{"title":"A szubjektív jogvédelem korlátai az utakat érintő telekalakítási ügyekben","authors":"Bettina Kozák","doi":"10.54200/kt.v3i2.61","DOIUrl":"https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.61","url":null,"abstract":"A telekalakítási eljárás egy olyan speciális eljárás, amelynek során egyszerre kell érvényesülnie az ingatlan-nyilvántartási- és építésjogi követelménynek. Az építésjogi követelmények körébe tartozó szabályozási vonalak megtartásának szükségessége tekintetében az elmúlt bő tíz évben a bírói gyakorlat azt a kógens szabályt, miszerint a szabályozási vonal mentén kötelező telket alakítani a szubjektív jogvédelem irányába elmozdulva jelentősen felpuhította. Szintén az elmúlt bő tíz évre tehető egy olyan „rossz gyakorlat” kialakulása is, melynek keretében a jegyzői szakhatóság nem, vagy legalábbis nem minden esetben követelte meg azt, hogy a telekalakítási eljárás keretében a helyi építési szabályzatban közútként kijelölt terület valóban közútként alakuljon ki, hanem elfogadta azt is, amennyiben a kialakuló ingatlan telekalakítás utáni megnevezése kivett közforgalom elől el nem zárt magánút lett. Tovább rontott a helyzeten, hogy ezen telekalakítások általában anélkül kerültek átvezetésre az ingatlan-nyilvántartásban, hogy a közforgalom elől el nem zárt magánutak valóban megépültek volna. Az így kialakult jogszabálysértő helyzet pedig tovább gyűrűzött az építéshatósághoz is.","PeriodicalId":503704,"journal":{"name":"KözigazgatásTudomány","volume":"111 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139182068","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az autonóm helyi jogalkotás korlátai","authors":"Kristóf Balázs Cseh","doi":"10.54200/kt.v3i2.60","DOIUrl":"https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.60","url":null,"abstract":"A helyi önkormányzati autonómia mind több vetületét érik kihívások az utóbbi években. A feladataikat újradefiniáló önkormányzatok számára kiemelten fontos a jogalkotási képesség, különösen a XXI. század követelményeinek való megfelelést szolgáló új jogintézmények kialakítását lehetővé tevő eredeti jogalkotó hatáskör. Az önkormányzati működés egyik, az utóbbi években fókuszba helyezett területe az állampolgári bevonást szolgáló új mechanizmusok kidolgozása, a részvételt segítő új jogintézmények megalkotása. Az erre irányuló jogalkotás azonban a jelenlegi jogi környezetben gyakran nehézségekbe ütközik. A tanulmány Budapest Főváros Önkormányzata egyik részvételi eszközének megalkotásán keresztül mutatja be, hogy a helyi jogalkotó milyen kihívásokkal szembesül akkor, ha állampolgári bevonás új eszközét igyekszik kialakítani. Ehhez – a helyi jogalkotásra vonatkozó jogszabályi környezet, valamint a helyi részvételi demokrácia eszközeinek rövid bemutatását követően – a tanulmány végigköveti a kodifikációs folyamat egészét, bemutatja az így létrejött jogintézményt, valamint feltárja a társadalmi egyeztetés, a hatásvizsgálat, valamint a kodifikáció során a jogi környezetbe való beillesztés kapcsán felmerült, és a jogszabályhoz fűzött indokolásban is bemutatott dilemmákat.","PeriodicalId":503704,"journal":{"name":"KözigazgatásTudomány","volume":"20 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139182459","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az európai közigazgatás főszereplője: az Európai Bizottság","authors":"András Torma","doi":"10.54200/kt.v3i2.62","DOIUrl":"https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.62","url":null,"abstract":"Az 1992-ben megkötött Maastrichti Szerződéssel létrehozott Európai Unió a világtörténelemben példa nélkül álló, (nemzet)államok közötti együttműködést valósított és valósít meg. Az EU nem klasszikus nemzetközi szervezet, de nem is föderális állam, hanem valahol a két közjogi kategória között van. Ugyanilyen különleges közjogi helyzet mutatható ki az uniós intézményrendszer egésze, de különösen az európai közigazgatás kulcsszereplője, az Európai Bizottság esetében is. Az értekezés bemutatja a Bizottság történetét, feladat- és hatáskörét, szervezeti struktúráját és működését, majd levonja a szükséges következtetéseket. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy az európai közigazgatás főszereplőjeként a Bizottság a korábbiakhoz hasonlóan az integráció motorja, vagy inkább az önös érdekek érvényesítőjeként, inkább annak fékezője, esetleg a jogellenes működés mintaképe?","PeriodicalId":503704,"journal":{"name":"KözigazgatásTudomány","volume":"47 8","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139182608","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A mesterséges intelligencia és a közigazgatás","authors":"Gergely Rideg","doi":"10.54200/kt.v3i2.65","DOIUrl":"https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.65","url":null,"abstract":"A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a közigazgatásban és a technológia határokon átívelő jellegének figyelembevételével az európai dimenzióban való szabályozást indokolttá teszi. Az európai szintű meghatározás mellett fontos az alkalmazásokhoz szükséges szabványok kialakítása. Ezek a sztenderdek kulcsfontosságúak az áttekinthetőség, nyilvánosság, közérdek-képviselet, egységesség és ellentmondás-mentesség tekintetében, segítve az MI által jelentett kockázatok kezelését és a jogbiztonság megteremtését. Az MI alkalmazása a közigazgatásban számos kihívást vet fel, beleértve a megbízhatóságot, az átláthatóságot, és a munkaerőpiaci változásokat. Az OECD hangsúlyozza a kormányok szerepét a megbízható MI-kutatásban és fejlesztésben, valamint szabványok és etikai irányelvek kidolgozásában. Az MI alkalmazásának területeit elemző OECD dokumentumok szerint az MI számos területen alkalmazható a közigazgatásban, például a jóléti szolgáltatásokban és az operatív hatékonyság növelésében. A mesterséges intelligencia alkalmazása a közigazgatásban összetett és érzékeny terület, amely e tanulmány kereteit meghaladja. A technológia jelentette kockázatokkal kapcsolatos kutatási eredmények és válaszok értelmezése, valamint a felelősség kérdése fontostémakörök. Ugyanakkor tény, hogy az MI alkalmazása új lehetőségeket teremthet, amelyek bemutatására a tanulmány több példát is hoz.","PeriodicalId":503704,"journal":{"name":"KözigazgatásTudomány","volume":"5 2-3","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139182476","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A közigazgatási szankcionálás új irányai és a hatékonyság","authors":"Zsuzsanna Árva","doi":"10.54200/kt.v3i2.73","DOIUrl":"https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.73","url":null,"abstract":"A tanulmány a digitális szolgáltatások piacának szabályozása körében született Digital Services Act (DSA) rendelet tükrében vizsgálja meg a magyar szankciórendszer jelenlegi állapotát, valamint az uniós követelményeket és a kettő összevetése alapján próbál javaslatot tenni arra vonatkozóan, hogy milyen szankciós megoldások és mechanizmusok lehetnek hatékonyak az adott területen. Kitér arra is, hogy szükségessé válhat-e a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. tv. módosítása, illetve a jelenlegi keretrendszer felülvizsgálata. A szabálytalanságok egyes újabb tendenciáinak tükrében emellett felvethetők új, a magyar rendszerben még nem létező szankciótípusok is. Ez utóbbi körébe tartozhatnak az egyedi vagy individuális szankciók, amelyek kapcsán főként a kartelljog vonatkozásában találhatunk érveket a jogirodalomban. A hatékonyság szempontjából vizsgálva a kérdést a DSA rendelet ugyan meghatároz egyes szempontokat, azonban nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a tagállam milyen szankciókat kíván bevezetni a tagállami jogba az adott területen. A digitális szolgáltatások piacára vonatkozó szabályozásnak a kartelljoggal való párhuzamosságai miatt a tanulmány ésszerű kiindulópontnak tekinti a hazai versenyjogban már létező szankciókat, amely mellett akár új elemek is bevonhatók a szabályozásba a nemzetközi gyakorlat alapján.","PeriodicalId":503704,"journal":{"name":"KözigazgatásTudomány","volume":"145 10","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139182676","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A központi kormányzati igazgatási szervek főbb szervezetirányítási kérdései","authors":"Zsófia Kincső Varga","doi":"10.54200/kt.v3i2.64","DOIUrl":"https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.64","url":null,"abstract":"A központi államigazgatási szervek, mint a közigazgatási szervezetrendszer tetején elhelyezkedő „csúcsszervek” kiemelt jelentőséggel és hatással bírnak a közigazgatás szervezetének egész rendszerére. A központi államigazgatási szervek kifejezés több szervtípust foglal magába, amelyek közül jelen tanulmányban a központi kormányzati igazgatási szerveket kívánjuk górcső alá venni. A központi kormányzati igazgatási szervek mind tevékenységüket, mind jelentőségüket és nem utolsó sorban a közigazgatás szervezetét meghatározó mivoltukra tekintettel meghatározó szerepet töltenek be és hatást fejtenek ki az államigazgatásra, így az ország irányításának egészére. Ezen szervek egyrészről általános hatáskörrel, másrészről egyes területekre, szakigazgatási ágakra vonatkozóan különös hatáskörrel rendelkeznek feladatellátásuk szempontjából. Kiemelkedő szerepükből adódóan a megfelelő működés kulcsfontossággal bír, amely a szervezetirányítás eszközei révén valósulhat meg. Jelen tanulmány célja ezáltal a központi kormányzati igazgatási szervek működésének és szervezetirányítási kérdéseinek összefoglaló jellegű áttekintése, amelyek vizsgálatához azonban elengedhetetlenül szükséges a vizsgált szervek rendszertani elhelyezkedésének és abban betöltött szerepüknek vizsgálata.","PeriodicalId":503704,"journal":{"name":"KözigazgatásTudomány","volume":"17 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139182572","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A közigazgatás és ügyfél kapcsolatának fejlődése röviden","authors":"F. Varga","doi":"10.54200/kt.v3i2.70","DOIUrl":"https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.70","url":null,"abstract":"Ebben a cikkben az igazgatás és az ügyfél kapcsolatának rövid áttekintésére teszek kísérletet. A közösségek kialakulásával, természetszerűleg megjelentek azon ügyek köre is, amely az egész társadalmat érintették, és azok hatékony megoldását mindenki magáénak érezte. A kezdeti, egy kézben összpontosuló hierarchikus rendszerek viszonylag látványos eredményeket voltak képesek elérni, melyek a korai feudalizmusban lazultak fel, az egyedi kis (főleg feudális) közösségek megjelenésével, valamint nagy birodalmak szétesésével. A korai, szervezetlenebb igazgatási formákat a 18. századi monarchiák kialakulásával a szervezettebb, szakértelmen szakértői munkamegosztáson alapuló hivatalnoki rendszer váltotta fel. A kontinentális jogrendben megjelenik a kameralisztika, a közigazgatási jog, mint különálló jogág, s míg a tengerentúlon a patronázs rendszeren alapuló fejlődési folyamat megy végbe, a világháborúk mindenhol rámutatnak arra, hogy a hatékony irányítás, csak szervezési és teljesítmény alapú közigazgatással valósítható meg. E törekvéseket megalapozó elméletek, a hazai, jellemzően kapott vagy követő közigazgatásban is csak a 20. században jelentek meg, igaz, a poroszos államszervezés már a 16. századtól jellemző lehetett volna. Az igazgatási rendszerek változása természetszerűleg alakította az alanyok jogállását is – alattvalóból polgárrá, majd a laissez faire gazdaságpolitika által kiszolgáltatott polgár, a szolgáltató közigazgatás egyenrangú ügyfelévé emelkedik.","PeriodicalId":503704,"journal":{"name":"KözigazgatásTudomány","volume":"242 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139181989","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A személyes adatok kezelése és a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog összehasonlító elemzése az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország szabályozási rendszereiben","authors":"Gábor Hulkó, György Marinkás","doi":"10.54200/kt.v3i2.57","DOIUrl":"https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.57","url":null,"abstract":"Az általános adatvédelmi rendelet, azaz a GDPR előírja a tagállamoknak a személyes adatok védelméhez való jognak a véleménynyilvánítás szabadságával és a tájékozódáshoz való joggal, jogszabályban való összeegyeztetését. A tagállamok ennek kapcsán eltéréseket és kivételeket fogadhatnak el. Összehasonlító jogi kutatásunk fókuszpontjában a kutatás céljául a kiválasztott uniós országok, Németország és Olaszország és egy egykori uniós tagállam – Egyesült Királyság – GDPR 85. cikke (2) bekezdése alapján elfogadott és a (3) bekezdés szerint notifikált kivételeinek és eltéréseinek vizsgálata áll.","PeriodicalId":503704,"journal":{"name":"KözigazgatásTudomány","volume":"23 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139182264","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A magyar adóigazgatási eljárások és szolgáltatások digitalizációjának jogi és társadalmi kerete, kihívásai","authors":"István Szalóki","doi":"10.54200/kt.v3i2.49","DOIUrl":"https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.49","url":null,"abstract":"Jelen tanulmányban az elmúlt, közel egy évtized – a magyar adóhatóság által végzett – adóigazgatási eljárások és szolgáltatások digitális átalakulására ható közösségi jogi és társadalmi keretét kívánom bemutatni. A célom elsősorban nem a részletszabályozás vagy bizonyos szolgáltatások részletekbe menő bemutatása, hanem annak a rugalmas jogszabályi keretszabályozás okainak, indokainak ismertetése, mely alapján a magyar adóhatóság vagy bármely tagállam adóhatósága „Önmagára hagyatkozott” az elektronikus adóigazgatási eljárások kialakítása során. A közösségi jogi szabályozás e témakörben enyhén szólva is foghíjasnak, más nézőpontból rugalmasnak tekinthető. A szabályozás legnagyobb hibája, hogy úgy tűnik a rendelkezések elsősorban műszakiak, informatikai jellegűek, míg jogi tartalmuk, joghatásuk „teoretikusak” vagy hiányoznak. Ezzel a közösségi jog megalkotója azt a látszatot kelti, mintha elsődleges cél a technológia alkalmazása lenne, másodlagosan számít a felhasználó, aki ténylegesen használja. Emellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a digitális átalakulás irányát, fokát lényegesen meghatározza az adott társadalom digitális érettsége. A társadalom véleménye igen nagy hatással van arra, hogy egy adóhatóság visszaellenőrizze munkájának eredményét. Ha nem elég magas a társadalom digitális érettsége, akkor ez a mérés, akár hibás eredményt is hozhat. A tanulmányban e tényezők összefoglaló bemutatására törekszem.","PeriodicalId":503704,"journal":{"name":"KözigazgatásTudomány","volume":"29 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139182472","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A hatósági és a közigazgatási szerződések gyakorlata a határon innen és túl","authors":"Zsolt Czékmann, Eszter Czibrik","doi":"10.54200/kt.v3i2.63","DOIUrl":"https://doi.org/10.54200/kt.v3i2.63","url":null,"abstract":"A hatósági eljárás speciális döntési típusa a hatósági szerződés, amely még hazánkban viszonylag újkeletűnek számít, hiszen az előző hatósági eljárási törvényünk hatálybalépésével implementálták a jogrendszerünkbe. Mindazonáltal nemzetközi színtéren, időben távolabbi múltra tekint vissza a jogintézmény megjelenése. Tanulmányunkban a közigazgatási, illetve a hatósági szerződések nemzetközi gyakorlatával foglalkozunk, összehasonlítva, hogy milyen közös, valamint eltérő elemek figyelhetők meg a hazai és a külföldi államok szabályai között. A gyakorlati megközelítés mellett elméleti kérdésekre is fókuszálunk. Hazánkban gyerekcipőben járnak ezek a jogintézmények, a jogalkotó széles körben még nem alkalmazza őket, tanulmányunkban megvizsgáljuk az egyes államok gyakorlatait, amelyek akár mintaként is szolgálhatnak hazánk szabályozására.","PeriodicalId":503704,"journal":{"name":"KözigazgatásTudomány","volume":"28 7","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139182528","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}