmazott technikáról is adunk egy ismertetőt. Leírjuk, hogy hogyan jutottunk el arra a döntésre, hogy kipróbáljuk az alkalmazását, ezt milyen módon tettük, hogyan tettük mérhetővé a tapasztalatainkat. Írunk a felmerülő dilemmáinkról, és ezek megválaszolásáról. Végül adunk egy kitekintést, hogy milyen más esetekben találtuk hasznosnak ugyanezt a terápiát. Cikkünket ketten írtuk: a gyermek édesanyja és gyógypedagógusa. \u0000Munkánkat nagyon szoros együttműködés, közös gondolkodás és egyenrangú partneri viszony jellemzi. A cikk egyes részeinél jelöltük, hogy melyikünk írta, így követhető a szülő/szakember nézőpont. \u0000Kulcsszavak: halmozottan sérült, kineziotape, bronchopulmonális diszplázia, véroxigénszint","PeriodicalId":405461,"journal":{"name":"Gyógypedagógiai Szemle","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116031837","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"IKT eszközök a gyógypedagógia szolgálatában - A tanulást segítő technológiák használatának nemzetközi gyakorlata tanulásban akadályozott gyermekek oktatásában Szisztematikus szakirodalmi áttekintés","authors":"Alexandra Vágó-Kürti, Anita Virányi","doi":"10.52092/gyosze.2023.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.52092/gyosze.2023.2.1","url":null,"abstract":"Háttér és célok: A tanulásban akadályozott tanulók oktatásában releváns szerepet játszhat az IKT eszközök alkalmazása a tanítás folyamatában és a tanulásszervezésben egyaránt. A hazai gyógypedagógiai szakirodalomban még kevés tudományosan is megbízható adatunk van arról, hogy az említett eszközök alkalmazása az oktatásban milyen módon, céllal és keretek között szerveződik. Tanulmányunk célja a nemzetközi szakirodalom szisztematikus áttekintése révén feltárni, hogy (1) jellemzően milyen IKT eszközök jelennek meg a tanulásban akadályozott tanulók oktatásában, (2) milyen céllal alkalmazzák ezeket az eszközöket az oktatásban, (3) a gyógypedagógus és/vagy a tanulók használják az eszközöket és (4) jellemzően milyen munkaforma során alkalmazzák azokat, valamint (5) milyen módon segítik az IKT eszközök a differenciálást a tanítási-tanulási folyamatban. \u0000Módszer: A szisztematikus szakirodalmi keresésre 2022 februárjában került sor az EBSCO adatbázisában. Az előre meghatározott beválogatási és kizárási kritériumok alkalmazása után 13 tanulmány került bevonásra az elemzésben. \u0000Eredmények: Az alkalmazott IKT eszközök változatosak, nehezen emelhető ki bármelyik csoportja, de az alkalmazások (appok) sokrétűbb megjelenése tetten érhető. Az IKT eszközöket elsősorban képességfejlesztés céljából alkalmazzák (pl. akadémikus készségek/képességek, STEM területeken releváns képességek), ennek megfelelően jellemzően a tanulók egyéni munkaformában használják. A differenciált tanulásszervezésben az IKT eszközök használata az eltérő nehézségi szint vagy az eltérő feladattípus alkalmazásán alapul. Az IKT instrukcionista vagy konstrukcionista megközelítésben való alkalmazása fontos dimenziót emel ki. \u0000Következtetések: Az IKT eszközök megfelelő kiválasztása, alkalmazása a gyógypedagógus módszertani tudásán, kreativitásán is alapul, a nem specifikus célcsoport számára fejlesztett IKT eszközök alkalmazása ennek révén rugalmas, adaptív és sokrétű differenciálást tehet lehetővé. \u0000Kulcsszavak: IKT, tanulási akadályozottság, képességfejlesztés, módszertani tudás","PeriodicalId":405461,"journal":{"name":"Gyógypedagógiai Szemle","volume":"24 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133181875","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Vakvezetőkutyák – születéstől a nyugdíjazásig","authors":"Barbara Enikő Borza, Judit Gombás, Emese Pajor","doi":"10.52092/gyosze.2023.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.52092/gyosze.2023.2.4","url":null,"abstract":"Háttér és célok: Cikkünkben a tájékozódás- és közlekedéstanítás egy speciális területét, a vakvezetőkutyával való közlekedéshez kapcsolódó vakvezetőkutya-kiképzést mutatjuk be, ismertetve a nemzetközi és hazai történetét is. A téma feldolgozását nagyban nehezítette, hogy a vakvezetőkutyás közlekedéssel kapcsolatosan kevés magyar nyelvű szakirodalom található, így írásunk fontos célja a szakirodalom bővítése is. \u0000Módszer: A vakvezetőkutya-kiképzés nemzetközi hátterét a témakörben publikált tudományos cikkek mellett elsősorban az International Guide Dog Federation online elérhető anyagait és történeti összefoglalóit követve mutatjuk be. A hazai kiképzés ismertetésére a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Vakvezetőkutya-kiképző Központ és a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület szakanyagait használjuk. \u0000Eredmények: A szakirodalom alátámasztja, hogy a vakvezetőkutya-kiképzés egy empirikus kutatásokra támaszkodó, dinamikusan fejlődő terület, melynek szabályozása törvényi szinten is megtörtént. A magyar vakvezetőkutya-kiképzés hazai és nemzetközi tapasztalatokra épülve alakult ki. Napjainkban a hazai kiképzés módszertana és maga a szolgáltatás is nemzetközi viszonylatban is elismert. \u0000Következtetések: A vakvezetőkutya-kiképzés magasszintű műveléséhez a megfelelő szakmai háttéren és törvényi szabályozáson túl elengedhetetlen a teammunka. Mivel a központok nem képesek a valódi igényeknek megfelelő számú kutyát kiképezni, ezért nagyon fontos lenne, hogy – folyamatos anyagi háttér biztosításával – a szolgáltatás kibővítése megtörténjen. \u0000Kulcsszavak: vakvezetőkutya, vakság, látássérülés, vakvezetőkutya-kiképzés","PeriodicalId":405461,"journal":{"name":"Gyógypedagógiai Szemle","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125854039","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az első kimondott szó öröme","authors":"Anikó Vértessyné Agárdi","doi":"10.52092/gyosze.2023.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.52092/gyosze.2023.1.7","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":405461,"journal":{"name":"Gyógypedagógiai Szemle","volume":"92 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124591217","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Hallássérült tanulók írásbeli szövegalkotás vizsgálatának első lépései","authors":"Tünde Bodorné Németh","doi":"10.52092/gyosze.2023.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.52092/gyosze.2023.1.2","url":null,"abstract":"Absztrakt \u0000Háttér és célok: Gondolataink, érzelmeink megfogalmazására nem csak szóban van lehetőségünk, hanem megtehetjük mindezt írásban is. A tanulmány a mondanivaló írásban történő kifejtésére, rögzítésére fókuszál. \u0000Módszer: A hallássérült tanulók írásbeli szövegalkotási szintjének megismerésére a Csányi-féle, írásbeli kifejezés felmérésére szolgáló, újszerű eljárást alkalmaztuk. A hallássérült tanulók írásban lejegyzett szövegalkotó produktumai kerültek elemzésre és értékelésre meghatározott szempontok mentén. Az eljárás hiánypótlónak mondható hazánkban. \u0000Eredmények: A teszt standardizálásának hiányában nem áll még rendelkezésünkre kellő mennyiségű adat az összehasonlításhoz, ugyanakkor az eredmények érdekes aspektusokat mutatnak be a hallássérült tanulók nyelvhasználatára, illetve képzeleti tevékenységére vonatkozóan anélkül, hogy esetleges összehasonlításokat végeznénk halló tanulók írásbeli szövegalkotási tevékenységeivel. A vizsgálóeljárás kipróbálása során az eredmények azt mutatták, hogy az alkalmas a hallássérült tanulók írásbeli szövegalkotásának megfigyelésére, nyomonkövetésére, a további fejlesztő munka tervezésére. \u0000Következtetések: Hallássérült tanulók esetében a fogalmazás tanításának megkezdését minél korábban, a korszerű módszertani nézetek alkalmazásával meg kell kezdeni a minél sikeresebb teljesítmény érdekében. \u0000Kulcsszavak: hallássérült személy, nagyothalló tanuló, Csányi-féle írásbeli kifejezés teszt, írásbeli szövegalkotás","PeriodicalId":405461,"journal":{"name":"Gyógypedagógiai Szemle","volume":"7 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114365557","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Tendenciák a hallássérült gyermekek ellátásában az újszülöttkori hallásszűrés nyomán Az UNHS (Univerzális Neonatális HallásSzűrés) hatása a hallássérülés diagnosztikájára és a hallókészülékes ellátásra","authors":"Éva Keresztessy","doi":"10.52092/gyosze.2023.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.52092/gyosze.2023.1.6","url":null,"abstract":"ABSZTRAKT \u0000Magyarországon 2015 óta kidolgozottan működik a hallásszűrés protokollja. A hallássérült kisgyermek életútjának alakulását döntően befolyásolja, hogy a hallásszűrést követően haladéktalanul megtörténik-e a diagnózis felállítása, és meghatározó, hogy a kisgyermek ezután milyen ellátórendszerbe kerül, hiszen a vizsgálatok nem zárulnak le a diagnózis felállításával, hanem a fókusz áthelyeződik a technikai ellátásra. Jól működő ellátórendszerben az érintettek egy szabályozott folyamat részeseivé válnak, amely folyamatba – szerencsés esetben – minden szakellátó a megfelelő időben és helyen kapcsolódik be. Hazánkban azonban nincs egységes rendszere a diagnosztikai és habilitációs folyamatnak, nincs meghatározva a megfelelő beavatkozás tartalma és hatóköre. \u0000Vizsgálatainkat az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Hallássérült Személyek Pedagógiája és Rehabilitációja Szakcsoport és a Hangzoona Kft. közösen működtetett audiológiai vizsgálóállomásán végeztük. \u0000Jelen tanulmányban 281 gyermek vizsgálatáról, ellátásáról számolunk be. A gyermekek mindegyike a 2015-ben kötelezően bevezetett újszülöttkori objektív hallásszűrési program hivatalos kezdetét követően született. Közülük a legidősebb 2015. novemberében, a legfiatalabb 2022. októberében született. A vizsgálatokra 2017. november 30. és 2022. november 30. közötti időszakban jelentkeztek ellátásra intézményünkbe. Ezen esetek ismertetésével mutatjuk be azt a módszertant, amit a hallássérült kisgyermekek hatékony megsegítésére alkalmazunk. Ezzel kívánjuk megalapozni egy egységes protokoll kialakítását. \u0000Kulcsszavak: hallásszűrés, folyamatdiagnózis, hallás-beszédfejlesztés, családközpontú beavatkozás, funkcionális hallásvizsgálat, multidiszciplináris team, protokoll","PeriodicalId":405461,"journal":{"name":"Gyógypedagógiai Szemle","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124686837","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Fogyatékos személyekkel kapcsolatos szemléletformálás az inkluzív társadalom kialakításának jegyében – egy pilótavizsgálat tapasztalatai","authors":"Monika Dukic, Andrea Perlusz","doi":"10.52092/gyosze.2023.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.52092/gyosze.2023.1.5","url":null,"abstract":"Absztrakt \u0000Háttér és célok: A foglalkoztatás társadalmunk alapvető fontosságú elemének tekinthető, mivel a fogyatékossággal élő személyeknek nemcsak személyes fejlődésükhöz járul hozzá, hanem lehetővé teszi számukra az önálló életvitelt és a társadalmi integrációt is. Az, hogy mennyire nyitott egy társadalom a fogyatékos munkavállalók foglalkoztatására, nem csak individuális, hanem politikai, társadalmi, gazdasági és jogi kérdések összessége is. Az összefüggő tényezőket figyelembe véve egyértelmű, hogy minden szervezetnek foglalkoznia kell a fogyatékosság jelenségével, hiszen ezek egymással kölcsönhatásban jelentősen befolyásolják a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos attitűdök kifejeződését. \u0000Módszer: Kvantitatív kutatásunk alapja egy participatív szemléletformáló program, mely kifejezetten a piaci szférát célzó, diverzitást előmozdító beavatkozás. Pilótavizsgálatunk során célunk volt a programmal és a kutatással kapcsolatos sajátosságok felmérése. Összesen 29 ember került bevonásra a kutatásba, melynek során többek között a Multidimensional Attitude Scale (MAS) hallássérült és mozgáskorlátozott emberekre adaptált változatának kipróbálása, valamint a Solomon-féle négycsoportos kísérleti elrendezés szerinti csoportbesorolás kipróbálása valósult meg. \u0000Eredmények: A Solomon-féle négycsoportos kísérleti elrendezés szerint a kutatás során lehetséges volt kialakítani mind a kísérleti, mind a kontrollcsoportokat. A skálán elért pontszámok a kísérleti csoport esetében a bemeneti kérdőívben magasabbak voltak, mint a kimeneti kérdőívben, s az alacsonyabb pontszám pozitívabb attitűdöt feltételez. \u0000Következtetések: A minta nagysága és a kutatás jellege nem enged messzemenő következtetéseket levonni. A pilótavizsgálat tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a kutatás és a program személyi és tárgyi feltételek függvényében megvalósítható. \u0000Kulcsszavak: szemléletformáló program, attitűdkutatás, hatásvizsgálat","PeriodicalId":405461,"journal":{"name":"Gyógypedagógiai Szemle","volume":"25 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123297865","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Hangos zenehallgatás okozta zajártalom és füldugóhasználati hajlandóság a fiatalok körében Magyarországon","authors":"Ilka Sós","doi":"10.52092/gyosze.2023.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.52092/gyosze.2023.1.4","url":null,"abstract":"Absztrakt \u0000Háttér és célok: Az Egészségügyi Világszervezet és más kutatók 1,1-1,35 milliárd főre becsülik azon fiatalok számát a világon, akik nem biztonságos zenehallgatási szokásaik miatt ki vannak téve a halláscsökkenés veszélyének (Krug et al., 2015a; Dillard et al., 2022). \u0000Módszer: 15-30 éves magyar fiatalok körében online kérdőíves felmérést végeztem, melynek zárt és nyitott kérdései, értékelőskálái zenehallgatási szokásaikra, hallásvédelemmel kapcsolatos ismereteikre és attitűdjükre irányultak. \u0000Eredmények: A 335 fős felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek a fiatalokra leselkedő veszélyek közül a halláskárosodást nem érzékelik valódi veszélyforrásnak, annak ellenére, hogy 42%-uknak volt már zajártalomra jellemző tünete. Többnyire elfogadhatónak tartják, ha mások füldugót hordanak hangos zenei eseményen, de csak 9-10%-uk használt, vagy tervez használni füldugót olyan zenei helyszíneken, ahol nagymértékben ki vannak téve az egészségügyi határértéknél jóval nagyobb hangerő károsító hatásának. A vizsgálat eredményei arra mutatnak rá, hogy a fiatalok ismeretei hiányosak (pl. az átmenetinek tűnő tünetek hosszútávú hatásairól, a füldugó szerepéről és beszerzési lehetőségeiről), és a válaszadóknak csupán egynegyede találkozott konkrét füldugóajánlással. \u0000Következtetések: Annak érdekében, hogy hazánkban jobban elterjedjen a tudatos hallásvédelem, mind a primer, mind a szekunder prevenciós szinten – széles körű együttműködésben – lépéseket szükséges tenni. Az ismeretterjesztésnek már igen kis kortól jelen kell lennie a köznevelési intézményekben, az egészségügyi hálózatban (a fiatalok által referenciaszemélyeknek tekintett orvosok és védőnők részéről), a célcsoporthoz illeszkedő médiában, valamint az esetleges állapotromlás megelőzésére szükséges lenne kiterjeszteni a hallásszűrést a 18 éven felüliekre is. \u0000Kulcsszavak: zajártalom, zene, füldugóhasználat, hallássérülés, küszöbeltolódás, tinnitus","PeriodicalId":405461,"journal":{"name":"Gyógypedagógiai Szemle","volume":"33 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125859181","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Hallássérült kisgyermekek családközpontú korai intervenciójának hazai alakulása","authors":"Szandra Lukács, Andrea Détár","doi":"10.52092/gyosze.2023.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.52092/gyosze.2023.1.1","url":null,"abstract":"Absztrakt \u0000Háttér és célok: A hallássérült gyermekek korai intervenciója a több évtizedes múlttal rendelkező, evidenciaalapú, naturális auditív-verbális terápia mentén történik. Ennek kialakulását és gyakorlati megvalósulását a tudomány és technika fejlődése tette lehetővé. \u0000Módszer: Ez a narratív áttekintés a hallássérült gyermekek korai intervenciója kapcsán kíván egy képet adni, hogy milyen fejlődési út vezetett a jelenlegi szakmai elvek, konszenzusok kialakulásához. \u0000Következtetések: Kutatások bizonyították, hogy a hallássérült gyermekek nyelvi fejlődése szignifikáns összefüggésben áll a szülők terápiába való bevonódásával, aktív szerepvállalásával, valamint az idői tényezővel, a hallássérülés minél korábbi felismerésével (Moeller, 2000; Sharma et al., 2002). A hallássérült gyermekek heterogén csoportot alkotnak. Azonban mindannyiuk számára elérhető az egyéni igényeket figyelembe vevő terápia, optimális halláskorrekció, mely által új perspektívák nyíltak az élet számos területén. \u0000Kulcsszavak: korai intervenció, naturális auditív-verbális terápia, szülői bevonódás, nyelvelsajátítást támogató stratégiák ","PeriodicalId":405461,"journal":{"name":"Gyógypedagógiai Szemle","volume":"7 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130201076","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}