Acta Silvatica et Lignaria Hungarica最新文献

{"title":"Detecting Trends in the Annual Maximum Discharges in the Vah River Basin, Slovakia","authors":"Katarína Jeneiová, S. Kohnová, M. Sabo","doi":"10.2478/aslh-2014-0010","DOIUrl":"https://doi.org/10.2478/aslh-2014-0010","url":null,"abstract":"Abstract A number of floods have been observed in the Slovak Republic in recent years, thereby raising awareness of and concern about flood risks. The paper focuses on the trend detection in the annual maximum discharge series in the Vah River basin located in Slovak Republic. Analysis was performed on data obtained from 59 gauging stations with minimum lengths of the observations from 40 years to 109 years. Homogeneity of the time series was tested by Alexandersson test for single shift at 5% level of significance. The Mann-Kendall trend test and its correction for autocorrelated data by Hamed and Rao (1998) were used to analyse the significance of detected changes in discharges. The series were analysed at different lengths of 40, 50, 60 years and whole observation period. Statistically significant rising and decreasing trends in the annual maximum discharge series were found in different regions of the Vah River catchments Kivonat Az évi maximális vízhozamok trend elemzése a Vág vízgyűjtőjében, Szlovákiában. Az arhullamok szama igen jelentős napjainkban a Szlovak Koztarsasagban, ezert egyre nagyobb az igeny az arvizi kockazat elemzesekre. Jelen tanulmany az evi maximalis vizhozamok tendenciajanak elemzesere koncentral a Szlovak Koztarsasagban talalhato Vag vizgyűjtőjeben. Az elemzes alapjat 59 vizmerce allomas idősoros adatai adtak, amely idősorok hossza 40-től 109 evig valtozott. Az idősorok homogenitasa Alexandersson tesztel lett ertekelve 5%-os megbizhatosagi szinten. A vizhozamban bekovetkező valtozasok szignifikanciajanak elemzesere Mann-Kendall tesztet, illetve annak Hamed es Rao (1998) altal tovabbfejlesztett, autokorrelalt adatokra ertelmezett valtozatat hasznaltuk. Az idősorokat egyseges hosszakban, 40, 50, 60 ev, es a teljes eszlelesi időszakra vonatkozoan is ertekeltuk. Az eredmenyek alapjan statisztikailag szignifikans emelkedő es csokkenő trendek is kimutathatok voltak a maximalis evi vizhozamokban a Vag vizgyűjtőjenek kulonboző regioiban","PeriodicalId":53620,"journal":{"name":"Acta Silvatica et Lignaria Hungarica","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"72665994","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Changes in Snow Storage in the Upper Hron River Basin (Slovakia)","authors":"K. Kotríková, K. Hlavčová, R. Fencík","doi":"10.2478/aslh-2014-0011","DOIUrl":"https://doi.org/10.2478/aslh-2014-0011","url":null,"abstract":"Abstract An evaluation of changes in the snow cover in mountainous basins in Slovakia and a validation of MODIS satellite images are provided in this paper. An analysis of the changes in snow cover was given by evaluating changes in the snow depth, the duration of the snow cover, and the simulated snow water equivalent in a daily time step using a conceptual hydrological rainfall-runoff model with lumped parameters. These values were compared with the available measured data at climate stations. The changes in the snow cover and the simulated snow water equivalent were estimated by trend analysis; its significance was tested using the Mann-Kendall test. Also, the satellite images were compared with the available measured data. From the results, it is possible to see a decrease in the snow depth and the snow water equivalent from 1961-2010 in all the months of the winter season, and significant decreasing trends were indicated in the months of December, January and February Kivonat A tározott hókészlet változásai a Garam felső vízgyűjtőjében. A tanulmány Szlovákia hegyvidéki vízgyűjtőiben a hóborítottság változását értékeli, és bemutatja a MODIS műhold képek értékelését is ehhez kapcsolódóan. A hóborítottság változásának analízise magában foglalta a hótakaró vastagságának, a hóborítottság időtartamának és a szimulált hó-víz egyenértéknek a napi időlépcsőben történő értékelését, amelyhez a szerzők egy koncentrált paraméterű csapadék-lefolyás modellt használtak fel. Az modellezés során kapott értékeket a meteorológiai állomásokon rendelkezésre álló terepi mérési adatokkal hasonlították össze. A hóborítottság és a szimulált hó-víz egyenérték változását trend analízis segítségével becsülték, a megbízhatóság értékelésére Mann-Kendall tesztet használtak. A távérzékelési alapú adatokat a terepi mérési adatokkal is összehasonlították. Az eredmények alapján valószínűsíthető a hótakaró vastagságának és a hó-víz egyenértéknek általában a csökkenése a vizsgált 1961-2010-es időszakban minden egyes téli (téli félév) hónapra vonatkozóan, avval a kiegészítéssel, hogy a csökkenési tendencia szignifikáns a december, január és február hónapok esetében","PeriodicalId":53620,"journal":{"name":"Acta Silvatica et Lignaria Hungarica","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"80776768","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Hydrological Impacts of Various Land Cover Types in the Context of Climate Change for Zala County","authors":"P. Csáki, P. Kalicz, Gábor Brolly, G. Csóka, Kornél Czimber, Z. Gribovszki","doi":"10.2478/aslh-2014-0009","DOIUrl":"https://doi.org/10.2478/aslh-2014-0009","url":null,"abstract":"Abstract The water balance of Zala County was analyzed using remote-sensing based actual evapotranspiration (ETA) (Kovacs 2011) and runoff (R) in the context of land cover types. The highest mean ETA rates were determined for water bodies (658 mm/year) and wetlands (622 mm/year). Forests have higher values than agricultural areas, and the lowest rates belong to artificial surfaces. Mean annual runoff is the largest on artificial surfaces (89 mm/year), and it decreases on the other land cover types. For climate change impact analysis a Budyko-model was used in spatially-distributed mode. The parameter of the Budyko-model (α) was calculated for pixels without surplus water. For the extra-water affected pixels a linear model with β-parameter (actual evapotranspiration / panevapotranspiration) was used. These parameters (α and β) can be used for evaluating future ETA and R in spatially-distributed mode. According to the predictions, the mean annual evapotranspiration may increase about 27 mm while the runoff may decrease to the one third to the present amount by end of the century Kivonat Kulonboző felszinboritasok vizforgalomra gyakorolt hatasa a klimavaltozassal osszefuggesben Zala megye peldajan. Zala megye teruleti vizmerlegenek elemzese taverzekelesi adatokon alapulo aktualis evapotranszspiracio (ETA) (Kovacs 2011) es lefolyas (R) alapjan, a felszinboritas fuggvenyeben tortent. A legmagasabb atlagos parolgasertekek a vizek (658 mm/ev) es a vizenyős teruletek (622 mm/ev) eseteben jelentkeztek. Az erdők magasabb parolgassal jellemezhetők, mint a mezőgazdasagi teruletek, a legalacsonyabb ertekek a mesterseges felszinekhez tartoznak. Az eves atlagos lefolyas a legnagyobb a mesterseges felszineken (89 mm/ev), es egyre kisebb a tovabbi felszinboritasi kategoriak eseteben. A klimavaltozas hatasanak vizsgalata egy terben osztott Budykofele modell hasznalataval tortent. A Budyko-modell kalibracios parametere (α) a tobbletvizhatastol fuggetlen pixelekre kerult kiszamitasra. A tobbletvizhatasu pixelek eseteben egy linearis β-parameterű modellt (aktualis parolgas / kadparolgas) vezettunk be. A ket parameter (α es β) segitsegevel becsulhető a jovőbeli ETA es R, terben osztott modon. Az előrejelzes alapjan az eves atlagos aktualis parolgas 27 mm-el novekedhet, mig a lefolyas a harmadara csokkenhet a szazad vegere","PeriodicalId":53620,"journal":{"name":"Acta Silvatica et Lignaria Hungarica","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"75110132","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Understory Development in an Oak Forest in Northern -Hungary: the Subcanopy Layer","authors":"T. Misik, I. Kárász, B. Tóthmérész","doi":"10.2478/aslh-2014-0001","DOIUrl":"https://doi.org/10.2478/aslh-2014-0001","url":null,"abstract":"Abstract Structural changes in the shrub layer were analysed in a Hungarian oak forest after the oak decline pandemics. This paper focuses on the following questions: (1) which of the woody species tolerated better the forest conditions after oak decline? (2) What are the ecological factors that explain the successful response of woody species to changes in light and thermal conditions? In the monitoring plot, the structural condition of specimens only above 8.0 m was observed. After the appearance of oak decline some Acer campestre, Cornus mas and Acer tataricum specimens appeared that reached between 8.0-13.0 m in height. Significant differences were revealed between top canopy density and foliage cover of the subcanopy and between top canopy density and mean cover of field maple. The findings of the study indicate that the forest responded to oak decline with significant structural rearrangement in the shrub layer and that three woody species compensated for the remarkable foliage loss in the top canopy. These species formed a second crown layer directly below the canopy formed by oaks. Kivonat A cserjeszint fejlődése Észak-Magyarországon egy tölgyes erdőben: az alsó lombkoronaszint. Egy magyarorszagi tolgyerdő cserjeszintjenek a tolgypusztulas utani strukturalis valtozasait vizsgaltuk. Ez a dolgozat a kovetkező kerdesekre fokuszal: (1) melyik fasszaru fajok reagaltak jobban a tolgyek pusztulasat kovetően az erdő kondiciojara? (2) Milyen okologiai tenyezők magyarazhatjak a fasszaru fajok sikeres valaszat a megvaltozott feny- es hőviszonyokra? A monitoring teruleten a 8,0 m feletti egyedeknek a strukturalis kondiciojat vizsgaltuk. A tolgypusztulas kezdete utan nehany Acer campestre, Cornus mas es Acer tataricum egyed jelent meg elerve a 8,0-13,0 m kozotti magassagot. Szignifikans elterest talaltunk a felső lombkorona denzitasa es az also lombkorona boritasa, illetve a felső lombkorona denzitasa es a mezei juhar atlagos lombvetulete kozott. A kutatasunk megallapitasai azt jelzik, hogy az erdő a cserjeszint jelentős strukturalis atrendeződesevel valaszolt a tolgypusztulasra, es harom fasszaru faj potolta a felső lombkorona jelentős lombveszteseget. Ezek a fajok masodik lombkoronaszintet hoztak letre kozvetlenul a tolgyek alkotta lombkorona alatt.","PeriodicalId":53620,"journal":{"name":"Acta Silvatica et Lignaria Hungarica","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"84841672","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Applicability of Different Hydrological Model Concepts on Small Catchments: Case Study of Bükkös Creek, Hungary","authors":"P. Torma, B. Széles, Géza Hajnal","doi":"10.2478/aslh-2014-0006","DOIUrl":"https://doi.org/10.2478/aslh-2014-0006","url":null,"abstract":"Abstract This study aims to test and compare the applicability and performance of two different hydrological model concepts on a small Hungarian watershed. The lumped model of HEC-HMS and the semi-distributed TOPMODEL have been implemented to predict streamflow of Bükkös Creek. Models were calibrated against the highest flood event recorded in the basin in May, 2010. Validation was done in an extended interval when smaller floods were observed. Acceptable results can be achieved with the semi-distributed approach. Model comparison is made by means of sensitivity analysis of model parameters. For TOPMODEL the effect of spatial resolution of the digital terrain model while for HMS the complexity of the model setup was further explored. The results were quantified with model performance indices. Kivonat Különböző hidrológiai modellkoncepciók alkalmazhatósága magyarországi kisvízgyűjtőkön: esettanulmány a Bükkös-patak példáján. A tanulmány célja, hogy két különböző hidrológiai modell koncepció alkalmazhatóságát teszteljük és vessük össze magyarországi kisvízgyűjtők esetén. A koncentrált paraméterű HEC-HMS modellt és a térben félig osztott TOPMODEL-t alkalmaztuk a Bükkös-patak vízgyűjtőjének kifolyási szelvényében kialakuló árhullámok számítására. A modelleket az eddig mért legnagyobb, 2010. májusi árhullámra kalibráltuk. A validációt egy rövid, kiterjesztett időszakra végeztük, amikor kisebb árhullámok alakultak ki. A térben félig osztott megközelítéssel elfogadható eredményeket kaptunk. A modellek összehasonlítását érzékenységvizsgálat segítségével végeztük. A paramétereken túl, a TOPMODEL esetében a digitális terepmodell felbontásának, míg a HMS esetében a modell összetettségének hatását vizsgáltuk. Az eredmények értékelése a közismert, illeszkedés jóságát leíró paraméterekkel történt.","PeriodicalId":53620,"journal":{"name":"Acta Silvatica et Lignaria Hungarica","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"78192067","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Diurnal Method for Evapotranspiration Estimation from Soil Moisture Profile","authors":"Z. Gribovszki","doi":"10.2478/aslh-2014-0005","DOIUrl":"https://doi.org/10.2478/aslh-2014-0005","url":null,"abstract":"Abstract Water use of plants can be manifested in diurnal signal of soil moisture changes, and also of water table fluctuations in shallow water table environments. The signal can be especially strong in case of groundwater dependent forest vegetation with high water demand, where the water uptake is partly happening across the capillary zone. A new technique for water uptake estimation was elaborated on the basis of high frequency soil moisture profile data taking into account diurnally changing replenishment rate. The method is of great benefit to provide sufficient accuracy without soil specific calibration. The method was tested on the soil moisture dataset of a riparian alder forest in Hidegvíz Valley experimental catchment. Using this new method significantly higher and more realistic water uptake can be calculated compared to the traditional soil moisture method. The method is taking into account soil moisture replenishment from groundwater, which can provide high portion (up to 90%) of evapotranspiration in dry periods. For the above mentioned reason the new technique is recommended to be used for evapotranspiration estimation in groundwater discharge areas, where the traditional methods and simple one-dimensional hydrological models generally work inaccurate. Kivonat A talajnedvesség profil napi ingadozásán alapuló párolgásbecslő módszer. A növényi vízfelvétel hatása sekély talajvízű területeken megjelenhet a talajnedvesség és a talajvízszint napi ciklusú ingadozásában is. Ez az ingadozás különösen erős lehet a nagy vízigénnyel jellemezhető, talajvízfüggő erdőtársulások esetében, ahol a vízfelvétel részben a kapilláris zónán keresztül történik. A talajnedvesség nagy frekvenciás mérésén alapuló új vízfelvétel becslésére alkalmas technika került kifejlesztésére, amely napon belül változó talajvízutánpótlás figyelembevételével dolgozik. A módszer nagy előnye, hogy talajspecifikus kalibrálás nélkül is megfelelő pontosságot szolgáltat. Az új eljárás az Alpok keleti lábainál fekvő Hidegvíz-völgy kísérleti vízgyűjtőjében található vízfolyásmenti égeres talajnedvesség profil adatain került tesztelésre. Az új módszerrel lényegen nagyobb és az adott körülményeknek pontosabban megfelelő vízfelvétel számítható, mint a tradicionális talajnedvesség mérésen alapuló módszerekkel. Az új eljárás a talajvízből táplálkozó talajvízutánpótlódással számol, ami igen jelentős részét (akár 90%) is képezheti a száraz periódusokban az evapotranszspirációnak. Az előbbi okból kifejezetten javasolt az eljárás a párolgás becslésére, a sekély talajvíztükörrel rendelkező talajvíz feláramlási zónákban, ahol a szokványos módszerek és az egyszerű egy-dimenziós hidrológiai modellek általában pontatlanul működnek.","PeriodicalId":53620,"journal":{"name":"Acta Silvatica et Lignaria Hungarica","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"79654738","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Comparison of an Oak Forest and of a Pasture Groundwater Uptake and Salt Dynamics on the Hungarian Great Plain","authors":"Z. Gribovszki, P. Kalicz, K. Balog, A. Szabó, T. Tóth","doi":"10.2478/aslh-2014-0008","DOIUrl":"https://doi.org/10.2478/aslh-2014-0008","url":null,"abstract":"Abstract The forest area in Hungary has increased during the last century from 1.1 to 2.0 million ha. The European Union supports further afforestation so roughly 15 -18 000 hectares are being planted each year, mostly on the Hungarian Great Plain. Water uptake of forests from groundwater can be significant in shallow groundwater areas of the Hungarian Great Plain especially in drought periods. Therefore forests can induce water table depression and subsurface salt accumulation above saline water table in areas with a negative water balance. The impact of forests is examined by a systematic study on the Hungarian Great Plain., An oak forest and a pasture groundwater uptake and salt accumulation effect were compared at the stand scale. Under the forest the water table levels were roughly 0.5 m lower than under the pasture, and the groundwater uptake of the oak plot was more than twice as great. Larger forest groundwater use is not followed by a higher salt uptake. Therefore slight salt accumulation was measured both in the soil and also in the groundwater. Higher groundwater uptake may cause more significant salt accumulation under pronounced drought conditions of a warmer climate. Kivonat Egy alföldi kocsányos tölgyes és egy szomszédos gyepterület talajvízfelvételének és sódinamikájának összehasonlítása. Magyarorszag erdősultsege a 20. szazad folyaman 1.1 millio harol 2.0 millio hektarra nőtt. Az Europai Unio tamogatja az erdősitest, igy evente megkozelitőleg 15-18 000 hektar nagyreszt mezőgazdasagi teruletet erdősitenek be az Alfoldon. A felszinkozeli talajvizszinttel rendelkező teruleteken, igy a Nagyalfold jelentős reszen is, az erdők talajvizfelvetele, főkent a szaraz periodusokban, igen nagymertekű lehet. Előbbiek miatt az erdők a talajvizszint sullyedeset es egyes helyeken esetlegesen so akkumulaciot idezhetnek elő a talajvizben es a talajvizszint folotti talajretegekben az erősen negativ vizmerlegű teruleteken. Egy nagyalfoldi mintaveteli pontokat tartalmazo szisztematikus vizsgalat kereteben kezdtuk el keresni a fenti kerdesekre a valaszt. Jelen cikkben egy kocsanyos tolgyes es egy szomszedos legelő talajviz-felhasznalasat es so-felhalmozodasra gyakorolt hatasat hasonlitjuk ossze. A vizsgalatok szerint az erdő durvan fel meterrel csokkenti a talajvizszintet es tobb, mint ketszeres a talajvizből tortenő vizfelvetele, mint a gyepvegetacionak. Az erdő nagyobb talajviz-felhasznalasa viszont nincs aranyban a sofelvetelevel, igy mind a talajban, mind a talajvizben kismertekű so-akkumulacio tapasztalhato. A klimavaltozas kapcsan a hosszabb szaraz periodusokban előallo nagyobb parolgasi kenyszer (es nagyobb talajvizfelvetel) a mertnel sokkal jelentősebb sofelhalmozodast okozhat.","PeriodicalId":53620,"journal":{"name":"Acta Silvatica et Lignaria Hungarica","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"76933705","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Genetic Studies of Selected „Black-Fruit” Hawthorns: Crataegus Nigra WALDST. et KIT., C. Pentagyna WALDST. et KIT. and C. Chlorosarca MAXIM.","authors":"V. Kerényi-Nagy, T. Deák, G. Kósa, D. Bartha","doi":"10.2478/aslh-2014-0002","DOIUrl":"https://doi.org/10.2478/aslh-2014-0002","url":null,"abstract":"Abstract Genetic relationships of black-fruit hawthorns of the Carpathian basin have been investigated based on intergenic cpDNA sequences; first of all of the endemic Crataegus nigra and related species. Considerable infraspecific variation was detected in the East Asian taxon C. chlorosarca and some divergence in the Eurasian C. pentagyna. Based on the genetic analysis of investigated and reference psbA-trnH sequences, classification of sections Crataegus and Sanguineae is highly supported. From the studied taxa, C. pentagyna and C. monogyna was ordered to Sectio Crataegus, while C. nigra and .C. chlorosarca to Sectio Sanguineae. Based on our data, C. nigra can be considered as maternal parent of the investigated C. × degenii hybrids. Kivonat Három kiválasztott “fekete termésű” galagonyafaj genetikai vizsgálata: Crataegus nigra WALDST. et KIT., C. pentagyna WALDST. et KIT. és C. chlorosarca MAXIM. Jelen tanulmanyban karpat-medencei “fekete termesű” galagonyak, elsősorban a Crataegus nigra es kozeli rokonainak genetikai kapcsolatait vizsgaltuk intergenikus cpDNS szekvenciak alapjan. Jelentős infraspecifikus variabilitast a kelet-azsiai C. chlorosarca fajnal tapasztaltunk, mig az eurazsiai C. pentagyna eseteben korlatozott szamu nukleotid polimorfizmust azonositottunk. Az altalunk vizsgalt es az adatbazis eredetű referencia psbA-trnH szekvenciak alapjan a Sect. Crataegus es Sect. Sanguineae osztalyozasok tamogatast kapnak. A vizsgalt taxonok, a C. pentagyna es a C. monogyna a Sect. Crataegusba, mig a C. nigra es a C. chlorosarca a Sect. Sanguineae kladokra kerultek besorolasra. Vizsgalataink alapjan a C. nigra a C. × degenii hibrid anyai szulője.","PeriodicalId":53620,"journal":{"name":"Acta Silvatica et Lignaria Hungarica","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"72543892","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Forest Litter Interception Model for a Sessile Oak Forest","authors":"Katalin Anita Zagyvainé Kiss, P. Kalicz, Péter Csáfordi, Z. Gribovszki","doi":"10.2478/aslh-2014-0007","DOIUrl":"https://doi.org/10.2478/aslh-2014-0007","url":null,"abstract":"Abstract Models that describe hydrological processes in forests may help to estimate the consequences of forestry interventions or of climate change. The authors employed a hydrologic model for estimation of forest litter interception of a middle-aged sessile oak (Quercus petraea) stand. Antecedent water content and the storage capacity of the forest litter were the main parameters of the model. The antecedent water content of the litter was estimated by the daily precipitation and temperature data, collected in Hidegviz Valley research catchment in a three year measurement period (2006-2008). The measurements were done by an instrument we developed ourselves, where the undisturbed forest litter samples were enclosed in frames and measured in daily time steps. Kivonat Avarintercepció modellezése egy kocsánytalan tölgyesben. Az erdőben lezajlo hidrologiai folyamatokat leiro modellek segitenek megbecsulni az erdeszeti beavatkozasok, es a klimavaltozas kovetkezmenyeit. Jelen munka egy hidrologiai modellel foglalkozik, ami egy kozepkoru kocsanytalan tolgy (Quercus petraea) allomany avarintercepciojat becsuli. Az avar megelőző viztartalma es tarozasi kapacitasa a modell fő parameterei. Az avar megelőző viztartalmat a napi csapadek es hőmerseklet adatokbol becsultuk, melyek a Hidegviz-volgyi kiserleti vizgyűjtőből szarmaznak a harom eves meresi periodus időtartamara (2006-2008). Az adatgyűjtest sajat fejlesztesű eszkozzel vegeztuk ugy, hogy a bolygatatlan avarmintak tomeget zart keretekben napi gyakorisaggal mertuk.","PeriodicalId":53620,"journal":{"name":"Acta Silvatica et Lignaria Hungarica","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"82062933","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Optimization of the Cutting Process of Wood-Based Agglomerated Materials by Abrasive Water-Jet","authors":"M. Kvietková, Š. Barcík, Miroslav Gašparík","doi":"10.2478/aslh-2014-0003","DOIUrl":"https://doi.org/10.2478/aslh-2014-0003","url":null,"abstract":"Abstract This paper deals with the cutting MDF, OSB, and plywood boards by abrasive water-jet (GMA Garnet Australian, grain size 80, MESH = 0.188 mm), with a kerf width depending on the material properties and technical parameters (material thickness, cutting direction, abrasive flow, and feed speed). The entry of water-jet cutting in the longitudinal direction produces changes in the material due to lateral leads spreading the width of the cut joints by an average of 0.20 mm for MDF boards, 0.3 mm for OSB boards, and 0.17 mm for plywood. On the exit side of the material, the water has the opposite effect. In relation to the thicknesses of the material, the width of the cut joints increases. The experiment has shown that the optimum value of the feed speed is explicitly 400 mm.min-1, at which the kerf width reaches the lowest dimensions both at entry and exit, and the abrasive flow of 450 g.min-1 has been shown as optimum. Kivonat A faalapú agglomerált anyagok folyadéksugaras vágásának optimalizálása. E tanulmány az MDF, OSB és rétegelt lemezek abrazív szemcsés folyadéksugaras vágásának problémájával foglalkozik (GMA Garnet Australian, 80-as szemcseméret, 0,188 mm szitaméret), az anyagtulajdonságoktól és műszaki paraméterektől (anyagvastagság, vágási irány, szemcsekoncentráció és előtolási sebesség) függő vágásrés mérettel. A folyadéksugár longitudinális irányú belépése változásokat okoz az anyagban, mivel ez oldalirányban jobban szétteríti a vágásrés szélességét, MDF esetében átlag 0,20 mm-rel, OSB-nél átlag 0,30 mm-rel, rétegelt lemeznél pedig átlag 0,17 mm-rel. Az anyag kilépési oldalán a víz ezzel ellentétes hatást fejt ki. A vágásrés szélessége az anyagvastagsággal növekszik. A kísérletek megmutatták, hogy kimondottan a 400 mm/min előtolás az optimális, melynél a vágásrés szélessége a legkisebb a bemeneti és a kimeneti oldalon egyaránt. Szemcsekoncentráció tekintetében 450 g/min bizonyult optimálisnak.","PeriodicalId":53620,"journal":{"name":"Acta Silvatica et Lignaria Hungarica","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2014-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"89342883","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}