{"title":"A magyar házassági törvény az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban","authors":"Péter Nagy","doi":"10.59558/jesz.2024.2.48","DOIUrl":"https://doi.org/10.59558/jesz.2024.2.48","url":null,"abstract":"A házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk felszámolta a felekezeti házassági bíráskodás rendszerét Magyarországon, bevezette a kötelező polgári házasságot és a házasságok feletti bíráskodást a polgári bíróságok feladatává tette. Egységesítette és új alapokra helyezte a magyarországi házassági jogot. Az első világháború ideje alatt az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, majd a háborút lezáró békék átrajzolták a régió országainak határait. Ez az elemi átrendeződés a társadalom alapvető személyi és gazdasági viszonyait is érintette. A trianoni békeszerződés kaotikus állapotot idézett elő a házassági jog terén is. Az új országhatárokon belül az egyes területek között az alkalmazandó jog tekintetében jelentős személy- és területközi összeütközéseket eredményezett. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyar házassági jognak milyen hatása volt a környező országok jogfejlődésére.","PeriodicalId":513307,"journal":{"name":"Jogelméleti Szemle","volume":"138 11‐12","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141837183","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Civil szervezetek szerepe a magyarországi migrációs jog fejlesztésében","authors":"Attila Szabó","doi":"10.59558/jesz.2024.2.109","DOIUrl":"https://doi.org/10.59558/jesz.2024.2.109","url":null,"abstract":"A migrációs jog rendkívül turbulensen változott 2015-2020 között. A hazai jogvédő civil szervezetek a meglévő mozgásterüket kihasználva próbáltak befolyással lenni a migrációs jog alakulására a saját emberi jogi alapvetéseiknek megfelelően. Ennek köszönhető, hogy a külföldiek belépésével, tartózkodásával és nemzetközi védelmével kapcsolatos jogterületnek bizonyos elemei nem lettek a jelenleginél is restriktívebbek. Az ezzel kapcsolatos kutatásomban találtam példát jogfejlesztésre, valamint bizonyítottam szerepüket a hazai és nemzetközi jog érvényesülésének monitorozását vagy kikényszerítését illetően is. Kutatásom keretében a releváns jogszabályok változását, európai bírósági jogvitákat vizsgáltam meg, továbbá interjúkat is készítettem, amelyek segítségével a civil jogvédő szervezetek jelentőségét még a vizsgált időszakra vonatkozóan is bizonyítani lehetett összefüggésben a migrációs jog instabil jellegével.","PeriodicalId":513307,"journal":{"name":"Jogelméleti Szemle","volume":"48 12","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141837316","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A kapcsolati erőszak nem monolitikus becslése Magyarországon","authors":"Gergely Pásztor","doi":"10.59558/jesz.2024.2.90","DOIUrl":"https://doi.org/10.59558/jesz.2024.2.90","url":null,"abstract":"A kapcsolati erőszak értékelésének és kezelésének megközelítései Magyarországon a kapcsolati erőszak egyöntetű fogalmán alapulnak. Ez akadályozza a jelenség megértését. A tanulmány középpontjában a párkapcsolati erőszak nem monolitikus becslése áll. Az erőszak fizikai dimenzióinak bevezetésével megvalósítható a kapcsolati erőszak nem monolitikus becslése. A párkapcsolati erőszakról kevés adat áll rendelkezésre. Az adatok forrásai a társadalmi felmérések és a Bűnügyi Statisztikai Rendszer. Az adatok zajosak és ellentmondásokkal terheltek. A megfelelő elméleti háttér alkalmazásával azonban a párkapcsolati erőszak két fő típusa azonosítható. A tanulmány javaslatot tesz további adatforrások feltárása és alkalmazására, további típusokkal kiegészítve a becslést. Ezek a kölcsönös erőszakos kontroll, az erőszakos ellenállás és a válás kiváltotta erőszak.","PeriodicalId":513307,"journal":{"name":"Jogelméleti Szemle","volume":"19 12","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141837210","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Beszélgetés Péteri Zoltánnal, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete Jogösszehasonlító Osztálya első és utolsó vezetőjével","authors":"Csaba Varga","doi":"10.59558/jesz.2024.2.123","DOIUrl":"https://doi.org/10.59558/jesz.2024.2.123","url":null,"abstract":"A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete Jogösszehasonlító Osztályának egykori – első és utolsó – vezetője az intézmény formálódása legkorábbi időszakától foglalkoztatott kutatóként tanúja, majd lassan alakítója is volt a tudományos profil alakulásának, Szabó Imre akadémikus igazgató nemzetközi tájékozódásának s egész tudománypolitikájának, akinek szovjetunióbeli személyes súlya okán a jogtudományok helyzete másként alakult e korai szocialista időkben Magyarországon, mint a többi tudományé. A hidegháború két súlyos évtizede jogtudományi útnyitásának krónikája ez Kelet és Nyugat közt, s egyúttal a jogösszehasonlítás fejlődéséé. Beszámoló egy olyan útról, amely tudományművelése tudományszerűségét sztálinista környezete ellenére meg tudta őrizni s a térség szellemi zártságát is valamelyest oldani.","PeriodicalId":513307,"journal":{"name":"Jogelméleti Szemle","volume":"39 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141837295","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Theory of Regulation of Financial Markets: Reasons and Methods","authors":"László Vértesy","doi":"10.59558/jesz.2024.2.70","DOIUrl":"https://doi.org/10.59558/jesz.2024.2.70","url":null,"abstract":"Financial market regulation serves stability and protection. The purpose of risks and risk management is to prevent the phenomena of too big to fail, too interconnected to fail, and moral hazards at the micro and macro levels that could lead to a cascading impact. Consumer protection is addressed through disclosure requirements and educational initiatives, shielding consumers from predatory practices. The regulations extend to environmental and societal impacts, promoting sustainable and ethical finance, encouraging environmental practices transparency and incentivising green finance. Ethical finance aligns with global ethical standards and religious principles, shaping financial practices. Governments and international bodies collaboratively establish a multi-level regulatory framework, including national, supranational, and international levels. On the one hand, the different levels and binding rules provide flexibility, but at the same time, this makes uniformity difficult; harmony and consistency require careful supervision and oversight. Regional and national variations may exist in regulatory structures.","PeriodicalId":513307,"journal":{"name":"Jogelméleti Szemle","volume":"30 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141837393","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A jogi etika viselkedésetikai perspektívája","authors":"K. Budai","doi":"10.59558/jesz.2024.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.59558/jesz.2024.2.2","url":null,"abstract":"Jelen tanulmánnyal a jogi etikai diskurzus utóbbi másfél évtizedét leginkább tematizáló viselkedésetikai megközelítések bemutatására vállalkozom. Először áttekintem azokat a főbb kutatásokat, amelyek az emberi racionalitás és etikusság korlátozottságának felismeréséhez vezettek, ismertetem az etikai döntéshozatalt alapvetően meghatározó motivációkat, illetve kísérleti példákkal is illusztrálom azokat a szituációs tényezőket, valamint kognitív és társas folyamatokat, amelyek etikátlan cselekedetekre késztetik az embereket. Ezt követően számba veszem a jogászi hivatásgyakorlás viselkedésetikai szempontból fokozott kockázatot jelentő sajátosságait, végül összefoglalom a viselkedésetikai kutatásoknak azokat a legfontosabb tanulságait, amelyek hozzájárulhatnak a normatív jogi etikai modellek sikerességéhez.","PeriodicalId":513307,"journal":{"name":"Jogelméleti Szemle","volume":"42 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141837523","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Normák és készségek a közszolgálatban – A tisztviselők speciális magatartási követelményeiről","authors":"Nándor Makkos","doi":"10.59558/jesz.2024.2.21","DOIUrl":"https://doi.org/10.59558/jesz.2024.2.21","url":null,"abstract":"Tanulmányomban kiemelem a magas színvonalú tisztviselői munka fontosságát, különösen a magatartási elvárások és a speciális követelmények terén. Hangsúlyozom, hogy nem elegendő csak az általános magatartási elveket megfogalmazni; fontos figyelemmel lenni arra is, hogy az államszervezeten belüli különféle funkciókat betöltő szervezeteknél specifikus előírások is érvényesülnek. Ez magában foglalja, hogy a tisztviselőknek, mint az államszervezet alapvető elemeinek, hogyan kell hatékonyan és súrlódásmentesen viselkedniük munkájuk során. A tisztviselők különböző közszolgálati területeken dolgoznak, ami miatt az őket érintő speciális magatartási szabályok nem korlátozódnak egy adott területre, és ezek a szabályok nem választhatóak el az emberi értékektől. Speciális magatartási követelmények, egyedi tudások és képességek birtoklását követelik meg, amelyek kiemelik az emberi természet és a szakmai tudás kombinációját. Ezek a követelmények nem csak a tisztviselői kompetenciák széles skáláját érintik, hanem az emberi képességek mélységét és felületességét is figyelembe veszik. A tanulmány célja, hogy azonosítsa a különböző kormányzati szektorok számára szükséges konkrét viselkedési mandátumokat és kompetenciákat.","PeriodicalId":513307,"journal":{"name":"Jogelméleti Szemle","volume":"54 11","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141837300","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
求助内容：
应助结果提醒方式：
京公网安备 11010802042870号
