Domonkos Balázs Kincses, Alexandra Kemény, Borbála Leveles, Dóra Károly
{"title":"Csővel körülölelt, fémhabalapú kompozitok gyártása, hőkezelése és vizsgálata","authors":"Domonkos Balázs Kincses, Alexandra Kemény, Borbála Leveles, Dóra Károly","doi":"10.33923/amt-2021-02-07","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2021-02-07","url":null,"abstract":"A fémhabalapú kompozitok olyan hibrid szerkezetek, amelyek legfontosabb előnyei a kis sűrűség mellé társuló nagy fajlagos szilárdság és a mechanikaienergia-elnyelő képesség. Kutatásunk során EN AW-6060 anyagú, 50 mm átmérőjű és 5 mm falvastagságú csőbe helyezett, duzzasztott agyagkavics cellaképző ágyazatot infiltráltunk EN AC-44200 olvadékkal, így állítva elő szintaktikusfémhab-alapú kompozitot. A fémhabalapú kompozit gyártását kisnyomású infiltrálással végeztük az alumíniumcső nyomás alá helyezésével. Hat különböző mintát vizsgáltunk: szintaktikus fémhabot, csőben infiltrált, illetve utólag csőbe sajtolt, előtte adott méretűre esztergált szintaktikus fémhab tömböt, valamint ezek hőkezelésen átesett párját. A zömítővizsgálatok eredményei alapján a hőkezelés jól látható javulást hozott a fémhabalapú kompozitok nyomó igénybevétellel szembeni ellenállásában.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"80 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129493505","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Effects of Plasma Nitriding Temperature on the Properties of 1.3207 Type High Speed Steel","authors":"Krisztián Korsós, D. Kovács","doi":"10.33923/amt-2023-01-05","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2023-01-05","url":null,"abstract":"Kutatásunk során 1.3207 (HS10-4-3-10) gyorsacél próbatesten végeztünk aktív ernyős plazmanitridálást három különböző, kicsinek számító nitridálási hőmérsékleten, miközben a nitridálás további paramétereit egységesen tartottuk. Azt követően további két kezelést végeztünk eltérő nitridálási idő mellett. Az elkészült próbatestek keresztmetszetén mikroszerkezeti vizsgálatokat végeztünk, a felületi összetételüket energiadiszperzív röntgenspektrometriával határoztuk meg. Továbbá a keresztmetszeten és a felületeken vizsgáltuk a keménységet. Vizsgálataink eredményeként elmondható, hogy az aktív ernyős plazmanitridálás technológiájával jelentősen, akár 50%-kal is növelhető a kutatás során használt minta felületi keménysége.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"113 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116180784","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Ponthegesztő berendezés gyártása háztartási elektronikai hulladékból","authors":"T. Bíró, József Bálint Renkó","doi":"10.33923/amt-2021-02-02","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2021-02-02","url":null,"abstract":"Napjainkban a ponthegesztési eljárás igen széles körű alkalmazásnak örvend. Ponthegesztett kötésekkel lehet találkozni a hétköznapi élet számos területén: a kenyérpirítón, a számítógép vagy a telefon akkumulátorán, de akár autóipari karosszériaelemeken is. Tekintettel az eljárás elterjedtségére, jogosan merülhet fel az igény a hobbi barkácsműhelyben egy olyan ponthegesztő berendezés iránt, amely kis teljesítményű, de az egyszerű ponthegesztési műveletek elvégzésére alkalmas. Ilyen berendezések léteznek a piacon, ugyanakkor jelen cikk rávilágít arra, hogy költséghatékonyan, akár háztartási elektronikai hulladékok felhasználásával is előállítható a hobbicélokra jól használható ponthegesztő berendezés, lehetőséget teremtve ezzel bizonyos típusú háztartási elektronikai hulladékok újrahasznosítására, erősítve a fenntarthatóság érvényesülését is a mérnöki szemléletben.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"73 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132719543","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Mikrofluidikai cella tervezése és gyártása spektroszkópiai ellipszométerhez","authors":"T. Bíró, József Bálint Renkó","doi":"10.33923/amt-2021-01-05","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2021-01-05","url":null,"abstract":"Anyagvizsgálatoknál vagy egyes gyártási eljárásokban igen gyakran alkalmazott módszer a vékonyrétegek létrehozása a szövetszerkezet előhívására, illetve felületkezelési célból. Az eljárás széles körű használata ellenére a rétegépülés folyamatának fizikai háttere jelenleg sem teljesen feltérképezett. Vizsgálatához olyan eljárások és eszközök kidolgozására van szükség, amelyekkel a meglévőket kombinálva a rétegépülés jelensége folyamatában nyomon követhetővé válik. Erre a problémára a mikrofluidikai cellák fejlesztése jelenthet megoldást. Jelen cikkben egy új fejlesztésű mikrofluidikai cellát mutatunk be, amely több, a korábbi cellák használata során jelentkező problémára is megoldást kínál.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131961863","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Szállézerek sugármenetének elemzése a nyalábvezető optikai szál végétől a fókuszfoltig","authors":"György Meszlényi, Enikő Bitay","doi":"10.33923/amt-2022-02-05","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2022-02-05","url":null,"abstract":"Anyagmegmunkáló szállézereknél a zárt dobozban lévő rezonátor állítja elő a lézersugárzást. Azonos rezonátor esetén is a nyalábtovábbító optikai szál átmérője és a fókuszálófejben lévő optikai elemek tulajdonságai döntik el, hogy milyen lesz a megmunkáláshoz felhasznált, fókuszált nyaláb keresztmetszete. Ha összegezzük a szakirodalomban, különböző forrásokban szereplő képleteket, akkor meg tudjuk jósolni az egyes optikai elemek hatását: pl. mi lesz, ha másik fókuszálólencsét választunk, beteszünk a rendszerbe egy nyalábtágítót, vagy a nyalábtágítón beállítjuk, hogy hányszorosára táguljon a lézernyaláb. A másik fontos szempont, hogy ha meg szeretnénk ismételni egy kísérletet vagy el szeretnénk indítani egy gyártási folyamatot egy tudományos publikáció alapján, akkor a rezonátoron kívül jó lenne a fókuszálófejben lévő optikai elemek adatait ismerni, ami általában hiányosan szerepel a bemutatott cikkekben, de a jelen cikkben ismertetett négy összefüggés segítségével közelítőleg meg tudjuk határozni őket.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131702390","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
János Endre Maróti, Benedek Szovák, Imre Norbert Orbulov
{"title":"Mátrixanyagukban erősített, kerámia gömbhéjjal töltött szintaktikus fémhabok","authors":"János Endre Maróti, Benedek Szovák, Imre Norbert Orbulov","doi":"10.33923/amt-2022-01-05","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2022-01-05","url":null,"abstract":"A szintaktikus fémhabok olyan cellás szerkezetű anyagok, amelyekben a mátrixanyag fém, és ebben a befog- laló anyagban találhatóak töltőanyag bejuttatásával kialakított cellák. Ezek az anyagok kis sűrűségük mellett jó törőszilárdsággal és energiaelnyelő képességgel rendelkeznek. Ezen tulajdonságok javítását céloztuk meg a kutatás során kerámia erősítőanyag mátrixanyagba való bejuttatásával. A kísérletek során C795 alumí- nium-oxid kerámia gömbhéj töltőanyag és kerámia erősítőanyag keveréke közé infiltráltunk A356 alumí- niumötvözet (7Si-0,3Mg) olvadékot. A gyártást kisnyomásos infiltrációs öntéssel végeztük. Több eltérő erő- sítőanyagot vizsgáltunk, három eltérő szemcseméretű alumínium-oxidot és egy típusú szilícium-karbidot. A mintákat hőkezeltük, majd szabványos zömítővizsgálatnak vetettük alá. A mérések során kapott eredmé- nyeket az erősítetlen minták eredményeivel hasonlítottuk össze.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"32 ","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"113992857","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Máté Hartyányi, Roland Nagy, L. Bartha, Sándor Puskás
{"title":"A folyóképességet módosító polimerek kiválasztási módszere a harmadlagos kőolaj-kitermelésben","authors":"Máté Hartyányi, Roland Nagy, L. Bartha, Sándor Puskás","doi":"10.33923/amt-2022-01-04","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2022-01-04","url":null,"abstract":"A kőolajmező olajkihozatalának növelésére megoldást adhatnak a harmadlagos kőolaj-kitermelési módsze- rek. Ezek közül elterjedtek a polimer-tenzides, elárasztásos műveletek. A polimerek és a tenzidek hatékony kiválasztása elengedhetetlen a sikeres harmadlagos kitermelési projekt kivitelezéséhez. A polimerek rész- letes szelekciója általában hosszadalmas feladat, ami számos vizsgálatot foglal magában. Célunk egy olyan laboratóriumi, gyors polimerszelekciós módszer megalkotása, amely alapján kiválasztható a várhatóan leg- ígéretesebb polimertípus. A polimerek oldhatóságának, az oldatok dinamikai viszkozitásának és a polimerek oldatbeli hidrodinamikai átmérőjének vizsgálatával kiválasztottuk a potenciálisan legjobb polimert.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"166 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134308591","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A fókuszált lézernyaláb keresztmetszeti jellemzőinek szerepe az impulzusos üzemű lézeres vágásnál","authors":"György Meszlényi, Enikő Bitay","doi":"10.33923/amt-2019-02-09","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2019-02-09","url":null,"abstract":"In this article investigation of the roles of two important factors of focused laser beam, the focal spot diameter and the Rayleigh length as determining variables of the beam quality were analysed. The equations of these two factors are based on those most commonly used in the literature. The exchange between three different beam quality numbers were shown. It is proven on the basis of the scientific literature, that the beam quality degrades compared to the original data given by the factory of laser. The causes of the beam quality degradation are lens aberrations in the optical path of the given laser, and the shifting of the beam propagation ratio (M2) to higher values. A new equation for estimation of the new, lowest value for M2 factor is presented, based on the comparison of the laser cut material thickness to the depth of focus, which is two times the Rayleigh length.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"64 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114838829","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}