Historia Nostra最新文献

A Balassagyarmati megyei bíróság büntetőperes iratainak igazságügyi statisztikája (1957–1961)

Historia Nostra Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.46433/historianostrav.2021.79

Antal Krisztián Stefán

{"title":"A Balassagyarmati megyei bíróság büntetőperes iratainak igazságügyi statisztikája (1957–1961)","authors":"Antal Krisztián Stefán","doi":"10.46433/historianostrav.2021.79","DOIUrl":"https://doi.org/10.46433/historianostrav.2021.79","url":null,"abstract":"A témaválasztás oka, problémafelvetés, a kutatás folyamata Kutatásomat 2017 nyarán kezdtem. Egyrészt azért vágtam bele, mert nagyon érdekelt a Kádár-korszak elejének bűnözéstörténete, másrészt a kutatás előrehaladtával szembesültem néhány akadállyal, amelyek eltántorítás helyett inkább inspiráltak a munka folytatására. A szakirodalom tanulmányozása során találkoztam Gönczöl Katalin műveivel, aki az egyik könyvében a következőképpen fogalmazott: „Sajnálatos módon az egységes bűnügyi statisztika megteremtésére a második világháború után csak a hatvanas években került sor, adatszolgáltatás pedig csak 1965 óta létezik.”1 Ezen információ, valamint némi utánajárás után egyértelművé vált, hogy az egységes rendőrségi-ügyészségi statisztikai rendszert csak 1964-ben hozták létre, míg a KSH csak 1966 óta foglalkozik az adatok rendszerezésével. Ennek fényében szerettem volna létrehozni egy olyan adatbázist, amelynek segítségével és a benne szereplő adatok lekérdezésével megalkotható egy olyan statisztikai kimutatás, amelyből kiolvashatóak a kor legfontosabb bűnözési tendenciái és ezek változásai. A kutatási témámat azonban szűkítenem kellett, és a választásom a bírósági iratokra, azon belül is a Balassagyarmati Megyei Bíróságra esett. Ennek az az oka, hogy a megye összes bírósága közül ennek az iratanyaga maradt fent a legnagyobb részben, valamint ez adja a legösszetettebb képet – a bírósági struktúra középső szintjeként – a bűncselekményekről. Az időhatár meghatározásánál fontos szempont volt, hogy egy koherens egészet kapjak. Olyan időszakot kerestem, amelyet egyrészt a levéltári anyag teljes egészében lefed, másrészt bizonyos szempontból választóvonal. 1957-re mint kezdőévre azért esett a választásom, mert 1956. október 25-e után szüneteltek a tárgyalások a megyei és járásbíróságokon. Ezt követően 1956 december közepétől a katonai bíróságok ítélkeztek, de a megtorlóperek jelentős száma, valamint az MSZMP vezetésének elégedetlensége nyomán ezek az ügyek is a megyei bíróságokra kerültek. Az ülések ezek után 1957 februárjában indultak","PeriodicalId":176448,"journal":{"name":"Historia Nostra","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121397415","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Egy vármegyei tisztviselő túlélési stratégiája az 1944 és 1948 közötti átmeneti időszakban 1944 年至 1948 年过渡时期一位县级官员的生存策略

Historia Nostra Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.46433/historianostrav.2021.9

Kristóf Gyebnár

{"title":"Egy vármegyei tisztviselő túlélési stratégiája az 1944 és 1948 közötti átmeneti időszakban","authors":"Kristóf Gyebnár","doi":"10.46433/historianostrav.2021.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.46433/historianostrav.2021.9","url":null,"abstract":"1944 és 1945 fordulóján változás következett be Magyarország történetében. A kialakult katonapolitikai helyzet és a győztes nagyhatalmak közti ellentéteket feloldani hivatott egyezmények következményeként az ország a Szovjetunió befolyási övezetének részévé vált, mely éles politikai irányváltást vont maga után.1 A világháborút követően a társadalom tagjainak alkalmazkodni kellett a kialakult körülményekhez, életüket az új politikai állapotok között kellett újjászervezni. Egyes esetekben ez nehéznek bizonyult, mert a kialakulófélben lévő politikai hatalomban szerephez jutó kommunista párt egyes társadalmi csoportokat a második világháború előtti tevékenységük alapján megbélyegzett. Kutatásom során az egyik támadott csoporthoz tartozó, a Horthy-korszak nógrádi térségének közigazgatásában tisztviselőként tevékenykedő személy második világháború utáni útkeresései mentén vizsgáltam beilleszkedési és túlélési startégiáját.2 Jelen tanulmány egy kísérlet arra, hogy bemutassam – a rendelkezésre álló szakirodalom és primer források segítségével – a kutatott egyén követett módszerét a következő kérdés mentén: Milyen lehetőségei voltak a Horthy-korszak közigazgatásában dolgozó személynek a második világháború utáni Magyarországon, hogyan próbált alkalmazkodni a kialakulófélben lévő politikai és társadalmi viszonyokhoz? A vizsgálat időkerete a második világháború végétől a kommunisták hatalomátvételéig terjedő, átmeneti időszakot öleli fel. Ezen időtartam alatt nemcsak az országos és helyi szintű politikában történtek jelentős változások,","PeriodicalId":176448,"journal":{"name":"Historia Nostra","volume":"291 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134323340","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

„Minden bűnügynek vannak elgondolkodtató, megfontolásra érdemes tanulságai...”

Historia Nostra Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.46433/historianostrav.2021.111

Antal Krisztián Stefán

引用次数: 0

„Egri zárdisták voltunk!” : Az angolkisasszonyok egri növendékeinek jótékonysági tevékenysége 1942–1943-ban

Historia Nostra Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.46433/historianostrav.2021.43

Klaudia Kocsis

引用次数: 0

„Hogyan lehet a házasságot felbontani?” Heves vármegyei válóperek mikrotörténeti vizsgálata (1919–1920)

Historia Nostra Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.46433/historianostrav.2021.143

Tünde Samu

{"title":"„Hogyan lehet a házasságot felbontani?” Heves vármegyei válóperek mikrotörténeti vizsgálata (1919–1920)","authors":"Tünde Samu","doi":"10.46433/historianostrav.2021.143","DOIUrl":"https://doi.org/10.46433/historianostrav.2021.143","url":null,"abstract":"Témaválasztás oka, eredetisége 1919. március 22. reggelén új fejezet vette kezdetét a magyar történelemben. A Forradalmi Kormányzótanács irányításával olyan gyors és radikális, a hagyományokkal és a korábbi elképzelésekkel szakító átalakításokat vezettek be, melyek mind az államéletre, mind a gazdaságra és a társadalomra jelentős hatással voltak.1 Dolgozatomban ezt az időszakot a válóperes gyakorlat szemszögéből vizsgálom, így a főcímben idézett kérdés egészen új olvasatot kap, annak ellenére, hogy akár mindennapi helyzetben is elhangozhatna. A vizsgált korszakban ugyanis folyamatosan változott a jogszabályi környezet. Emiatt 1919 és az azt követő év kirívó volt mind statisztikai, mind jogi, mind pedig eljárásrendi szempontból. Kutatásom fő gondolata, hogy a bevezetésre kerülő rendeletek és a Tanácsköztársaság eszmeiségének hatására egyszerűsödő válóperes procedúra kielégített egy jelentős társadalmi igényt, mely a beadott válóperek számának radikális emelkedéséhez vezetett. A dolgozatnak három célja van. Elsőként az, hogy részletesen bemutassam azokat a jogszabályi változásokat, amelyek meghatározták és alakították ezt az időszakot. Ez azért is fontos, mert a Forradalmi Kormányzótanács, majd az azt követő Peidl-, de főként a Friedrich-kormány rendeletei élesen ellentétes szabályozást vezettek be a bontójogban. Azonban míg rendeleteket jogerőre emelni viszonylag könnyű, annak társadalmi hatásait nem lehet figyelmen kívül hagyni. A dolgozatomban így arra a kérdésre is igyekszem választ találni, hogy a gyorsan változó jogi környezet milyen hatással volt a válóperekre, hogyan igazodtak el a felek ezekben a szituációkban, továbbá milyen komplikációkat eredményezhetett mindez az ügymenetben. Ebből következik a dolgozat második célja, miszerint szeretnék egy átfogó képet adni a válóperes eljárásban bevezetett változásokról. Ezek ugyanis gyökeresen változtatták meg a procedúra folyamatát, és jól tükrözik az országot éppen irányító politikai hatalom elképzeléseit a válóperekről.","PeriodicalId":176448,"journal":{"name":"Historia Nostra","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126149417","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0