{"title":"A Naszály lepkéi (Lepidoptera) II.","authors":"Csaba Szabóky, András Szabadfalvi, Balázs Pintér","doi":"10.20331/allkoz.2022.107.1-2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/allkoz.2022.107.1-2.4","url":null,"abstract":"Több mint tíz év telt el a Naszály lepkéit tárgyaló első közlemény megjelenése óta. Ismert tény, hogy a faunisztikai kutatást sohasem lehet lezártnak tekinteni, mert időről időre újabb fajok jelennek meg a vizsgált területen. A területről ebben az elmúlt időszakban 51 új moly- és 75 új nagylepkefaj került elő, összesítve 1473 lepkefaj vált ismeretessé (727, ill. 746 faj). A fajszám tekintetében a munka a hazai faunakutatás élvonalába tartozik. A lista 16 védett fajjal bővült, melyek a következők: Hemaris tityus, Aglia tau, Boloria euphrosyne, Euphydryas maturna, Neptis sappho, Nymphalis xanthomelas, Archiearis notha, Archiearis parthenias, Drymonia velitaris, Ocnogyna parasita, Cucullia chamomillae, Diachrysia zosimi, Euchalcia variabilis, Euxoa vitta, Rileyiana fovea, Scotochrosta pulla.","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"45 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114935475","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az Állattani Szakosztály ülései (2020. szeptember 20. – 2022. október 5.)","authors":"Balázs Tóth","doi":"10.20331/allkoz.2022.107.1-2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/allkoz.2022.107.1-2.6","url":null,"abstract":"Az előadásokról videófelvételek készülnek, amelyek szerkesztés után felkerülnek a Szakosztály nyilvános YouTube-csatornájára. Ennek megfelelően a levezető elnök minden előadóülés elején bejelenti, hogy az előadások a továbbiakban videokamerával rögzítésre kerülnek, és a felvételeken történő megjelenést a hallgatóság tagjai az ülésen történő további részvétellel vállalják. A felvételek rögzítését, szerkesztését és feltöltését SULYÁN PÉTER végzi, akinek ezúton is köszönetemet fejezem ki, mert munkájával nagymértékben megkönnyítette jelen összefoglaló elkészítését. Köszönettel tartozunk a Magyar Természettudományi Múzeumnak, amiért előadóüléseink új helyszínét, a Semsey Andor előadótermet 2020-tól térítésmentesen a Magyar Biológiai Társaság rendelkezésére bocsájtja, és biztosítja az előadóülések megtartásához szükséges technikai hátteret.","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130478916","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A Tétényi-fennsík országos jelentőségű természetvédelmi terület egyenesszárnyú (Orthoptera)-faunája","authors":"Zoltán Schneider, Gergely Szövényi","doi":"10.20331/allkoz.2023.108.1-2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/allkoz.2023.108.1-2.2","url":null,"abstract":"Az egyenesszárnyúak (Orthoptera) a gyepi közösségekben kiemelten fontos szereppel bírnak, gyakran az egyik legnagyobb tömegességben jelenlévő ízeltlábú-taxon. A Tétényi-fennsík országosan védett természetvédelmi területről a 2014–2019 közötti vizsgálati időszakban 37 faj egyedeit észleltük. A területről négy védett faj, a fűrészlábú szöcske – Saga pedo, a szerecsensáska – Celes variabilis, a sisakos sáska – Acrida ungarica és a tőrös szöcske – Gampsocleis glabra, valamint egy fokozottan védett faj, a magyar tarsza – Isophya costata került elő. A leggyakoribb fajok a halk tarlósáska – Chorthippus mollis, a rövidszárnyú rétisáska – Stenobothrus crassipes, az olaszsáska – Calliptamus italicus, a kis hegyisáska – Pezotettix giornae és a pirregőtücsök – Oecanthus pellucens voltak. A terület a fővárosi agglomeráció egyik utolsó nagy kiterjedésben megmaradt gyepterülete, amely természetvédelmi szempontból is kiemelkedő egyenesszárnyú-együttessel rendelkezik.","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"182 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123284219","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"In Memoriam Papp László","authors":"Zoltán Soltész, László Peregovits","doi":"10.20331/allkoz.2021.101.1-2.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/allkoz.2021.101.1-2.7","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122795339","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A Tarna, Ceredi-Tarna és Parádi-Tarna halfaunisztikai áttekintése az 1979 és 2019 közötti időszakra szakirodalomban közölt észlelések és egy 2018. évi terepi felmérés adatai alapján","authors":"Ágnes Maroda, Péter Sály","doi":"10.20331/allkoz.2022.107.1-2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/allkoz.2022.107.1-2.2","url":null,"abstract":"Kivonat. A múlt század közepétől számos kutatás foglalkozott már a Tarna vízgyűjtőjének halaival, azonban napjainkig nem született olyan tanulmány, amely az eddig összegyűlt ismeretanyagot szintetizálná. A dolgozat célja, hogy közölt és saját felmérési adatok alapján áttekintést nyújtson a Tarna, a Ceredi-Tarna és a Parádi-Tarna halfaunájáról. A tanulmány elkészítéséhez 40 forrásmunka és egy 2018. évben végzett saját felmérés adatait használtuk fel. A fajok térbeli és időbeli észlelési gyakoriságai alapján megvizsgáltuk, hogy a három vízfolyás halfaunájában mely fajok tekinthetők szorosan, illetve lazán integrálódott fajnak, és melyek nem integrálódott, alkalmi fajoknak. Az eredmények szerint a három vízfolyásból eddig összesen 41 faj jelenléte igazolódott (Tarna: 39 faj, Ceredi-Tarna: 14 faj, Parádi-Tarna: 14 faj), amelyek közül 34 természetesen honos, hét idegenhonos, 12 védett, egy fokozottan védett, valamint kilenc az Európai Unió szempontjából közösségi jelentőségű (Natura 2000-es faj). A három vízfolyás tekintetében a terület legjellemzőbb halai: fejes domolykó, fenékjáró küllő, kövicsík, sujtásos küsz és a vágócsík. A tanulmány készítésekor több módszertani nehézséget is tapasztaltunk a forrásmunkák összegyűjtése és adataik feldolgozása folyamán, melyekről szintén beszámolunk a dolgozatban.","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"60 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130756297","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Arló nagyközség Macroheterocera-faunájának vizsgálata (Lepidoptera)","authors":"Tamás Vitkó, Gabriella Fintha","doi":"10.20331/allkoz.2021.106.1-2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/allkoz.2021.106.1-2.6","url":null,"abstract":"A felmérés célja, hogy egy, az éjszakai lepkefaunát tekintve „fehér foltnak” minősülő Tarnavidéki terület adataival hozzájáruljunk a hazai Macroheterocera-fajok előfordulásának és elterjedésének alaposabb megismeréséhez. A kutatási terület egy diverz és mozaikos élőhelykomplex, amely megfelelő életfeltételeket biztosít számos eltérő igényű lepkefaj számára. Kutatásunk során, bizonyos mértékig antropogén hatások alatt álló három fő vegetációtípus találkozásánál elhelyezkedő területen végeztünk felmérést, melynek eredményeképpen ez idáig 206 éjjeli lepkefaj előfordulását tudtuk regisztrálni. A növényzeti viszonyokkal összhangban a silvicol, illetve a quercetalis fajok jelenléte mellett előfordulnak nedves élőhelytípusokhoz kötődő, sok esetben lápi fajok is, mint például a Diachrysia zosimi (HÜBNER, 1822). A detektált fajok között 21 védett fajt találunk, ezek között négy, az EU Élőhelyvédelmi Irányelvének II. függelékében szereplő faj is előkerült: Eriogaster catax (LINNAEUS, 1758), Euplagia quadripunctaria (PODA, 1761) illetve a Dioszeghyana schmidtii (DIÓSZEGHY, 1935) és a Rhyparioides metelkana (LEDERER, 1861), a két utóbbi egyben fokozottan védett státuszú is.","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"306 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133271513","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Két dísznövénykárosító molylepkefaj (Lepidoptera: Crambidae, Tortricidae) újabb szabadtéri előfordulása","authors":"Balázs Tóth","doi":"10.20331/allkoz.2021.106.1-2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/allkoz.2021.106.1-2.3","url":null,"abstract":"2019. augusztus-szeptember fordulóján Budapest XXI. kerületében Csepelen lámpázással a Duponchelia fovealis ZELLER, 1847 (Crambidae) két hím egyedét észleltem, majd két újabb hím példány érkezett 2020 szeptemberében. 2020 júniusában Budapest belvárosában a Cacoecimorpha pronubana (HÜBNER, 1799) (Tortricidae) imágóinak tömegrajzását figyeltem meg. Később, augusztusban, ugyanott ismét észleltem a C. pronubana néhány egyedét. Úgy tűnik, az utóbbi faj a reggeli órákban repül, későbbi időpontban már nem látható. A C. pronubana fajnak ez a második publikált szabadföldi előfordulása Magyarországon. Most először történt imágók megfigyelése, mégpedig nagyobb egyedszámban. A D. fovealis esetében ez az első olyan kültéri megfigyelés, amikor két, egymást követő évben is észlelték. Mindkét faj potenciálisan veszélyes dísznövénykártevő, ám szabadtéri áttelelésük még nem bizonyított. A fajok bizonyító példányait a Magyar Természettudományi Múzeumban helyeztem el.","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116430102","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}