{"title":"Hadifogság a Távol-Keleten: Az első világháborús távol-keleti hadifogság bemutatása Vándor Ferenc naplófeljegyzéseivel","authors":"Márton Mati","doi":"10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.181","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.181","url":null,"abstract":"A munka olyan első világháborús szibériai hadifogolytáborokat mutat be, amelyeket az antanthatalmak és szövetségesei a bolsevikok elleni intervenció alkalmával foglaltak el. A régióban három olyan táborról tudunk, ahol a háború végső szakaszában az orosz őrséget a japán és az amerikai hadsereg váltotta le. A táborok felügyeletében bekövetkezett csere az ott raboskodó hadifoglyok életében jelentős változást eredményezett. A Szibéria távol-keleti részén működő hadifogolytáborokban a háború alatt és a fegyverszüneti időszakban egyes becslések szerint mintegy 12–15.000 magyar hadifogoly fordulhatott meg. E foglyok Vlagyivosztokon keresztüli hazaszállításáról és a szervezés viszontagságos körülményeiről Bonhardt Attila írt értekezést, azonban ő írásában csak marginálisan érintette a táborok működésének jellegét. A források szűkössége, illetve hiánya miatt a táborlakók mindennapi életének bemutatása meglehetősen nehéz feladat. 2018-ban a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában megjelent Vándor Ferenc addig ismeretlen első világháborús naplója. Vándor naplója a felhasználható források tárát tovább gyarapította, aminek köszönhetően további értékes ismeretekkel bővülhet a nagy háború alatt a hadifogságban raboskodó honfitársaink története.","PeriodicalId":239261,"journal":{"name":"Magyar katonák a világ tájain : „Idegen hadakban”","volume":"27 5","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"120898273","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A Francia Idegenlégió magyar tagjai az 1940-es franciaországi hadjáratban","authors":"Krisztián Bene","doi":"10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.241","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.241","url":null,"abstract":"A 2. világháború kitörése után több tízezer külföldi önkéntes jelentkezett a francia haderőbe. Egy részüket nemzeti alakulatok kötelékébe sorolták, másik részüket pedig az Idegenlégióba irányították, ahol hagyományos ötéves vagy a háború időtartamára szóló szerződéssel kezdhették meg katonai szolgálatukat. Ezeknek az önkénteseknek köszönhetően az Idegenlégió létszáma – amely a konfliktus előestéjén 22.000 fő volt – néhány hónap alatt 48.900 főre növekedett. Az újonnan jelentkezettek között viszonylag nagy számban voltak magyar állampolgárok is, de az ő számukra vonatkozóan a magyar szakirodalom (mivel francia kutatók nem foglalkoztak érdemben ezzel a kérdéssel) eltérő számokat adott meg – megbízható adatok híján elsősorban becslések alapján. Az elmúlt időszakban a francia és magyar katonai levéltárakban folytatott kutatások segítségével sikerült beazonosítani a háború kitörése és a fegyverszünet megkötése között a francia haderő soraiban szolgáló magyarok nagy részét. Tekintve, hogy az adatok szinte mindig tartalmazzák az alakulatok megnevezését is, amelyekhez a magyarokat osztották, az Idegenlégió kötelékében szolgálók száma (1.564 fő) is meghatározható. A harci cselekményekben való részvételük bemutatásán kívül egyéni életutak rekonstruálásával próbáljuk közreadni e speciális csoportnak a történetét, amely ez idáig ismeretlen volt a magyar és a francia történetírás számára is.","PeriodicalId":239261,"journal":{"name":"Magyar katonák a világ tájain : „Idegen hadakban”","volume":"30 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129294088","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Józef Bem, a bécsi forradalom hőse","authors":"Balázs Kovács","doi":"10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.89","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.89","url":null,"abstract":"Bem József személye nagy tiszteletnek örvend nemcsak a lengyel, hanem a magyar történetírásban is. Európa viharos évében több helyen megfordult. Az októberi bécsi forradalom során személyes kapcsolatba került a magyar ellenállás vezetőjével, Pulszky Ferenccel és Wargha Istvánnal. Tevékenységével bőségesen foglalkozott a lengyel, magyar és osztrák szakirodalom, mégis a Bécsbe, illetve Magyarországra érkezésével kapcsolatban voltak homályos pontok. Bécsi szerepvállalásának kezdetét október 14-re teszik. Kovács István Bemről szóló munkájában leírta, hogy érkezését Messenhauser főparancsnoki kinevezéséhez, október 12-hez kötik. Egy hírszerző szerint azonban már 10-én a leopoldstadti Fekete Sas fogadóban tartózkodott. Bem október 28-i sérülése után másnap közölte távozási szándékát. Pozsonyba minden bizonnyal már október 30-án megérkezhetett. November 3-án találkozott Kossuth Lajossal a pozsonyi Zöldfa fogadóban, de hogyan jutott ki az osztrák hadsereg által körülzárt Bécsből? Ezek közül számos kérdést tisztázott vagy pontosított nemrégiben Tomasz Szubert lengyel kutató bécsi haditörvényszéki iratok alapján. Előadásom további pontokon ígér pontosításokat, illetve helyesbítéseket Wargha István e célra még egyáltalán nem hasznosított haditörvényszéki kihallgatási jegyzőkönyvei alapján.","PeriodicalId":239261,"journal":{"name":"Magyar katonák a világ tájain : „Idegen hadakban”","volume":"25 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123402750","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"„Kaktuszerdők” és „fekete nők” : Kiskunhalasi katonák a Mexikói Önkéntes Hadtestben","authors":"István Végső","doi":"10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.39","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.39","url":null,"abstract":"A tanulmány bemutatja, hogy mit tudunk a „verbunkozva” összeszedett kiskunhalasi katonákról, akik a mexikói hadszíntéren 1864 és 1867 között huszárként harcoltak. A gyarmatosítások korának anakronisztikus vállalkozása volt, hogy egy bécsi születésű Habsburg kerüljön egy latin-amerikai állam császári trónjára. I. Miksa mexikói császár (1863–1867) kalandorvállalkozása csúfos és tragikus véget ért. A különleges expedíciónak nem kevés magyar, sőt kiskunhalasi tagja is volt. A kiskunhalasi levéltári, könyvészeti és hírlapi források szerint 11 kiskunhalasi katona vonult be a Mexikói Önkéntes Hadtestbe (Mexikanische Österreichische Freiwilligenkorps), és járta meg a közép-amerikai hadszínteret. Közülük hárman: Bakodi Antal, Révész István és Zana Mihály huszárok személyes élményeiket is elmesélték. Persze a hatalmas, távoli országban történteket kissé kiszínezve adták elő. A téma kutatója, Tardy Lajos történész által összegyűjtött, önkéntes katona-nyilvántartás alapján többeket be tudunk azonosítani a kiskunhalasiak közül. 1864-es toborzásuk néptánc- és népzenetörténeti jelentőségű, hiszen az egyik utolsó kiskunhalasi (kun)verbunkként tartja számon a szakirodalom.","PeriodicalId":239261,"journal":{"name":"Magyar katonák a világ tájain : „Idegen hadakban”","volume":"137 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133957182","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A NATO-haderők magyar alapítású vagy magyar mintára szervezett huszáralakulatai a XXI. században","authors":"Barnabás Ádám","doi":"10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.283","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.283","url":null,"abstract":"A magyar huszár az a magyar könnyűlovas, aki az elmúlt fél évezred során szinte teljesen átformálta a hadviselés arculatát, és fénykorában a világ harmincnégy országa adoptálta ezt a könnyűlovassági csapatnemet. Habár a XX. században a lovon és a lovakkal vívott harc fölött eljárt az idő, de a huszárság és a lovasság felett egyáltalán nem. A tanulmányban a NATO-haderők XXI. században is működő, magyarok által vagy magyar mintára szervezett huszáralakulatai kerülnek bemutatásra.","PeriodicalId":239261,"journal":{"name":"Magyar katonák a világ tájain : „Idegen hadakban”","volume":"2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128079529","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}