发布求助
文献互助 智能选刊 最新文献

Egyháztörténeti Szemle最新文献

筛选
英文 中文
Schlachta Margit a sajtó nyilvánosságában. Válogatott írások róla és tőle 1908–1949. Szerkesztette, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette Petrás Éva – Schlachta Boglárka Lilla. Barankovics István Alapítvány, Gondolat Kiadó, Budapest, 2022. 600 oldal
Egyháztörténeti Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.54231/etszemle.2022.4.11
Tibor Klestenitz
{"title":"Schlachta Margit a sajtó nyilvánosságában. Válogatott írások róla és tőle 1908–1949. Szerkesztette, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette Petrás Éva – Schlachta Boglárka Lilla. Barankovics István Alapítvány, Gondolat Kiadó, Budapest, 2022. 600 oldal","authors":"Tibor Klestenitz","doi":"10.54231/etszemle.2022.4.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.4.11","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"94 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124595822","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Nemes asszonyok mecenatúrája a 17. században a Magyar Királyságban
Egyháztörténeti Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.54231/etszemle.2022.4.2
{"title":"Nemes asszonyok mecenatúrája a 17. században a Magyar Királyságban","authors":"","doi":"10.54231/etszemle.2022.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.4.2","url":null,"abstract":"A kora újkori nemes asszonyok mecenatúrájáról kevés forrás áll rendelkezésre. Ezért fontosak a fennmaradt végrendeletek, amelyekben a nők önállóan dönthettek a saját vagyonrészükről. A tanulmányban két arisztokrata nő, Batthyány Erzsébet és Thököly Éva végrendeleteinek elemzésére kerül sor, azt a szempontot szem előtt tartva, hogy milyen rendelkezéseket tettek az egyház javára. Bár mindketten evangélikus családban nevelkedtek, még a házasságuk előtt katolikus hitre tértek és attól kezdve a katolikus egyház és intézményei elkötelezett támogatóinak számítottak. Özvegységük, illetve Thököly Évának a férjétől való különélése során patrónusi tevékenységük kiteljesedett, Batthyány grófnő elsősorban a domonkos, a hercegasszony pedig a ferences rendet támogatta. Vagyonuk nagy részét gyermekeik örökölték, de számottevő összegeket fordítottak egyházi alapítványok létrehozására, építkezésekre, templomok felszerelésére, papok támogatására, amely koruk kiemelkedő patrónáivá tették őket.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":" 677","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131976748","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Kálmán Peregrin: Mindszenty, Tomek, Barankovics - Arcvonások és fordulópontok a keleti politika világában. Budapest, Szent István Társulat, 2020, 195 o.
Egyháztörténeti Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.54231/etszemle.2021.4.10
Mihály Kálmán Csejoszki
{"title":"Kálmán Peregrin: Mindszenty, Tomek, Barankovics - Arcvonások és fordulópontok a keleti politika világában. Budapest, Szent István Társulat, 2020, 195 o.","authors":"Mihály Kálmán Csejoszki","doi":"10.54231/etszemle.2021.4.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2021.4.10","url":null,"abstract":"Kálmán Peregrin legújabb könyvében Mindszenty Józsefről, két kortársáról, Tomek Vince piarista szerzetesről és Barankovics Antal szociáldemokrata politikusról ír naplójegyzeteken és levelezésen keresztül. A könyv további adalékokkal szolgál a korabeli egyháztörténethez, a magyar emigráció helyzetéhez, valamint Mindszenty külföldről való távozásának és érkezésének eseményeihez.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"21 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114828672","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
A földre épített vaspálya
Egyháztörténeti Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.54231/etszemle.2021.4.12
R. Dudás
{"title":"A földre épített vaspálya","authors":"R. Dudás","doi":"10.54231/etszemle.2021.4.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2021.4.12","url":null,"abstract":"A nagyívű műben Pehm (Mindszenty) Józsefet mint zalaegerszegi papot ismerhetjük meg igen alapos elemzés fényében. Az Apát úr nem csak egy életrajz, több annál. Kor- és személyiségtörténet.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126105048","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Véghely Dezső visszaemlékezései. S. a. r. Hudi József. Pápa, Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, 2020. 432 o.
Egyháztörténeti Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.54231/etszemle.2022.4.9
Csaba Katona
{"title":"Véghely Dezső visszaemlékezései. S. a. r. Hudi József. Pápa, Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, 2020. 432 o.","authors":"Csaba Katona","doi":"10.54231/etszemle.2022.4.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.4.9","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121139506","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
A Moson vármegyei katolikus expanzió sajátosságai és hatásai (1659-1713)
Egyháztörténeti Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.54231/etszemle.2021.4.6
Kristóf Gulyás
{"title":"A Moson vármegyei katolikus expanzió sajátosságai és hatásai (1659-1713)","authors":"Kristóf Gulyás","doi":"10.54231/etszemle.2021.4.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2021.4.6","url":null,"abstract":"A tanulmány célja a katolikus terjeszkedés kontextusának bemutatása, a nyugat-dunántúli megye, Moson történetének fordulópontja. Kutatásom időtartama 1659–1713., a források alapján, a 18. századi betekintéssel, középpontjában a felekezetek és etnikai csoportok átszervezése, valamint a helyi arisztokrácia és nemesség viselkedése állt. Munkám megmutatta a 17. századi események társadalomformáló hatását és a helyi felekezeti struktúra átalakításának társadalmi-földrajzi fejleményeit. Végül megpróbáltam történeti, elméleti modellek segítségével értelmezni a korszakot, Ebből a szempontból ki kell emelnem a társadalomtörténeti esemény társadalomtörténeti jelenségként való alkalmazhatóságának vizsgálatát, valamint Heinz Schilling és Wolfgang Reinhard hitvallási modelljét. Vizsgálódásom eredménye a földesurak, a katolikus egyház, az állam és a megye közötti kölcsönhatás megfigyelése és elemzése volt. Ez az együttműködés erőteljes hatást gyakorolt ​​Moson megye felekezeti összetételének átalakítására, egységessé és katolikussá válására. Új társadalmi struktúra jött létre, amely hosszú távon befolyásolta a megye társadalmának fejlődését és történetét.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"48 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131194664","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
A római katakombákból származó legkorábbi magyarországi mártírereklyék és kultuszuk
Egyháztörténeti Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.54231/etszemle.2022.4.1
Éva Knapp
{"title":"A római katakombákból származó legkorábbi magyarországi mártírereklyék és kultuszuk","authors":"Éva Knapp","doi":"10.54231/etszemle.2022.4.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.4.1","url":null,"abstract":"Az ereklyecsoport az európai katakombaszent kultusz viszonylag korai időszakában, három különböző időpontban került Nagyszombatba. Többségük nem közvetlenül Rómából, hanem onnan Vilnába (Vilnius) szállítva Nicolaus Lancicius közvetítésével ajándékként érkezett Magyar Királyságba. Közülük kilenc nyilvános kultusza 1651-ben együttes transzlációjukkal kezdődött. A transzlációt a nagyszombati jezsuita egyetemtörténeti (Tolvay Imre, Kazy Ferenc) és várostörténeti munkák (Bél Mátyás, Ocskovszky Ferenc Ágoston) egyaránt leírják. A kilenc ereklye néhány évvel később, 1659-ben egészült ki egy ekkor Rómából küldött újabb, Adiodemus nevű katakombaszenttel. A nagyszombati ereklyecsoport története több szempontból rendhagyó, ezt a kultusz bemutatásával együtt részletezi a tanulmány. A mártírereklyék együttes elhelyezése és közös tisztelete egyaránt szolgálta a város és az őrzőhely, a Keresztelő Szent János jezsuita templom szakrális tekintélyének (sanctitas loci) emelését, megtöbbszörözését és hírnevét.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"43 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116472964","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
A racionalizmus hatása Apostol Pál igehirdetéseire
Egyháztörténeti Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.54231/etszemle.2022.4.6
Noémi Lencsés
{"title":"A racionalizmus hatása Apostol Pál igehirdetéseire","authors":"Noémi Lencsés","doi":"10.54231/etszemle.2022.4.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.4.6","url":null,"abstract":"A 19. század egyik meghatározó szellemi irányzata volt a racionalizmus, ami hatással volt ebben az időszakban a sárospataki kollégium tanárainak és tanulóinak a gondolkozására is. Apostol Pál a korszak neves igehirdetője és a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke volt, aki Sárospataki tanulmányai során került kapcsolatba a racionalizmus eszméjével, aminek hatása az igehirdetéseiben is észrevehető. Ennek megfelelően Apostol igehirdetéseiben gyakran úgy jelenik meg Jézus, mint erkölcsileg követendő példa, az úrvacsorát pedig a hitet erősítő emlékvacsorának tekinti. Írásaiban sokszor ösztönöz a jóra: a kötelességek teljesítésére, a békéltetésre, a vigasztalásra, az Isten iránt való engedelmességre. A természeti teológia is tetten érhető számos igehirdetésében. Apostol prédikációiban rengeteget idézi a Szentírást, a temetési beszédeiben ellenben az ókori példák és idézetek jelennek meg gyakrabban.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126105946","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Soos Géza és a „zsidókérdés”
Egyháztörténeti Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.54231/etszemle.2022.4.3
Tibor Monostori
{"title":"Soos Géza és a „zsidókérdés”","authors":"Tibor Monostori","doi":"10.54231/etszemle.2022.4.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2022.4.3","url":null,"abstract":"Soos Géza (1912-53) református ifjúsági vezető, miniszterelnöki titkár, második világháborús ellenálló és embermentő viszonya az első és második zsidótörvényhez, és általában a „zsidókérdéshez” eddig (források hiányában) ismeretlen volt. A svájci Genfben 1950-ben benyújtott teológiai szakdolgozatának kiadatlan részei és a Ráday Levéltárban őrzött hagyatékában található egyik irat nagy pontossággal világít rá a kérdésben elfoglalt álláspontjára. A „zsidókérdés” az 1990-es évek végén is igen érzékeny volt: ennek jele, hogy a Soosról készült emlékkötet szerkesztői a szakdolgozata részleges kiadása során tudatosan kivágták az álláspontjuk szerint Soosra nézve kompromittáló részeket és így próbálták meg személyét történetileg retusálni és a valóságosnál kedvezőbb színben feltüntetni.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125045930","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Özvegy Mágócsy Gáspárné ügye a leleszi konvent előtt
Egyháztörténeti Szemle Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.54231/etszemle.2021.4.5
L. Kiss
{"title":"Özvegy Mágócsy Gáspárné ügye a leleszi konvent előtt","authors":"L. Kiss","doi":"10.54231/etszemle.2021.4.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.54231/etszemle.2021.4.5","url":null,"abstract":"Mágócsy Gáspár magyar mágnás végrendeletében a legnagyobb alapossággal igyekezett örökségül hagyni ingatlanainak, vagyonának sorsát. A Magyar Királyság északkeleti felén található jelentős földjeiről is igyekezett valamennyi rokonának földet hagyni. Saját gyermekei nélkül vagyonának nagy része az unokaöccséhez és a család többi tagjához került. Özvegyére, Horváth Annára hagyott néhány falut és várost jövedelmeivel, kastélyaival és házaival. Unokaöccsei, ifj. Mágócsy Gáspár és Mágócsy Ferenc volt az elsődleges örököse. Azonban kiskorúak voltak, ezért gyámra volt szükségük. Mágócsy Gáspár Rákóczi Zsigmondot, Szerencs ambiciózus urát választotta gyámul. Rákóczi, hogy megerősítse pozícióját, feleségül vette gondozottjai édesanyját, Alaghy Juditot. Ennek és a végrendelet ellenére Mágócsy halála után konfliktus alakult ki Rákóczi és a mágnás özvegye, Horváth Anna között az örökség miatt. Az özvegy lemondott az általa örökölt földrészekről és vagyonból, hogy szövetséget kössön Rákóczi ellen, aki meglehetősen agresszív nyomást gyakorolt ​​az özvegyre. Anna ezekből a földekből pénzt keresett, vagy más nemes uraknak ajándékozta szolgálataikért. Rákóczinak sikerült Annát megfosztania az örökség nagy részétől, így elkeseredettségében a leleszi kongresszuson próbált igazságot találni, ahol panaszait és sérelmeit regisztrálták. Horváth Anna azonban nem tudott jó benyomást tenni a kongresszusra. A kérelmeit rosszul fogadták, és a kísérlet kudarcot vallott. Rákóczi Zsigmond az örökség nagy részét sikeresen átvette.","PeriodicalId":153424,"journal":{"name":"Egyháztörténeti Szemle","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127455908","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
首页 上一页 下一页 尾页
0
×
引用
GB/T 7714-2015
复制
MLA
复制
APA
复制
导出至
BibTeX EndNote RefMan NoteFirst NoteExpress
×
提示
您的信息不完整，为了账户安全，请先补充。
现在去补充
×
提示
您因"违规操作"
具体请查看互助需知
我知道了
×
提示
现在去查看 取消
×
提示
确定
请完成安全验证×
相关产品
×
本文献相关产品
联系我们：info@booksci.cn Book学术提供免费学术资源搜索服务，方便国内外学者检索中英文文献。致力于提供最便捷和优质的服务体验。 Copyright © 2023 布克学术 All rights reserved.
京ICP备2023020795号-1
ghs 京公网安备 11010802042870号
Book学术文献互助
Book学术文献互助群
群 号：481959085
Book学术官方微信