{"title":"A Balassagyarmati megyei bíróság büntetőperes iratainak igazságügyi statisztikája (1957–1961)","authors":"Antal Krisztián Stefán","doi":"10.46433/historianostrav.2021.79","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A témaválasztás oka, problémafelvetés, a kutatás folyamata Kutatásomat 2017 nyarán kezdtem. Egyrészt azért vágtam bele, mert nagyon érdekelt a Kádár-korszak elejének bűnözéstörténete, másrészt a kutatás előrehaladtával szembesültem néhány akadállyal, amelyek eltántorítás helyett inkább inspiráltak a munka folytatására. A szakirodalom tanulmányozása során találkoztam Gönczöl Katalin műveivel, aki az egyik könyvében a következőképpen fogalmazott: „Sajnálatos módon az egységes bűnügyi statisztika megteremtésére a második világháború után csak a hatvanas években került sor, adatszolgáltatás pedig csak 1965 óta létezik.”1 Ezen információ, valamint némi utánajárás után egyértelművé vált, hogy az egységes rendőrségi-ügyészségi statisztikai rendszert csak 1964-ben hozták létre, míg a KSH csak 1966 óta foglalkozik az adatok rendszerezésével. Ennek fényében szerettem volna létrehozni egy olyan adatbázist, amelynek segítségével és a benne szereplő adatok lekérdezésével megalkotható egy olyan statisztikai kimutatás, amelyből kiolvashatóak a kor legfontosabb bűnözési tendenciái és ezek változásai. A kutatási témámat azonban szűkítenem kellett, és a választásom a bírósági iratokra, azon belül is a Balassagyarmati Megyei Bíróságra esett. Ennek az az oka, hogy a megye összes bírósága közül ennek az iratanyaga maradt fent a legnagyobb részben, valamint ez adja a legösszetettebb képet – a bírósági struktúra középső szintjeként – a bűncselekményekről. Az időhatár meghatározásánál fontos szempont volt, hogy egy koherens egészet kapjak. Olyan időszakot kerestem, amelyet egyrészt a levéltári anyag teljes egészében lefed, másrészt bizonyos szempontból választóvonal. 1957-re mint kezdőévre azért esett a választásom, mert 1956. október 25-e után szüneteltek a tárgyalások a megyei és járásbíróságokon. Ezt követően 1956 december közepétől a katonai bíróságok ítélkeztek, de a megtorlóperek jelentős száma, valamint az MSZMP vezetésének elégedetlensége nyomán ezek az ügyek is a megyei bíróságokra kerültek. Az ülések ezek után 1957 februárjában indultak","PeriodicalId":176448,"journal":{"name":"Historia Nostra","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Historia Nostra","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.46433/historianostrav.2021.79","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A témaválasztás oka, problémafelvetés, a kutatás folyamata Kutatásomat 2017 nyarán kezdtem. Egyrészt azért vágtam bele, mert nagyon érdekelt a Kádár-korszak elejének bűnözéstörténete, másrészt a kutatás előrehaladtával szembesültem néhány akadállyal, amelyek eltántorítás helyett inkább inspiráltak a munka folytatására. A szakirodalom tanulmányozása során találkoztam Gönczöl Katalin műveivel, aki az egyik könyvében a következőképpen fogalmazott: „Sajnálatos módon az egységes bűnügyi statisztika megteremtésére a második világháború után csak a hatvanas években került sor, adatszolgáltatás pedig csak 1965 óta létezik.”1 Ezen információ, valamint némi utánajárás után egyértelművé vált, hogy az egységes rendőrségi-ügyészségi statisztikai rendszert csak 1964-ben hozták létre, míg a KSH csak 1966 óta foglalkozik az adatok rendszerezésével. Ennek fényében szerettem volna létrehozni egy olyan adatbázist, amelynek segítségével és a benne szereplő adatok lekérdezésével megalkotható egy olyan statisztikai kimutatás, amelyből kiolvashatóak a kor legfontosabb bűnözési tendenciái és ezek változásai. A kutatási témámat azonban szűkítenem kellett, és a választásom a bírósági iratokra, azon belül is a Balassagyarmati Megyei Bíróságra esett. Ennek az az oka, hogy a megye összes bírósága közül ennek az iratanyaga maradt fent a legnagyobb részben, valamint ez adja a legösszetettebb képet – a bírósági struktúra középső szintjeként – a bűncselekményekről. Az időhatár meghatározásánál fontos szempont volt, hogy egy koherens egészet kapjak. Olyan időszakot kerestem, amelyet egyrészt a levéltári anyag teljes egészében lefed, másrészt bizonyos szempontból választóvonal. 1957-re mint kezdőévre azért esett a választásom, mert 1956. október 25-e után szüneteltek a tárgyalások a megyei és járásbíróságokon. Ezt követően 1956 december közepétől a katonai bíróságok ítélkeztek, de a megtorlóperek jelentős száma, valamint az MSZMP vezetésének elégedetlensége nyomán ezek az ügyek is a megyei bíróságokra kerültek. Az ülések ezek után 1957 februárjában indultak