{"title":"Az élettársi kapcsolatban élők típusai az új évezredben","authors":"Lívia Murinkó","doi":"10.51624/szocszemle.2023.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.3.3","url":null,"abstract":"A párkapcsolatok évtizedek óta tartó átalakulásának fontos eleme az élettársi kapcsolatok térhódítása, melynek során nőtt a házasságkötés nélkül együtt élők családi élethelyzetének, életútjának és várakozásainak változatossága, mely szükségessé teszi a differenciált megközelítést. Az elemzés célja az élettársi kapcsolatban élő 22–69 éves népesség típusainak azonosítása, változásuknak és társadalmi jellemzőiknek vizsgálata az Életünk fordulópontjai adatfelvétel első (2001) és ötödik (2016/17) hullámának adatai alapján. A típusalkotás szempontjai közé a párkapcsolati elköteleződés és a házasság megítélése mellett – a hazai jellegzetességek figyelembe vételének igénye miatt – a családi életút főbb jellemzőit is bevontuk. Látens osztályelemzés segítségével négy típust azonosítottunk: próbaházasság, házasság alternatívája, mozaikcsalád és házasság utáni együttélés. A próbaházasságban élők esetében az együttélés a házassági folyamat részének tekinthető, valamint ők a legfiatalabb, a leginkább házasságpárti és a legelőnyösebb társadalmi helyzetű csoport. Az arányuk nem változott. A házasság alternatívájaként együtt élők aránya jelentősen nőtt és társadalmi-gazdasági hátrányok is jellemzik őket. A mozaikcsalád típusban élőknek nem ez az első párkapcsolatuk, gyakran van nem közös gyermekük. A házasság utáni, inkább a középkorúakra és idősekre jellemző tartós együttélések aránya csökkent. Nem találtunk olyan, a nemzetközi szakirodalomban megjelenő csoportokat, akik elutasítják a házasságot, akiket rossz anyagi helyzetük gátol a házasságkötésben, vagy akik csak rövid, elköteleződéstől mentes együttélésként tekintenek az élettársi kapcsolatukra.","PeriodicalId":127775,"journal":{"name":"Szociológiai szemle","volume":"62 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138596346","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Társadalmi innováció a hazai intézményi idősellátásban (esettanulmány)","authors":"Dóra Gábriel","doi":"10.51624/szocszemle.2023.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.3.2","url":null,"abstract":"A tanulmány egy észak-alföldi régióban található községet, valamint annak intézményesült idősellátási gyakorlatait vizsgálja. Az elemzés azt a kérdést járja körbe, hogy milyen típusú társadalmi innováció figyelhető meg a településen és az önkormányzat által fenntartott intézményben, a kezdeményezés milyen feltételek mellett működik, továbbá felveti a kérdést, hogy társadalmi innovációnak nevezhető- e a gondoskodó közösség. A társadalmi innováció irodalmára jellemző egyfajta normatív szemlélet, amely szerint az innovációk szorosan összefüggnek a pozitív irányú társadalmi változással, és segítenek egy jobb életminőség létrehozásában. A kritikai nézet azonban az innovációt nem gazdasági hatékonyság szempontjából vizsgálja, hanem úgy tartja, hogy a társadalmi innovációnak alternatívát kell mutatnia. Az innovációk szerepe az intézményi idősellátásban különösen lényeges, hiszen a szolgáltatást igénybe vevők sokszor akadályozva vannak mindennapi tevékenységeikben, egyedül, a társas kapcsolatoktól elszigetelten élnek, családtagjaikra vagy egy intézményre utalva, továbbá maguk az intézmények sem kellően rugalmasak. A terepmunkán és interjúkon alapuló kutatás eredményei szerint a társadalmi innováció mozgatórugója a demokratikus vezetés, a dolgozók munkájának elismerése, valamint az erős civil társadalom jelenléte, emellett elkerülhetetlen különböző szereplők bevonása a gondozás megszervezésébe, valamint a jövőbeli elképzelésekről szóló eszmecserébe.","PeriodicalId":127775,"journal":{"name":"Szociológiai szemle","volume":"64 13","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138594698","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"„Jó játszást!?”","authors":"Alexandra Szőke, Réka Geambașu","doi":"10.51624/szocszemle.2023.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.3.1","url":null,"abstract":"A cikk a hazai óvodapedagógus-hiányból kiindulva azt járja körül, hogy miként tapasztalják meg az óvodapedagógusok a szakmájukat érintő változásokat. Míg a hazai oktatási rendszer anomáliáiról számos elemzés született, ezek jelentős része az iskolákra fókuszál. Jelen tanulmány célja, hogy rámutasson az óvodákban jelenleg zajló folyamatokra, illetve feltérképezze azokat a változásokat, melyek az elmúlt 10–15 év során jelentősen befolyásolták az óvodapedagógusok szakmai munkáját. Tanulmányunk egyrészt számba veszi azokat az intézményi-szabályozási átalakulásokat, melyek 2010 óta a szakmát érintették, másrészt felhívja a figyelmet azokra a társadalmi folyamatokra, melyek jelentősen hatottak az óvodapedagógusok társadalmi pozíciójának alakulására. Kvalitatív empirikus kutatásra alapozott elemzésünkben a fenti változásokat kifejezetten az óvodapedagógusok szemszögéből értelmezzük, ami kevesebb figyelmet kapott az oktatásra fókuszáló társadalomtudományi elemzésekben. Tanulmányunk azt mutatja, hogy az intézményt érintő változások, azon belül is a megnövekedett kettős nyomás, melyet egyrészt a növekvő ellenőrzés és dokumentációs terhek, másrészt a határozottabb szülői elvárások okoznak, a szakma egyfajta deprofesszionalizációjához vezetnek, melynek fontos elemei a pedagógusok társadalmi elismertségének csökkenése és szakmai autonómiájuk gyengülése. A növekvő külső elvárások és az óvodapedagógusok saját, szakmai értékekről alkotott elképzelései közötti disszonancia, illetve az ezek teljesítéséhez szükséges eszközök növekvő hiánya olyan feszültségeket okoz, melyeket egyre nehezebben képesek feloldani, és ami tovább nehezíti az óvodapedagógus-hiány kezelését.","PeriodicalId":127775,"journal":{"name":"Szociológiai szemle","volume":"62 17","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138597295","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"„A kutatók miért nem írhatnak alá határozatlan idejű szerződést?”","authors":"Veronika Paksi, Katalin Tardos","doi":"10.51624/szocszemle.2023.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.3.4","url":null,"abstract":"A bizonytalan munkakörülmények már a magasan képzett szakemberek munkavállalását is elérték, ami alól a tudományos világ sem kivétel. A fiatal kutatók, különösen a nők, nagyobb mértékben szembesülnek a bizonytalansággal mint idősebb, illetve férfi társaik; a nőket például nagyobb eséllyel foglalkoztatják rövid távú, kutatásra nem jogosító oktatói szerződésekkel. További akadályokat gördíthet a nők, és különösen az anyák életútja elé, ha férfiak által dominált mérnöki, technológiai, vagy egyes természettudományi (STEM) területen dolgoznak, mivel a tudományos kiválóság követelményeinek jellemzően egy számukra kevésbé támogató környezetben kell megfelelniük. A tanulmány ezért a hazai STEM területeken dolgozó nők bizonytalan munkakörülményeit és azok hatásait vizsgálja kvalitatív empirikus kutatásra alapozva. Kutatásunk során ötvenhárom egyéni és csoportos interjú készült karrierjük korai, középső és érett szakaszában lévő doktori hallgató vagy doktorált nővel. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy még a legmagasabb végzettséget igénylő, magas társadalmi presztízsnek örvendő tudományos munkakörök sem biztosítanak védettséget a tudós nők számára. A különböző típusú bizonytalanságok – például a nemi diszkrimináción alapuló szerződéses vagy jövedelmi bizonytalanság – karrierszakaszokon átívelve kísérik szakmai életútjukat. A nők a bizonytalanság személyes, munkahelyi, karrier- és szervezeti szinten megjelenő hatásaitól szenvednek, ami aláássa szakmai kiválóságukat és előre haladásukat, valamint jólétüket és a munka-magánélet egyensúlyát.","PeriodicalId":127775,"journal":{"name":"Szociológiai szemle","volume":"35 21","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138598113","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
求助内容：
应助结果提醒方式：