{"title":"A sisakos sáska (Acrida ungarica: Orthoptera, Acrididae) újabb adatai a Dél-Dunántúlon","authors":"László Erdős, A. Kovács, G. Puskás","doi":"10.20331/allkoz.2021.106.1-2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/allkoz.2021.106.1-2.2","url":null,"abstract":"A Magyarországon védett és vöröskönyves sisakos sáska (Acrida ungarica) egy-egy korábban ismeretlen populációjára vonatkozó adatokat közlünk a Mecsekből és a Villányi-hegységből. A Mecsekben a fajnak eddig egyetlen adatát publikálták 1957-ben, míg a Villányi-hegységben két ismert lelőhelye volt, utolsó onnan közölt adata 1971-ből származik.","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131392838","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A. I. Csathó, László Gallé, Gábor Lőrinczi, András Tartally, Ferenc Báthori, É. Kovács, István Maák, Bálint Markó, Gábor Módra, Csaba Nagy, Annamária Somogyi, Sándor Csősz
{"title":"A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei","authors":"A. I. Csathó, László Gallé, Gábor Lőrinczi, András Tartally, Ferenc Báthori, É. Kovács, István Maák, Bálint Markó, Gábor Módra, Csaba Nagy, Annamária Somogyi, Sándor Csősz","doi":"10.20331/ALLKOZ.2021.106.1-2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/ALLKOZ.2021.106.1-2.4","url":null,"abstract":"A hangyák (Hymenoptera: Formicidae) a fajszámuk, az egyedszámuk, a fejlett társas viselkedésük és az ökológiai hatásuk tekintetében egyaránt kiemelkedő jelentőségű rovarcsoport. Gyakoriságuk és társas szerveződésük okán a szakma és a laikus közönség tagjai gyakorta említik őket, akár nemzetség- vagy faji szinten. Ennek ellenére a hangyáknak a mai napig nem készült letisztult magyar névjegyzéke. A fajok, nemzetségek elnevezései gyakran esetlegesek voltak, még a hazánkban előforduló fajok jelentős része sem rendelkezett magyar névvel. Munkánk célja egy egységesen használható, korszerű, ugyanakkor a hagyományos neveket is a lehetőségekhez mérten – legalább valamely részletében – megtartó, szakmai és nyelvi szempontból egyaránt megfelelő névjegyzék elkészítése volt. A hazai hangyafajok tekintetében a jegyzékünk teljességre törekvő (126 faj). A külföldi fajok (238 faj) esetében tanulmányunk a magyar nyelvű tudományos és ismeretterjesztő közleményekben leginkább megjelenő, nevezetesebb, jellegzetesebb fajokat tartalmazza, továbbá a hobbihangyatartók által gyakrabban tartott fajok neveit is feltüntettük. Kitértünk néhány nevezetesebb fosszilis hangyafajra és -csoportra is (10 faj). A fajokon túl a magasabb rendszertani egységek – családsorozat (superfamilia), család (familia), alcsalád (subfamilia), tribusz (tribus), nemzetség (genus), és néhány helyen alnemzetség (subgenus) – esetében is tartalmazza az egyes csoportok tudományos neveit, és azok javasolt magyar megfelelőit. Munkánk során kísérletet tettünk minden hangyafaj és a hangyafélék családjába tartozó magasabb rendű rendszertani egység esetében a tudományos és az ismeretterjesztő közleményekben megjelent magyar szaknyelvi megnevezések minél teljesebb körű összegyűjtésére is, tanulmányunk egyúttal ezt a teljességre törekvő névgyűjteményt is tartalmazza.","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127017656","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A kis apollólepke (Parnassius mnemosyne (LINNAEUS,1758)) nektárnövényfajok közti választása","authors":"F. Vajna, Viktor Szigeti, Andrea Harnos, J. Kis","doi":"10.20331/allkoz.2021.106.1-2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/allkoz.2021.106.1-2.1","url":null,"abstract":"A lepkék jó modelljei lehetnek a táplálékforrás-választás tanulmányozásának, mert a kifejlett egyedek válogatnak a nektárforrás-kínálatból és képesek alkalmazkodni időben változó táplálék-forrásaikhoz. Célunk a kis apollólepke (Parnassius mnemosyne (LINNAEUS, 1758)) nektárnövényfaj-választását befolyásoló virágtulajdonságok megismerése volt. A vizsgált populációk egyedeit jelölés-visszalátás módszerrel mintavételeztük 5, majd 2 éven keresztül két egymáshoz közeli réten a Visegrádi-hegységben. A virággyakoriságot bejárásos módszerrel becsültük. A virágtulajdonságokat a Biolflor adatbázisból gyűjtöttük. Az évenkénti viráglátogatási arány változott a növényfajok között. Nagy változatosságot találtunk az elérhető növények tulajdonságaiban és a virágkínálatban az egyes évek és a két rét között. A lepkék választását a virágok gyakorisága, színe és típusa, valamint a rovar-beporzás szerepe befolyásolta az egyik, míg csupán a virággyakoriság és a virágszín a másik réten. A növények beporzóik választását befolyásoló tulajdonságai egymástól valószínűleg nem függetlenek. A viráglátogatási mintázat mindkét élőhelyen arra utal, hogy a kis apollólepkék választanak elérhető forrásaik közül. A két rét populációi közötti különbség azt sugallja, hogy a választás környezetfüggő. Valószínű, hogy az energiabefektetés-arányosan kinyerhető legtöbb és/vagy legjobb nektárt nyújtó fajokat látogatják a leggyakrabban. Ahhoz, hogy egy élőhely megfelelő legyen egy adott lepkefaj számára, elsődleges szempont a lárvális tápnövény jelenléte, ám az imágók táplálékát biztosító nektárnövények kellő mennyiségű előfordulása is nélkülözhetetlen lehet.","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"42 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131781696","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A csíz (Spinus spinus) előfordulása Délkelet-Magyarországon","authors":"L. Bozó","doi":"10.20331/allkoz.2020.105.1-2.59","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/allkoz.2020.105.1-2.59","url":null,"abstract":"The Eurasian Siskin (Spinus spinus (LINNAEUS, 1758)) breeds in coniferous and mixed forests of the Northern Hemisphere. Most of its populations can be considered migratory and it is a typical invasive bird species. It breeds in small number in Hungary, but in most parts of the country can only be found from autumn to spring. The migration of birds passing through Hungary is relatively well known, but these studies are based mainly on the results of ringing activities in the middle of the country. In this study I analyzed the data of Eurasian Siskin in Southeast Hungary, with special regard to their migration, winter and summer occurrences. During my work I mainly used field observation data, during which I observed Siskins on 300 different days out of the 1811 days spent in the area between 2004 and 2019. The spring migration of birds occurred between early March and the end of April, with a peak in early April, which is later than the average migration timing of birds migrating in other parts of Hungary. The timing of the fall migration (end of September – end of November) is about 10 days later than the national average. It is quite rare in winter, while it has also been found in summer. Based on the results these birds are most likely originated from the Apuseni Mountains and not from outside the Carpathian Basin.","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"93 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128807057","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei","authors":"György Oláh, Attila Bankovics","doi":"10.20331/allkoz.2022.107.1-2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/allkoz.2022.107.1-2.5","url":null,"abstract":"A papagájalakúak rendje (Psittaciformes) több mint 400 fajt foglal magában, leginkább trópusi és szubtrópusi elterjedéssel. A ma élő fajok mintegy harmada a Természetvédelmi Világszövetség besorolása szerint valamelyik fenyegetett kategóriába tartozik. Az élőhelyek pusztulása, a mezőgazdaság terjeszkedése, az erdőirtás és a betelepített inváziós fajok mellett az illegális állatkereskedelem kifejezetten veszélyezteti a madaraknak ezt a színpompás csoportját. A papagájok széles népszerűségnek örvendenek hazánkban is, mivel azonban nem létezik egységes magyar nyelvű névjegyzékük, eltérő neveikkel találkozhatunk a magyar nyelvű természettudományi folyóiratokban, természetfilmek fordításaiban vagy az egyre szélesebb körben használt internetes portálokon. Ebben a publikációban elsőként közöljük minden jelenleg élő, valamint már kihalt papagájfaj magyar nevét és rendszertani besorolását a legújabb filogenetikai eredményekre alapozva. Mindezeket egy rendszeresen frissülő online adatbázisban is ismertetjük, kibővítve a fajok angol nevével, aktuális veszélyeztetettségi besorolásával, és a tartásukra és kereskedelmükre vonatkozó, hatályban lévő nemzetközi és hazai korlátozásokkal. Célunk, hogy ezzel a publikációval egyértelműsítsük a papagájfajok magyar neveinek használatát a biológusok, taxonómusok, jogászok, szakfordítók, természetfilmesek, papagájtenyésztők és állattartók köreiben Magyarországon.","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"7 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125131356","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"100 éve született – egy éve hunyt el Dr. Nagy Barnabás (1921-2020)","authors":"Gergely Szövényi","doi":"10.20331/allkoz.2021.106.1-2.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/allkoz.2021.106.1-2.8","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121648310","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Zsákmány és ragadozó együttélése agrárkörnyezetben: a mezei hörcsög (Cricetus cricetus) és a molnárgörény (Mustela eversmanii) napi és szezonális aktivitásmintázata kotorékoknál","authors":"Tamás Cserkész, Csaba Kiss, Barnabás Ottlecz","doi":"10.20331/allkoz.2020.105.1-2.95","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/allkoz.2020.105.1-2.95","url":null,"abstract":". The spring and summer activity patterns of the Common hamster and its specialized predator, the Steppe polecat were investigated using camera traps in a 2 km long section of baulk sur-rounded by ploughlands in the southern part of Békés County, Hungary. No similar study on steppe polecats has been conducted yet, so we present several completely novel results. At least 4–5 polecats occupied this section of baulk during the study period, which is considered to be an exceptionally high density. The hamster is also common here, even though it is subjected to eradication campaigns. Seasonal activity peaked in spring for both species, which may be due to the mating season. In spring, the daily activity of hamsters and polecats overlapped more than in summer ( ∆ 1=0.66 in spring, ∆ 1=0.3 in summer). The beginning of the polecats' active period was ahead of the hamster’s activity in both seasons and ended later, so it covered the whole active phase of the prey. In summer, fewer observations were recorded, probably due to the fact that arable fields covered by taller vegetation were increasingly used by both species, and they did not rely on the shelter provided by the baulk. In summer, the polecat activity retained its bimodal character, whereas the hamster showed a 'comple-mentary' unimodal pattern, presumably aimed to avoid the predators. The Red fox, a significant predator of both hamsters and polecats, has been registered as a rare visitor in the study area due to active hunting. The low number of red foxes may contribute to the survival of the viable steppe polecat population in Békés County.","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"66 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122165218","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Márton Herényi, G. Majoros, Anna Cseperke Csonka, Zoltán Fehér
{"title":"Védett törpecsigafajok (Vertigo angustior és V. moulinsiana), egy faunára új kagyló (Pisidium pulchellum) és más puhatestűek előfordulása a szőcei tőzegmohás láprétek területén","authors":"Márton Herényi, G. Majoros, Anna Cseperke Csonka, Zoltán Fehér","doi":"10.20331/allkoz.2023.108.1-2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/allkoz.2023.108.1-2.1","url":null,"abstract":"Az Őrségi Nemzeti Park keleti szélén elterülő szőcei tőzegmohás láprétek számos ritka növény- és állatfajnak adnak otthont. Bár már számtalan, különböző témájú publikáció jelent meg a területről, a puhatestű-faunával kapcsolatban eddig egyetlen közlemény sem látott napvilágot. Vizsgálatunk célja egyrészt a réteken és környezetükben élő puhatestűfajok jobb megismerése volt, másrészt arra a kérdésre kerestük a választ, előfordulnak-e itt a védett, közösségi jelentőségű törpecsigafajaink (Vertigo angustior és Vertigo moulinsiana), valamint hogy ezek mely területeken és milyen élőhelyi viszonyok mellett találhatók meg. A 2020. és 2022. közötti gyűjtések során 33 puhatestűfajt mutattunk ki a területről, amelyek közül 16 fajnak még nem volt adata Szőcéről. Különösen érdekes a Pisidium pulchellum kagylófaj előkerülése, amelynek ez az első bizonyítottan recens magyarországi előfordulása. Mindkét védett törpecsigát több mintavételi ponton is megtaláltuk. Előfordultak különböző nedvességű, kitettségű, illetve különböző gyakorisággal kaszált részeken is. Egyedsűrűségük más hazai előfordulási helyeikkel összevetve nem mondható alacsonynak, amely ellentmond annak a tapasztalatnak, miszerint e fajok mészben szegény, savanyú talajú élőhelyeken nem, vagy csak kis számban lelhetők fel. A réteken alkalmazott különböző intenzitású kaszálás látszólag nem befolyásolja a Vertigo-fajok előfordulását, de ahol nagyobb egyedszámban vannak jelen, ott az igényeiket előtérbe helyező, a növényborítást meghagyó kezelés lehet indokolt.","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115528345","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Mit tudunk a pókok (Araneae) cirkadián ritmusairól? – Ökológiai vonatkozások, vizsgálati módszerek és adatelemzési eljárások","authors":"László Mezőfi","doi":"10.20331/allkoz.2020.105.1-2.115","DOIUrl":"https://doi.org/10.20331/allkoz.2020.105.1-2.115","url":null,"abstract":"Kulcsszavak: napszakos aktivitás, lokomotoros aktivitás, kronobiológia, pókok, aktivitási típusok. Elfogadva: Abstract. This chronobiological ‘crash-course’ introduces the reader to the hidden world of biological rhythm research. Firstly, we review the major rules and technical terms of this discipline and we discuss the ecological aspects and types of adaptation to different temporal niches in animals. Then through the example of spiders (Araneae) we show in more detail what is known about the activity rhythms and diel activity of this group, and how these rhythms can be studied in the laboratory or under natural conditions. Finally, we briefly survey which methods/data analysis techniques can be used for proper evaluation of various biological rhythms.","PeriodicalId":380366,"journal":{"name":"Állattani Közlemények","volume":"16 3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128057373","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}