{"title":"A professzionalizáció szerepe a hazai közepes méretű családi vállalatok versenyképességében","authors":"Zoltán Kárpáti, Adrienn Ferincz","doi":"10.14267/veztud.2024.03.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/veztud.2024.03.01","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány célja a professzionalizáció szerepének vizsgálata a hazai közepes méretű családi és nem-családi vállalatok versenyképességében. Számos hazai tanulmány foglalkozott már a kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképességével, ám kevés tett közülük különbséget családi és nem-családi között. A szerzők kutatása a családi vállalatok professzionalizációjára és az erőforrás-alapú elméletre épít, feltárva a családi és nem-családi cégek különböző erőforrás- és képességkombinációit, valamint eltérő típusú stratégiájukat a versenyképességüket tekintve. A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutatóközpont adatbázisán azonosították a családi vállalatok professzionalizációjával kapcsolatos változókat, amelyeken főkomponens majd klaszterelemzést végeztek. A kapott eredményeket összevetették a Vállalati Versenyképességi Index-szel. Az eredmények azt mutatják, hogy a családi cégek a kapcsolatépítésre, tudásmenedzsment és innovációs képességeikre, míg a nem-családi versenytársaik a működési kiválóságra és vezetői képességeikre koncentrálnak. Jelen mintában a nem-családi cégek értek el magasabb professzionalizációs szintet és versenyképességi értéket, ám ez nem jelenti azt, hogy a családi tulajdonban lévők ne lehetnének versenyképesek.","PeriodicalId":334635,"journal":{"name":"Vezetéstudomány / Budapest Management Review","volume":"11 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140242190","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Zsolt Kőmüves, Virág Walter, Gábor Szabó-Szentgróti, Krisztina Dajnoki, B. Kálmán, Arnold Tóth, Szilvia Módosné Szalai, József Poór, Beáta Pató Gáborné Szűcs
{"title":"A COVID-19 és az orosz-ukrán konfliktus hatása a vizsgált szervezetekre","authors":"Zsolt Kőmüves, Virág Walter, Gábor Szabó-Szentgróti, Krisztina Dajnoki, B. Kálmán, Arnold Tóth, Szilvia Módosné Szalai, József Poór, Beáta Pató Gáborné Szűcs","doi":"10.14267/veztud.2024.03.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/veztud.2024.03.02","url":null,"abstract":"Az elmúlt három évben a világ működése annyit változott, mint a megelőző évtizedekben összesen. A piaci folyamatok, rendszerek megváltozását egyértelműen két meghatározó jelenség irányította: a COVID-19 okozta pandémiás válság és az orosz-ukrán konfliktus. E két világesemény alapvető normákat változtatott meg, amelyek hatására a szervezeteknek stratégiát kellett váltaniuk. Jogosan vetődik fel tehát a kérdés: mit terveznek valójában a vizsgált szervezetek? Hogyan látják a válságot? Mi befolyásolja a reakciókat? A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a két válság kezdeti szakaszában, miként gondolkodtak a szervezetek, képesek voltak-e felmérni a várható hatásokat, megtudták-e tervezni a megfelelő intézkedéseket? A szerzők empirikus kutatásának eredményei alapján a mikrovállalkozások pesszimizmusukat hajlamosak az egész gazdaságra kivetíteni. Megállapították, hogy szolgáltatásaik kevésbé függenek az ellátási láncok sérülésmentességétől. Továbbá a háború által kiváltott különböző intézkedéseik összefüggésben voltak a korábbi külkapcsolataikkal.","PeriodicalId":334635,"journal":{"name":"Vezetéstudomány / Budapest Management Review","volume":"23 S1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140243142","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A kulturális diverzitás megjelenése nemzetközi projektcsapatokban – A virtuális és személyes részvételű csapatmunka összehasonlító elemzése","authors":"Katul Yousef","doi":"10.14267/veztud.2024.03.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/veztud.2024.03.05","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány a kulturális sokszínűség megjelenési formáit vizsgálja a virtuális és személyes részvételű csapatmunka során. A nemzetközi üzleti és menedzsmentképzésben kiemelkedően fontos a kulturális sajátosságok eltérő megnyilvánulásának megértése, értelmezése és az ezekhez igazodó interkulturális kompetenciák fejlesztése. Annak érdekében, hogy megértsük a kulturális diverzitás kihívásait a csapatmunka során, a kutatáshoz egy hallgatói projektmunkát hirdettek meg, amelyben 65 egyetemi hallgató vett részt. A résztvevők két alkalommal adtak visszajelzést, így összesen 130 visszajelzés tartalmát elemezték az NVivo szoftver segítségével. A kutatási eredmények rávilágítottak arra, hogy a virtuális csapatmunka alatt a kulturális sokszínűséget gyakran kockázati tényezőnek tekintik a projekttagok, ezzel szemben a projekt személyes része során a kulturális sokszínűség értékes eszközként jelent meg, amely hozzájárult az innovatív és kreatív megoldásokhoz. A kutatás kritikus szemléletmódot képvisel, hasznos lehet oktatók, vállalati szakemberek, projektmenedzserek számára, továbbá az üzleti és akadémiai szféra azon résztvevőinek, akik a kultúrák közötti interakciók optimalizálására törekednek a virtuális és személyes csoportmunkában egyaránt.","PeriodicalId":334635,"journal":{"name":"Vezetéstudomány / Budapest Management Review","volume":"3 3","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140244682","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A. Török, Noémi Szebenszki, Villő Kriveczky, Erzsébet Malota
{"title":"A fehérneműreklámokban megjelenő női diverzitás és szexualitás – Attitűdvizsgálat a Z generációs nők körében","authors":"A. Török, Noémi Szebenszki, Villő Kriveczky, Erzsébet Malota","doi":"10.14267/veztud.2024.02.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/veztud.2024.02.02","url":null,"abstract":"A tanulmány különböző reklámokban bemutatott diverz és szexualizált női ábrázolásmódot vizsgál az eddig még hazánkban kevéssé kutatott Z generációs nők körében. A kutatás keretén belül kiemelt figyelmet kap a nőket bátorító femvertising típusú hirdetés és annak relevanciája a fehérnemű-iparág kapcsán, mely a sokszínű ábrázolásmód támogatásával és a szexualizált ábrázolásmód visszaszorításával pozitívan hathat a testképre. A feltáró jellegű mélyinterjúkat tartalomelemzéssel, a kísérlet eredményeit pedig varianciaanalízissel és regresszióelemzéssel dolgozták fel a szerzők. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a vizsgált Z generációs nők számára egyre inkább fontos a nők diverz, sokszínű megjelenítése a reklámokban. Az interjúalanyok bár szociálisan érzékenyeknek vallják magukat, ugyanakkor fontos számukra az ábrázolásmódban az adott kultúrával összhangban lévő hitelesség és relevancia. A megkérdezettek által leginkább kedvelt a diverz és nem szexualizált hirdetés, amely a femvertising reklámozásnak feleltethető meg. A szexualitás hiánya és a diverzitás összességében szignifikánsan és pozitívan befolyásolja a hirdetés iránti attitűdöt.","PeriodicalId":334635,"journal":{"name":"Vezetéstudomány / Budapest Management Review","volume":"43 37","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-02-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139962023","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A fenntarthatóságot szolgáló üzleti gyakorlatok fogyasztói elfogadása a COVID idején – Egy egyetemista minta tapasztalatai","authors":"Mária Csutora, Cecília Szigeti, Gábor Harangozó","doi":"10.14267/veztud.2024.02.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/veztud.2024.02.01","url":null,"abstract":"A COVID-19 járványhoz kapcsolódó korlátozások jelentős hatást gyakoroltak a fenntarthatóságra fókuszáló üzleti gyakorlatok elterjedésére. A tanulmány célja kettős: egyrészt feltárni, hogyan változott a fenntartható üzleti gyakorlatok fogyasztói elfogadása a járvány hatására, másrészt megvizsgálni, várható-e visszarendeződés a járvány elültével, azaz tetten érhető-e részleges vagy teljes visszapattanó hatás. A szerzők egy 622 fős minta alapján leíró statisztikák, illetve faktor- és klaszterelemzés segítségével vizsgálták a fentieket. Az eredmények alapján a fogyasztók nyitottsága általánosságban nőtt a vizsgált gyakorlatokkal kapcsolatban, egyedül a megosztáson alapuló megoldások (szállás, közlekedés) esetében csökkent. A fenntarthatóságot célzó üzleti gyakorlatok elfogadásában a COVID-hoz kapcsolódó korlátozások elmúltával ugyanakkor visszarendeződés várható (ez részben már megfigyelhető is, például az anyagi fogyasztás és az elmaradt utazások tekintetében). A várt visszapattanó hatás jelentős a fenntarthatósági gyakorlatok iránt nyitott klaszterek („Felelős zöldek” és „Innovatívak”) körében is, ami különösen fontossá teszi, hogy vállalati innovációk, illetve szakpolitikai és oktatási megoldások révén megtartható legyen a válság idején elért nagyobb nyitottság.","PeriodicalId":334635,"journal":{"name":"Vezetéstudomány / Budapest Management Review","volume":"155 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-02-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140454595","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A vállalati versenyképesség vizsgálata a gátló tényezők tükrében","authors":"Anikó Almási, Xénia Szanyi-Gyenes","doi":"10.14267/veztud.2024.02.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/veztud.2024.02.04","url":null,"abstract":"A tanulmány célja a hazai vállalatok sikerességének vizsgálata, a versenyképességet csökkentő gátló tényezők aspektusából. A hazai vállalatok versenyképességének mélyebb megértésére koncentrálva a sikerességüket gátló belső tényezőket igyekeztek beazonosítani a szerzők. Az elemzések reprezentatív mintán készültek, így az eredmények megalapozottnak tekinthetők. A versenyképességet gátló tényezőket több dimenzió mentén is vizsgálták, és jól látszik, hogy e tényezők a vállalat mindennapi működésére is hatással vannak. Megállapították, hogy minél innovatívabb, kockázatvállalóbb és tudásmegosztásban aktívabb a vállalat, annál kevésbé érintett a gátló tényezők hatásában. A nemzetköziesedés aspektusából tekintve, minden szempontból jobb eredményeket hoztak azok a vállalatok, amelyek exportálnak vagy nemzetközi piacon jelen vannak. A sikeresebb vállalatok folyamatosan új stratégiai kezdeményezésekkel, rugalmas alkalmazkodással biztosítják a folyamatos és tartós versenyelőnyüket.","PeriodicalId":334635,"journal":{"name":"Vezetéstudomány / Budapest Management Review","volume":"41 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-02-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139961791","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az időbeli elhatárolások módszertani kérdései, változásuk 2018–2021 között Magyarországon és elhagyásuk következményei","authors":"István Fábics, Csaba Kovács","doi":"10.14267/veztud.2024.02.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/veztud.2024.02.03","url":null,"abstract":"A szerzők kutatásukban arra keresték a választ, hogy az időbeli elhatárolások alapelvének alkalmazása meghatározó-e a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének képalkotásában, elhagyása lényegesen befolyásolná-e a beszámoló felhasználóit döntéseikben. Egy rövid történeti bevezető, az államháztartásban elfoglalt helye és az időbeli elhatárolások működési mechanizmusának (általános és 2022-től hatályos) szemléltetése után áttekintettek két speciális csoportot, a mikrogazdálkodói beszámolót készítőket és az egyházi jogi személyeket, amelyek külön kormányrendelet szerint részlegesen vagy egyáltalán nem alkalmazzák az időbeli elhatárolásokat, továbbá mérlegelték a könyvvizsgálati szempontjaikat. Vizsgálatukban felhasználták a Nemzeti Adó- és Vámhivatal társasági adóbevallások alapján összeállított adatbázisát a magyar gazdálkodók körében a 2018–2021. években, amelyet leíró statisztikai módszerekkel elemeztek az időbeli elhatárolások állományának változásáról és összetételéről. Kutatásuk eredménye azt mutatja, hogy elhatárolások nélkül a képalkotás jelentősen torzulna, vagyis az időbeli elhatárolások szükségszerűek a pontos időszaki eredmény megállapításához. Hiányuk csak akkor nem okoz gondot, ha a képzésük alapjául szolgáló gazdasági események a véletlennél fogva nem érintik az időszakot.","PeriodicalId":334635,"journal":{"name":"Vezetéstudomány / Budapest Management Review","volume":"58 28","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-02-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139960931","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Szisztematikus szakirodalmi kutatás a hübrisz mint vezetői jelenség témakörében","authors":"András Mármarosi, Gergely Németh","doi":"10.14267/veztud.2024.02.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/veztud.2024.02.05","url":null,"abstract":"A hübrisztikus vezetés jelenségével egyre gyakrabban találkoztak a szerzők mind szervezetfejlesztőként, mind akadémiai szakemberként. A következő kérdések foglalkoztatták őket a témával kapcsolatban: hogyan lép erre az útra a vezetővé választott személy és hogyan alakul ki a hübrisz? A környezete hogyan reagál erre a fejlődési folyamatra? Mik a potenciális hasznai a hübrisztikus vezetésnek egy szervezetben és mi az árnyoldala? Mi a viszonya a szervezettel, vagy a menedzsmentcsapattal? Nem utolsó sorban, hogyan lehetne megelőzni a kialakulását, vagy legalább megfékezni, ha már kialakult? A válaszok keresése érdekében szisztematikus szakirodalmi kutatást hajtottak végre. A tanulmányok tartalmi elemzése alapján, metaösszesítési módszerrel hoztak létre belőlük egy problématérképet. Ennek eredményeképpen négy nagyobb terület rajzolódott ki. A négy terület részletesebb elemzése alapján nagyobb részt válaszokat kaptak eredeti kérdéseikre, illetve sikerült további kutatási irányokat azonosítaniuk.","PeriodicalId":334635,"journal":{"name":"Vezetéstudomány / Budapest Management Review","volume":"7 3","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-02-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139960897","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Attraktív jegybanki instrumentumok hatása a magyar bankközi depópiacra","authors":"Zoltán Pollák, K. Németh","doi":"10.14267/veztud.2024.01.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/veztud.2024.01.05","url":null,"abstract":"Jelen elemzés célja az attraktív kamatozású, rövid lejáratú, passzív oldali jegybanki instrumentumok hatásának vizsgálata a fedezetlen bankközi hitelpiacra vonatkozóan. A szerzők tanulmányukban azt a hipotézist tesztelik, miszerint ezek az instrumentumok egyfajta kézi vezérlésre kapcsolva át a bankközi piacot, mérséklik annak aktivitását. Hipotézisük szempontjából a 2013 utáni magyarországi monetáris politikát kritikus esetnek tartják. A 2020-tól intenzíven alkalmazott egyhetes betét, majd a 2022 októberében bevezetett egynapos betéti gyorstender mindegyike megfelel vizsgálatuk tárgyának. Empirikus elemzésük során a hálózatelemzés módszereivel bizonyították 2020 március-decemberi adatokon, hogy az egyhetes jegybanki betét bevezetése valóban a hipotézisüknek megfelelő hatást váltott ki a mag-periféria struktúra szerint rendeződő magyar bankközi depópiacon. Ennek megfelelően a bankközi piac likviditása jelentősen romlott, a tranzakciószámok és a hitelezési volumen drasztikusan visszaesett, a likviditási szükséglet kielégítésének lehetőségei látványosan beszűkültek. Következtetésük, hogy a különösen attraktív jegybanki instrumentumokat csak átmeneti jelleggel érdemes alkalmazni, így elkerülve a kihasználatlan partnerlimit-terhelés esetleges szűkítését és ezáltal a csökkent aktivitás konzerválását.","PeriodicalId":334635,"journal":{"name":"Vezetéstudomány / Budapest Management Review","volume":"23 3","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139529939","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Beatrix Lányi, Eszter Jakopánecz, László Csóka, Ágnes Neulinger
{"title":"Versengő szempontok a magyarok élelmiszer és háztartási cikk fogyasztásában – Az árérzékenység és a környezettudatosság fontossága","authors":"Beatrix Lányi, Eszter Jakopánecz, László Csóka, Ágnes Neulinger","doi":"10.14267/veztud.2024.01.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/veztud.2024.01.03","url":null,"abstract":"A magyar lakosság hagyományosan árérzékeny, miközben egyre fontosabb számára a környezetvédelem. Kérdés ugyanakkor, hogy ezek a szempontok egyszerre vagy egymástól függetlenül vannak-e jelen az élelmiszer és háztartási cikkekhez kapcsolódó fogyasztói döntésekben, valamint az is, hogy az árérzékenység és környezettudatosság mentén kialakíthatók-e fogyasztói szegmensek, és ha igen, akkor hogyan jellemezhetők és mennyiben térnek el egymástól. A szerzők kutatási projektjükben a témakörhöz kapcsolódó szakirodalom áttekintése után ezeket a kérdéseket válaszolják meg kvantitatív kutatásmódszertan segítségével, egy kiskereskedelmi lánc hűségprogramjában részt vevő fogyasztók mintáján. Elemzésük során főkomponens-elemzést hajtottak végre varimax rotációval, majd a kutatási céljaik vizsgálatához klaszterelemzést végeztek. Legfőbb eredményeik szerint a két jellemző együttes figyelembevétele szükségesnek látszik a fogyasztók szegmentálása során, miközben lényeges eredmény, hogy a környezettudatos fogyasztók csoportja kettős, azaz magában foglal egy árérzékeny és egy árakra nem érzékeny csoportot. Eszerint, a fenntarthatósággal foglalkozó tudományos kutatásokban és üzleti gyakorlatban érdemesnek tűnik elmozdulni a réspiac megközelítéstől a szélessebben vett zöldfogyasztás értelmezése felé.","PeriodicalId":334635,"journal":{"name":"Vezetéstudomány / Budapest Management Review","volume":"114 8","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139530507","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}