{"title":"Iskolaközpontok vagy kultúrrégió-centrumok?","authors":"János Ugrai","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.2","url":null,"abstract":"Tanulmányunkban a reformkori Akadémia protestáns tagjainak földrajzi\u0000 hovatartozását vizsgáltuk kollektív biográfiai eszközökkel. A tanulmányi pálya\u0000 és a felnőtt életutak állomásait kultúrrégiókhoz soroltuk. Ezt követően a\u0000 kultúrrégiók egymáshoz viszonyított arányát, akadémiai reprezentációjuk erejét,\u0000 illetve a személyeknek a kultúrrégiók közötti mozgását, földrajzi mobilitásuk\u0000 nagyságát és intenzitását határoztuk meg. A vizsgálatot az tette lehetővé, hogy\u0000 a reformkori Akadémia mindenféle metszésvonal mentén egyensúlyozó\u0000 mechanizmusokat működtetett, s így felekezeti és földrajzi értelemben is\u0000 egyfajta reprezentativitásra törekedett. A reformkori akadémikusok mobilitását\u0000 vizsgálva Debrecen és Erdély önállóságához (és zártságához) nyertünk újabb\u0000 érveket, emellett pedig Pest immár egyre erőteljesebb vonzó hatása támasztható\u0000 alá meggyőző számokkal.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"12 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"78618405","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Tér és iskola – Bevezető","authors":"Roland Hegedűs, Katalin Forray R.","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.1","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"27 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"78349992","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az iskola táguló tere","authors":"Katalin Forray R.","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.5","url":null,"abstract":"A kis létszámú, néhány pedagógussal működő iskolák az iskolahálózat jellegzetes\u0000 intézményei voltak Magyarországon a 19–20. század fordulóján. A múlt század\u0000 hetvenes éveitől kezdődött az az oktatáspolitika, amely össze akarta vonni és\u0000 ezáltal felszámolni ezeket az intézményeket. A rendszerváltozás (1989–1990) után\u0000 újra tapasztalhattuk a kis iskolák visszaállítását („visszakörzetesítés”). A\u0000 kisiskolák létesítése és megszüntetésük közötti harc nem magyarországi\u0000 jellegzetesség. Európa számos országában megfigyelhető, az Egyesült Államokban\u0000 pedig a 2000-es évek egyik vezető oktatáspolitikai mozgalma volt („kis iskola\u0000 mozgalom”, „kis iskola kezdeményezés”). Mi szól mellettük, és mi ellenük nálunk?\u0000 Ezt vizsgálom ebben az írásban.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"16 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"88921124","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A hazai cigányság területitársadalmi megjelenítése a tankönyvekben.","authors":"Tibor Cserti Csapó","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.9","url":null,"abstract":"„A roma kultúra reprezentációja a tartalomszabályozók, tartalomhordozók körében,\u0000 valamint ezek fejlesztési lehetőségei” című kutatás során azt vizsgáltuk, hogy a\u0000 közoktatásban a környezetismeret, a természetismeret és a földrajz tanításához a\u0000 választható tankönyvek listáján szereplő tananyaghordozók a hazai\u0000 nemzetiségekről, fókuszáltan a cigány, roma népességről tartalmaznak-e olyan\u0000 releváns információkat, amelyek a Nemzeti alaptanterv (NAT), a Kerettantervek,\u0000 illetve az ezekre épülő helyi tantervek előírásai szerint kötelező elemei\u0000 lennének az egyes évfolyamok ismeretanyagának. (Ld. még Orsós 2015,\u0000 2016; Cserti Csapó 2016; Andl–Cserti 2017.) Áttekintettük a\u0000 témakörben született korábbi eredményeket is (Terestyéni 2005; Balázs et\u0000 al. 2014; Binder–Pálos 2016).\u0000 A tankönyvek első vizsgálata nagyon negatív tapasztalatokkal zárult. A\u0000 választható tankönyvek elvétve tartalmaztak a nemzetiségekről információkat, a\u0000 cigánysággal kapcsolatban még inkább érezhető volt ez a negligálás. Bár\u0000 mindegyik tantárgy alkalmas arra, hogy a nemzeti kisebbségekkel szembeni\u0000 tartalmi és érzékenyítési elvárásoknak eleget tegyen.\u0000 A tankönyvek közül néhányban jelentek meg tartalmak, de ezek kivétel nélkül vagy\u0000 pontatlanok, vagy inkább a sztereotipikus gondolkodás veszélyét rejtették.\u0000 Az is világossá vált, mennyire nehéz feladat a tankönyvszerző számára, hogy\u0000 egyszerre feleljen meg minden elvárásnak. (Ld. Dárdai 2002; Balázs et\u0000 al. 2017.) A tanulmány reflektál arra, mit és hogyan lehet tanítani\u0000 abból a „megrendelői csomagból”, amit a hazai oktatáspolitika előír a hazai\u0000 nemzetiségek – köztük a roma, cigány népesség – társadalmi-gazdasági-területi\u0000 megközelítésével kapcsolatban.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"6 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"87861659","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Szakmai elégedettség és az intézménytípus presztízsének összefüggései","authors":"Krisztina Vályogos","doi":"10.1556/2063.32.2023.1.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.9","url":null,"abstract":"A folyamatosan változó szakképzési rendszerben kiemelt szerepe van a középfokú\u0000 szakképzésben dolgozó oktatóknak. Kutatásunk fő kérdése volt, hogy az\u0000 intézménytípus presztízse milyen szerepet tölt be az oktatók szakmai\u0000 sikerességérzetében. Online kérdőíves felmérésünkön alapuló elemzésünkben a\u0000 válaszadó oktatók (N = 168) szubjektív szakmai\u0000 sikerességérzetét, valamint a tudásátadás, az értékrendformálás, a\u0000 szocializáció, a szakmai innováció, a kollégákkal és a szülőkkel való\u0000 együttműködés, a kreativitás, a problémamegoldás és az önképzés sikerességének,\u0000 valamint a szakvizsga meglétének, a hátránykompenzáló programban való\u0000 részvételnek és a nemnek az általános sikerességérzetre gyakorolt szerepét\u0000 vizsgáltuk. Hipotézisünk, miszerint a magasabb presztízsű intézménytípus\u0000 pozitívan befolyásolja az oktatók szakmai sikerességérzetét, nem igazolódott,\u0000 ugyanakkor intézménytípusonként eltérő befolyásoló tényezőket\u0000 azonosítottunk.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"12 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"81678076","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A pedagógushiány területi különbségei","authors":"J. Varga","doi":"10.1556/2063.32.2023.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.7","url":null,"abstract":"A tanulmány a pedagógushiány területi különbségeinek alakulásáról ad leíró\u0000 elemzést. A pedagógushiány korábbi lassú, hullámzó növekedését 2015 és 2016 után\u0000 rendkívül gyors növekedés váltotta fel, és ekkor a települések közötti\u0000 különbségek is átrendeződtek. Korábban a települési hierarchiában felfelé\u0000 haladva rendszerint egyre kisebb volt a pedagógushiány, 2019-re, 2020-ra számos\u0000 hiánymutató azt jelezte, hogy Budapesten romlott legjobban a helyzet. Ez\u0000 valószínűleg összefügg azzal, hogy az alternatív munkalehetőségek a fővárosban a\u0000 legjobbak, ezért ott könnyebben dönthetnek a pályaelhagyás mellett a tanárok. Az\u0000 összes bemutatott hiánymutató értékének 2016-ot követő hirtelen megemelkedése\u0000 arra is utal, hogy nemcsak a tanári munka kínálata, de a tanárok iránti kereslet\u0000 is hirtelen megváltozhatott, ami – az időbeni egybeesés – alapján\u0000 összefügghetett a középfokú szakképzés átalakításával.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"70 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"89708374","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Mire jók a hálózatok: modern megoldás a tanulás és tanítás kihívásaira","authors":"Zsófia Frányó","doi":"10.1556/2063.32.2023.1.13","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.13","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"263 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"72418896","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A végzett pedagógusok diplomás pályakövetése","authors":"Mihály Fónai, Éva Csonka","doi":"10.1556/2063.32.2023.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.6","url":null,"abstract":"A tanulmány végzett pedagógusok diplomás pályakövetésének néhány területét\u0000 vizsgálja. Célja a fiatal tanárok társadalmi hátterének, felsőoktatási és\u0000 szakmai életútjának a leírása és összefüggések keresése a származás és a\u0000 pályakezdés mutatói között. Az elemzés a Diplomás Pályakövető Rendszer\u0000 adatbázisán alapul a 2016–2021-es periódusban. Az eredmények a vizsgált\u0000 területeken azt mutatják, hogy a pályakezdő tanárok helyzete összetett és\u0000 ellentmondásos. A fiatal tanárok jellegzetesen nők, egyetemistaként\u0000 elsőgenerációs hallgatók, családjaik relatíve alacsony státusza ellenére\u0000 viszonylag jelentős tanár szülői és nagyszülői háttérrel és mintákkal.\u0000 Munkaerőpiaci helyzetük is ellentmondásos, alacsony jövedelmet és presztízst\u0000 érzékelnek, ennek ellenére szakmai tudásuk horizontálisan és vertikálisan is\u0000 illeszkedik a végzett munkájukhoz.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"24 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"90804811","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A pedagógusok helyzetéről szóló adatok természete","authors":"P. Nagy","doi":"10.1556/2063.32.2023.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.2","url":null,"abstract":"Bár a 2022/2023-as év legfontosabb újdonsága, hogy az Orbán-kormány\u0000 oktatáspolitikájára, társadalompolitikájára és költségvetési magatartására\u0000 válaszul egyes pedagóguscsoportok aktív tiltakozásba kezdtek, szociológiai\u0000 értelemben ugyanolyan fontos annak megértése, hogy a pedagógusok döntő többsége\u0000 miért nem csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. A válaszhoz úgy juthatunk közelebb,\u0000 ha a pedagógusokat és pedagógusdiplomával rendelkezőket nemcsak mint\u0000 munkavállalókat vizsgáljuk, hanem teljes társadalmi beágyazottságukban\u0000 szemléljük őket. A tanulmány bemutatja, hogy az ágazati statisztika a\u0000 pedagógusok esetében jobban torzít, mint más rétegek esetében, mert nincs\u0000 jelentős ellenerő (pl. kamara vagy jelentős tulajdonoscsoport stb.), mely\u0000 kontrollálná az adatgyűjtést – mely így teljesen a tanügyigazgatási célok\u0000 szolgálatában áll. A tanügyigazgatási szemléletű adatgyűjtést kiegészíteni\u0000 kívánó pedagógus-rétegszociológia is jobban torzít, mint más rétegekkel\u0000 kapcsolatos szociológia, mert a kutatók és a társadalom által elvárt\u0000 pedagógusszerepekkel azonosulni nem tudó pedagógusok szisztematikusan elkerülik\u0000 a válaszadást, a pedagógusfelvételek eredményei nagyobb mértékben „önmagukat\u0000 beteljesítő jóslatok”, mint más rétegekre vonatkozó felvételek. A megoldás az,\u0000 hogy nem pedagógusspecifikus adatfelvételek pedagógusalmintáiból vonunk le\u0000 következtetéseket. A legfontosabb ilyen adattárak a népszámlálások. Az\u0000 1869–1960-as népszámlálás táblázatainak internetes publikációja – bár objektíve\u0000 nem teremtett új adatokat – a meglévőket sokkal hozzáférhetőbbé tette. Az\u0000 1970–1990-es népszámlálás 10%-os mintája, a 2001–2011-es népszámlálás egésze az\u0000 utóbbi időben vált hozzáférhetővé, ezek segítségével sosem látott alapossággal\u0000 írhatjuk le az egyes pedagóguscsoportok helyzetét.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"25 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"77693705","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Pályák és kérdések – az Eurydice a tanárok helyzetéről","authors":"Tamás Kovács","doi":"10.1556/2063.32.2023.1.15","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.15","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"15 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"82458683","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}