A magyar házassági törvény az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban

Abstract

A házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk felszámolta a felekezeti házassági bíráskodás rendszerét Magyarországon, bevezette a kötelező polgári házasságot és a házasságok feletti bíráskodást a polgári bíróságok feladatává tette. Egységesítette és új alapokra helyezte a magyarországi házassági jogot. Az első világháború ideje alatt az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, majd a háborút lezáró békék átrajzolták a régió országainak határait. Ez az elemi átrendeződés a társadalom alapvető személyi és gazdasági viszonyait is érintette. A trianoni békeszerződés kaotikus állapotot idézett elő a házassági jog terén is. Az új országhatárokon belül az egyes területek között az alkalmazandó jog tekintetében jelentős személy- és területközi összeütközéseket eredményezett. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyar házassági jognak milyen hatása volt a környező országok jogfejlődésére.