{"title":"Két sors, egy cél : Két magyar hadifogoly hazajutásának körülményei","authors":"Gyula Tolnai","doi":"10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.205","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.205","url":null,"abstract":"2018-ban a szerző az oral history módszereit felhasználva interjút készített két nagykőrösi illetőségű katonával, akik mindketten harcoltak a második világháborúban. Egyikük Kindler Ferenc, akit sváb származása miatt a Wehrmachtba kényszersoroztak be, míg a másik interjúalanyt, Biczó Józsefet a M. Kir. Honvédségbe hívták be. Biczó a hosszú út után a csehszlovák határon, míg Kindler, miután Drezda előterében feloszlott az egysége, Karlsbadnál esett hadifogságba, ezt követően pedig mindkettőjük csehszlovákiai gyűjtőtáborba került. A munka rajtuk és megjárt útjukon keresztül ismerteti a magyar hadifoglyok jelentős hányadának megtett útját, a hadifogoly- és gyűjtőtáborok felépítését, méretét és etnikai összetételét, illetve azon kevésbé ismert tényt, hogy a szovjet vezetés előszeretettel alakított át német koncentrációs és munkatáborokat gyűjtőtáborrá, ahogy történt ez Auschwitzcal és Havlíčkův Broddal is. Biczó hazatérésének történetére kitérve elmondható, hogy sorsa általánosságban jól bemutatja rengeteg volt bajtársának sorsát, illetve hazajutásuk körülményeit, megpróbáltatásaik sokaságát. A tanulmány a legfrissebb magyar és angol nyelvű szakirodalomra támaszkodva kívánja bemutatni, hogy magyar katonák a második világháború mely szakaszaiban estek nagyobb számban szovjet hadifogságba, és hogy milyen sors várt rájuk.","PeriodicalId":239261,"journal":{"name":"Magyar katonák a világ tájain : „Idegen hadakban”","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128699393","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Bevándorló, katona, történész: Victor Gondos Jr. életpályája","authors":"Eszter Rakita","doi":"10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.141","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.141","url":null,"abstract":"A Gondos család 1911-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba. A négyfős család tagjai az apa, Viktor, az anya, Irén és a két fiú, ifjabbik Viktor és Zoltán voltak. A tanulmány címszereplője, elsőszülött fiuk, ifj. Gondos Viktor (később Victor Gondos Jr.) 1902-ben született. Az iskoláit már Amerikában végezte, a középiskolát 1920-ban fejezte be a Pennsylvania állambeli Readingben, majd az év szeptemberében a University of Michigan hallgatója lett építészmérnök szakon. Ezzel egy időben jelentkezett a Parti Tüzérségi Hadtest újonnan létrehozott tartalékos tisztképző egységének alapozó kiképzésére, ami katonai karrierjének kezdetét jelentette. Aktív szolgálati idejét 1924 és 1935 között töltötte. Ezalatt legfőképpen Virginia és Maryland államokban teljesített szolgálatot. Egy váratlan betegség következtében katonai karrierje derékba tört, 10 éven keresztül erős fájdalmakkal küzdött, még dolgozni is képtelen volt. Ezalatt új karriert kezdett, elvégezte a University of Pennsylvania történelem szakát, majd az amerikai Nemzeti Levéltár munkatársa és az egyik legnagyobb hadtörténeti folyóirat, a Military Affairs szerkesztője lett. Neves hadtörténészként folyamatosan a hadsereg közelében maradva sikerült szép karriert befutnia. A tanulmány amerikai levéltári források és sajtóanyagok alapján tárja fel Victor Gondos Jr. nem mindennapi életútját.","PeriodicalId":239261,"journal":{"name":"Magyar katonák a világ tájain : „Idegen hadakban”","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126213813","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Esettanulmányok az első világháborúban szolgált New York-i magyar katonák köréből","authors":"László Ambrus","doi":"10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.121","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.121","url":null,"abstract":"A tanulmányban a szerző olyan New York államban élt magyar bevándorlók életútját ismerteti, akik minden kétséget kizáróan szolgáltak az amerikai hadsereg kötelékében az első világháborúban. A kutatás célja, hogy egy biográfiai adattárat építsen fel ezekről az amerikai magyar newyorkerekről. Vida István Kornél korábbi számításai szerint az amerikai hadseregnek kb. 3.000 magyar katonája lehetett a háborúban. A munka távlati célja ennek igazolása, illetve pontosítása. A kutatás alapján az a hipotézis állítható fel, hogy ha Vidának igaza van a 3.000 főnyi magyar katonával kapcsolatban, akkor ennek a számnak több mint egy negyede New York állam „amerikás” magyarjai közül került ki. A magyar és amerikai levéltárakban, illetve online adattárakban folytatott kutatás további célja lesz a biográfiai adatbázis bővítése és finomítása, illetve a vizsgálódás kiterjesztése a többi amerikai állam területére. A dolgozat röviden ismerteti a kutatás forrásait, majd bemutat négy izgalmas példát a jól feltárható egyéni életpályák közül.","PeriodicalId":239261,"journal":{"name":"Magyar katonák a világ tájain : „Idegen hadakban”","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124812600","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Kmety György az Oszmán Birodalom szolgálatában : Válaszutak és döntések","authors":"György Csorba","doi":"10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.105","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.105","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":239261,"journal":{"name":"Magyar katonák a világ tájain : „Idegen hadakban”","volume":"37 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114559940","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Bantuk, britek, búrok és Afrika déli része a búr háború egyik magyar résztvevőjének szemszögéből","authors":"Gábor Szabó-Zsoldos","doi":"10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.51","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.51","url":null,"abstract":"Szakmai berkekben is kevéssé ismert tény, hogy a Brit Birodalom egyik legjelentősebb 19. századi erőpróbája, a búr háború vagy más néven a dél-afrikai háború (1899–1902) számos magyar vonatkozással rendelkezik. A hadi események értékelése kapcsán kialakult közéleti vita búr- és britbarát résztvevői egyaránt előszeretettel szemlélték a búr köztársaságok (Transvaal és Oranje Szabad Állam), valamint a brit erők küzdelmét az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékezetének aspektusából. A brit hadsereg Magyarországon vásárolt, mint utólag kiderült, vélhetőleg silány minőségű lovakat. A botrány a brit és magyar törvényhozásban is komoly viták tárgyát képezte. A 20. századi magyar irodalom nagy alakjai (pl. Ady és Kosztolányi) pedig reflektáltak a búr háborúra. A dél-afrikai frontok és Magyarország közti legközvetlenebb és talán legérdekesebb kapcsolódási pontot viszont a háborút megjárt magyarok jelentik. Közéjük tartozik Péchy Tibor, aki 1896-ban vándorolt ki Transvaalba, majd a háborúban, 1900. január–szeptember közt harcolt a búrok oldalán. A tanulmány bemutatja Péchy nézőpontját, különös figyelmet szentelve annak a kérdésnek, hogy a magyar önkéntes dél-afrikai kézirataiban miként látja az idegen kultúrákat, amelyek képviselőivel a búr háború kitörése előtt és alatt találkozott először.","PeriodicalId":239261,"journal":{"name":"Magyar katonák a világ tájain : „Idegen hadakban”","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130927814","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Madrid határán (Az egri Láng Sándor útja a spanyol polgárháborúba)","authors":"Béla Bartók","doi":"10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.159","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.159","url":null,"abstract":"Láng Sándor 1914-ben született Egerben Webermann Sándor néven jómódú polgárcsaládban, és az ottani állami főreáliskolában érettségizett. Csehszlovákiában kezdte meg egyetemi tanulmányait, ahol megismerkedett a kommunista ideológiával. 1936-ban azonban ismerőseivel együtt Spanyolországba utazott, ahol belépett a lázadó nemzeti fegyveres erők ellen a köztársaságot védelmező egyik nemzetközi brigádba. Előbb a Dimitrovról, majd a Rákosi Mátyásról elnevezett zászlóaljban szolgált más kelet-európai önkéntesekkel együtt, részt vett néhány ütközetben, végül 1937-ben 23 évesen harcban esett el. Sorsát Egerben csak 1956 után ismerték meg, de internacionalizmusa és elszántsága miatt kisebb kultusz alakult ki körülötte. A tanulmány Láng Sándor ifjúkorának és más hasonló életpályáknak az elemzésével azt próbálja bemutatni, milyen okai lehettek az „osztályidegen” egri fiatalember kalandos életútjának és tragikus halálának.","PeriodicalId":239261,"journal":{"name":"Magyar katonák a világ tájain : „Idegen hadakban”","volume":"109 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124076165","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Békeinduló: Magyarok a vietnámi nemzetközi misszióban (1973–1975)","authors":"Róbert Vendriczki","doi":"10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.69","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.69","url":null,"abstract":"A vietnámi háború lezárását és az ország békéjének helyreállítását célzó egyezményt 1973. január 27-én Párizsban írták alá. Ez az egyezmény szavatolta a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság (NEFB) felállítását, amely keretén belül a háború utolsó szakaszában Magyarország is szolgálatot teljesített. Az ebben való részvételre 1972. október 19-én kérte fel hazánkat az észak-vietnámi kormány, amit a Politikai Bizottság október 24-i ülésén fogadott el. A misszióban a katonák és a különböző rendvédelmi szervek tagjai (524 fő) mellett polgári személyek és diplomaták (112 fő) is szerepeltek. Ők 1973. január 27. és 1975. május 8. között három váltásban utaztak ki, és hét körzetben, 26 Helyi Ellenőrző Csoportban, 26 Áteresztő Ellenőrző Csoportban és a saigoni központban dolgoztak. A béketeremtő műveletekben való részvétel azonban áldozatokkal is járt. 1973. április 7-én egy nemzetközi megfigyelőket szállító, az NEFB felségjelével ellátott helikoptert rakétatalálat ért, és a rajta utazó két magyar NEFB-tag is elhunyt. 1974-ben a harcok felerősödésével több ellenőrző csoportot is be kellett vonni a központba, és a harmadik váltás is jószerével Saigonra és körzetére redukálta tevékenységét. 1975. április 30-án a Ho Shi Minh-hadművelet záróakkordjaként elfoglalták Saigont. A magyar kontingens ott tartózkodó állományát amerikai segítséggel vonták ki, és május 8-án tértek haza.","PeriodicalId":239261,"journal":{"name":"Magyar katonák a világ tájain : „Idegen hadakban”","volume":"55 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124526800","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Táborok népe – külföldi civilek magyarországi internálótáborokban az első világháború alatt","authors":"L. Somogyi","doi":"10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.223","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.223","url":null,"abstract":"Az I. világháború a háborús konfliktusok sorában az első olyan volt, amelyről kijelenthető, hogy magán hordozta a totális háború jegyeit. A világégés során nem csak a bevetett fegyverek, hadászati eljárások terén jelent meg sok újdonság. Az „újítások” közé tartozott – természetesen a hadifogság mellett – a nem harcoló tömegek koncentrált fogva tartása is, amely az internálásban öltött testet. Az internálás elsősorban az egymással hadiállapotba került országok azon civil állampolgárait sújtotta, akik a hadüzenetek pillanatában az ellenség földjén tartózkodtak. Őket – döntően a férfiakat – a hadviselő felek tömegesen zárták táborokba annak ellenére, hogy helyzetük a nemzetközi jog terén nem volt egyértelműen meghatározva. Az egész világra kiterjedő jelenség részeként Magyarországon a külföldi civilek őrzésére létrehozott csaknem tucatnyi internálótáborba és ún. koncentrálttelepekre több ezer, a monarchiával hadiállapotban lévő ország állampolgárai kerültek hosszabb-rövidebb időre. A tábori élet sokban hasonlított a hadifoglyokéhoz, mégis eltérő volt, ami a merőben új fogvatartási modell sajátosságaiból fakadt. A tanulmány olyan kérdésekre próbál választ találni, mint a magyarországi civil internálótáborok típusai, az internálás okai, az internálásra kerülő személyek köre, az internált lét sajátosságai, végül, de nem utolsósorban a civil internáltak megjelenése a háborús propagandában.","PeriodicalId":239261,"journal":{"name":"Magyar katonák a világ tájain : „Idegen hadakban”","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124122402","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"„Attilák”, „hunok”, „kicsik”... : Egy eltűnt magyar légiós nemzedék nyomában","authors":"Béla Nóvé","doi":"10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.261","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.261","url":null,"abstract":"1956 végén, 1957 elején közel 20 000 magyar kamasz menekült felnőtt kísérő nélkül Nyugatra. Köztük vagy ötszáz tizenéves fiú, akiknek jó része már itthon átesett a tűzkeresztségen az ÁVH-osztagokkal és a szovjet tankokkal vakmerőn szembeszállva, majd pár évi hányódás után idegenlégiósnak állt, hogy az algériai háború véres gyarmati utóvédharcából se maradjon ki. Közülük vagy egy tucatnyi túlélő veterán jó 60 év múltán is összetart egy provence-i bajtársi körben, melynek a szerző 2011 nyarán akadt nyomára. Az ötéves, kiterjedt itthoni és franciaországi kutatás eredményeit kötetben és dokumentumfilmben is összefoglalta. E retrospektív tanulmány két fő tanulságot emel ki, az egyik kutatásmódszertani kérdés, a másik az egyéni és csoportidentitás sokféle izgalmas tanulságot rejtő vizsgálati körébe tartozik. A szerző példák során át igyekszik megmutatni, hogy e legifjabb ’56-os magyar légiós nemzedék hármas kötődése (mostoha szülőhazája, nem sokkal kevésbé részvétlen befogadó országa és a hontalanoknak „új hazát” ígérő légió) váltakozó előjellel és intenzitással, megannyi döntéshelyzetben egész életükön át küzdött egymással – tizenéves koruktól mindmáig.","PeriodicalId":239261,"journal":{"name":"Magyar katonák a világ tájain : „Idegen hadakban”","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114657886","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A mexikói osztrák önkéntes sereg magyarországi katonáinak életrajzi adattáráról a legújabb kutatási eredmények tükrében","authors":"István Zoltán Bobay","doi":"10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.15","DOIUrl":"https://doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.15","url":null,"abstract":"A szerző készülő doktori disszertációjának mellékleteként közölni tervezi a mexikói osztrák önkéntes sereg magyar honos katonáinak átfogó biográfiai adattárát. Ezen munka a néhai jeles történész, Tardy Lajos hagyatékára épül, aki az 1980-as években végzett mélyreható kutatásokat a bécsi hadilevéltárban a mexikói magyar önkéntesekre vonatkozóan, megkezdve a magyar katonák névsorának az összeállítását. A további feltárásokat és az anyagnak a feldolgozását azonban már nem tudta elvégezni 1990 januárjában tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála miatt, csupán egy részleges lista került leközlésre halálát követően a Hadtörténelmi Közleményekben. A Tardy család a szerzőre bízta e nagy volumenű kutatási anyag feldolgozását, melyhez a szerző hazai és amerikai levéltári kutatásokon felül 2018 márciusa és 2019 februárja között Mexikóban, az Instituto Dr. José María Luis Mora vendégkutatójaként végzett további levéltári adatgyűjtéseket. Jelenleg egy Klebelsberg Kuno-ösztöndíj segítségével a bécsi Österreichisches Staatsarchiv Kriegsarchiv tagintézményében őrzött törzslapok alapján a seregben szolgált magyar honos katonák teljes létszámának a felülvizsgálatát végzi. A tanulmányban e kutatási eredményeit ismerteti.","PeriodicalId":239261,"journal":{"name":"Magyar katonák a világ tájain : „Idegen hadakban”","volume":"51 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115798849","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}