{"title":"„Assurnak, az istenek atyjának, a nagy úrnak…”","authors":"Niederreiter Zoltán","doi":"10.1556/092.2019.63.1.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2019.63.1.8","url":null,"abstract":"Une relation de la huitième campagne de Sargon (714 av. J.-C.) címmel 1912-ben jelent meg François Thureau-Dangin szövegkiadása az AO 5372-es ékírásos tábláról,2 amelyet I. Élias Géjou, a korszak egyik legjelentősebb műkincskereskedője adott el a Musée du Louvre-nak 1910-ben. A szokatlanul nagy méretű agyagtábla (magassága 37,5 cm, szélessége 24,5 cm) 430 soros akkád nyelvű szövege II. Sarrukín (i. e. 721–705) Assur istennek címzett beszámolóját tartalmazza a VIII. hadjáratáról. A király az első híradást Táb-sár-Assur főkincstárnok által küldte el Assurnak, továbbá a kolofon (426–430. sor) arról tudósít bennünket, hogy a szöveg az újasszír uralkodó assuri főírnokának, tudósának, Nabú-sallimsununak a munkája, amelyet még a hadjárat esztendejében, Kr. e. 714-ben készített el. A tábla felszíne kiváló állapotban maradt meg, de egyes helyeken mégis töredékes, valamint sérülések láthatók rajta. A hiányzó részek közül több a Walter Andrae vezette assuri ásatások során, 1910-ben az ún. assuri „ráolvasópapok” lakóházából került napvilágra,3 s ezáltal a rablóásatásból származó, Louvre-ban őrzött „főszöveg” eredeti lelőhelye is bizonyossá vált. Az első francia nyelvű fordítást követően megjelentek az újabb részleteket is tartalmazó angol és német nyelvű fordítások is.4","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42729718","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Kallimachos Artemis-himnusza","authors":"Adorjáni Zsolt","doi":"10.1556/092.2019.63.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2019.63.1.1","url":null,"abstract":"Kallimachos Artemis-himnusza az a költemény a himnuszok könyvében, melynek művészi egysége, különösen Wilamowitz elmarasztaló ítéletének hatására, mind a mai napig élénk vita tárgya. Jelen tanulmányban ehhez a kérdéskörhöz szólok hozzá. Először a himnusz könyvben elfoglalt helyét, illetve a többi vershez való viszonyát vizsgálom. Ezek után kísérletet teszek az egység jellegének meghatározására a kohéziós elemek feltérképezésével, miközben eredményeimet kritikusan ütköztetem korábbi befolyásos nézetekkel, különösen a „fejlődéspszichológiai” irányzattal. Végezetül kiszélesítem a vizsgálatot a költemény tágabb történelmi kontextusára, és ennek keretében javaslatot teszek datálására is.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49191421","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Irodalmi minták és hatások II. Mehmed drinápolyi beszédében","authors":"Tóth Iván","doi":"10.1556/092.2019.63.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2019.63.1.3","url":null,"abstract":"E tanulmány bemutatja, hogy az egyik utolsó bizánci történetíró, Michaél Kritobulos hogyan alkalmazta az irodalmi utánzás eszközét II. Mehmed szultán drinápolyi beszédében. Megpróbálja feltárni a beszédben olvasható hosszabb történeti ekphrasis irodalmi mintáit és szerepét, majd az orációban található rejtett történetírói reflexiókat vizsgálja. Közismert tény, hogy a klasszikus szerzők történeti szereplőik beszédeiben számos alkalommal implicit módon saját nézeteiket szólaltatják meg a történelemről és a történeti megismerésről. Mehmed beszédének egyes mondatai arra utalnak, hogy e jelenség nemcsak a klasszikus, de a késő bizánci történetírásban is felfedezhető.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44051159","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Nero él","authors":"Takács Levente","doi":"10.1556/092.2019.63.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2019.63.1.2","url":null,"abstract":"Nero a halála után néhány évvel ismét feltűnt a római politika színpadán, a birodalom keleti tartományaiban, mégpedig legalább kétszer. Az ál-Nerók tevékenységén túl más politikai kalandorok hasonló történetei is ismertek a római történetírásban. A tanulmány elemzi az ismert hasonmások történeteit, bemutatva a közös motívumokat. Továbbá megpróbál magyarázatot adni az ál-Nerók kísérleteire az adott történelmi kontextusban.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"https://sci-hub-pdf.com/10.1556/092.2019.63.1.2","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45215934","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A Bruta animalia Latin fordításai: Giovanni és Raffaele regio","authors":"Gaál Balázs","doi":"10.1556/092.2018.62.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2018.62.2.4","url":null,"abstract":"Plutarchos Bruta animalia ratione uti című dialógusának humanista latin fordításai közül a legismertebb Giovanni Regio nevéhez fűződik. Az 1488-ban készült fordítást, amelyet a Padovai Egyetemi Könyvtár Ms. 958 jelzetű papírkódexe őriz, Raffaele Regio, a fordító testvérbátyja átdolgozta, és 1508-ban Velencében posztumusz kiadta. A kézirati és a nyomtatott szöveg egybevetését a kutatás még nem végezte el. A beható filológiai elemzéssel az a célunk, hogy megállapítsuk az eredeti fordításba való beavatkozás mértékét és természetét, majd ennek révén közelebbi bepillantást nyerjünk a fordító eljárási módszerébe és technikáiba. Ezzel alkalmunk nyílik a fordítás szövegének további kapcsolatait is megvizsgálni a dialógus másik két latin fordításával, amelyeket Antonio Cassarino és Lampugnino Birago készített néhány évtizeddel korábban.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-11-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42553603","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"„Post mortem vivere” gondolatok trimalchio síremlékéről","authors":"Grüll Tibor","doi":"10.1556/092.2018.62.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2018.62.2.2","url":null,"abstract":"Petronius szatirikus regényének legismertebb részlete, a Cena Trimalchionis már régóta nemcsak a filológusok és irodalomtörténészek, hanem a római társadalomtudósok és gazdaságtörténészek érdeklődésének homlokterében áll. A kutatásban mára konszenzussá vált, hogy Trimalchio személyében Petronius a korai principátus egyik tipikus szereplőjét: a rabszolga-származású, részben egykori gazdája vagyonából, részben önerejéből megtollasodott parvenü libertinus karikatúráját írta meg. Trimalchio fiktív síremlékének és sírfeliratának elemzése azt bizonyítja, hogy bár ez a kép nagy általánosságban igaz, mégis „finomhangolásra” szorul. Először is: mindez elsősorban irodalom, melynek elsődleges célja, hogy – a nyilvánvaló morális tanulságokon túl – szórakoztasson. Másodsorban a szatíra három alapvető eszközzel dolgozik: a tipizálással, a vegyítéssel és a nagyítással/kicsinyítéssel. Nem csoda hát, ha Trimalchio személyében is a kortárs Róma megannyi celebritásának jellemzőit felfedezték már (Maecenas, Claudius, Nero stb.). A monumentum és az epitaphium elemzése mégis leginkább azt mutatja, hogy Trimalchio megannyi „császári allűrje” és hatalmas gazdagsága ellenére csak egy nagyszájú vidéki bugris, akinek környezete – mint ő maga is – kívül-belül giccses és ízléstelen. A tanulmányban megvizsgáljuk a Sat. 71, 5–12 eddigi fordításainak erősségeit és hibáit, és egy saját fordításra is kísérletet teszünk.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-11-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41637608","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Bonfini autográf görög nyelvű idézetei a Symposionban","authors":"Bolonyai Gábor, G. Sámuel","doi":"10.1556/092.2018.62.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2018.62.2.3","url":null,"abstract":"Antonio Bonfini Symposion című dialógusa egyetlen kéziratban maradt ránk (OSZK Clmae 421). Ezt a kéziratot a szerző maga készítette és adta át Beatrix királynénak, Mátyás feleségének. Ugyanakkor ebben a példányban a Symposion több tucatnyi görög nyelvű idézete zavarba ejtő hibákkal jelenik meg. A cikk ebből a megfigyelésből kiindulva igyekszik feltárni egyrészt azt, hogy milyen okok eredményezhették a hibákat, másrészt azt is, hogy Bonfini ezeket az idézeteket milyen forrásokból vehette át. A források két csoportja érdemel kiemelt figyelmet: a Pindaros-idézetek, valamint a szerelemmel kapcsolatos idézetek sora. Az előbbiekkel kapcsolatban felmerül, hogy közük lehet Bonfini ferrarai tanulmányaihoz, az utóbbiak esetében pedig könynyen adódik a Ficino Lakoma-kommentárjával való kapcsolat lehetősége – a cikk igyekszik mindkét kérdésben egyértelműen állást foglalni.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-11-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42366843","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
求助内容：
应助结果提醒方式：
京公网安备 11010802042870号
