{"title":"Telepítés- és településpolitika a Dél-Alföldön a török kiűzésétől 1944-ig","authors":"Zoltán Hajdú","doi":"10.32976/stratfuz.2023.21","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.21","url":null,"abstract":"1683-ban a török vereséget szenvedett Bécs ostromakor. A győztes keresztény koalíció megkezdte a török által megszállt magyar területek felszabadítását. 1686-ban felszabadult Buda, s ezzel forduló pont következett be a felszabadító háborúban. 1688-ban Kollonics Lipót és szakértői csapata kidolgozta a teljes visszafoglalás utáni időszakra vonatkozó, szinte minden lényegi kérdést átfogó reformtervét. Egészében nem fogadta el a Habsburg-ház, de sok elemét megvalósította. A leglényegesebb elem a volt hódoltsági területek újbóli benépesítése volt. 1711 után kezdődtek meg igazán a tömeges betelepítések. Mária Terézia a Dél-Alföld területén kijelölte az új szabad királyi városokat, mint a térség jövőbeni központjait. A volt hódoltsági területen 1044 új, szabályos alaprajzú falut hoztak létre. A soknemzetiségűvé vált területen gyors helyreállítási, majd növekedési és gazdagodási folyamat bontakozott ki. Az I. világháború, illetve az országhatárok és impérium változások alapvető következményekkel jártak a lakosság egymás közötti viszonyaira. Az új délszláv állam erőteljes etnopolitikát folytatott a kisebbségek (mindenek előtt a magyarok és németek ellen). A II. világháború alatt ismét változtak a határok, s visszatért a terület egy részére a magyar hatalom. A bukovinai székelyek betelepítésével 1941-ben a magyar kormány szintén etnopolitikát valósított meg, a kiszorított szerbek helyére telepítették őket. 1944 őszén a székelyek nagy része elmenekült a Dunántúlra. A helyben maradt magyarokra a térség történetének egyik legvéresebb megtorlása várt.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135701186","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A Vajdaság városhálózatának népességszám-változása a 2020-as évek elején","authors":"Péter Reményi","doi":"10.32976/stratfuz.2023.22","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.22","url":null,"abstract":"Vajdaság városhálózatára az elmúlt évtizedben a népességszám-csökkenés és a növekvő monocentrikusság volt jellemző. Ezek a folyamatok eltérően érintették a tartomány településeit. A 2022-es népszámlálás segítségével bemutatjuk Újvidék növekvő súlyát, a népességcsökkenés területi mintázatát és a városhálózatban bekövetkező változásokat, ahol Szabadka és a Tiszamente további teret veszít Újvidék agglomerációjával szemben.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135701616","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az idegenforgalom szerepe Vajdaság/Szerbia vidékfejlesztésében","authors":"Lukrécia Győri, Imre Nagy","doi":"10.32976/stratfuz.2023.24","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.24","url":null,"abstract":"A tanulmány az idegenforgalom növekvő szerepét és hatását kívánja bemutatni a Vajdaság vidéki tereinek, perifériáinak és belső perifériáinak fejlődésében, a helyi erőforrásokra támaszkodva, de alkalmazva a legújabb idegenforgalmi technikákat, módszereket. A turizmusfejlesztés hatásaként bekövetkező vidékfejlesztés céljaként megfogalmazódik a szegénység csökkentése, a széles körű, kiegyensúlyozott fejlődés és fejlesztés, a munkahelyteremtés, a városból vidékre történő visszatérés és migráció serkentése. Ide tartozik a helyi termékek szerepének felértékelődése, a helyi termelők és vendéglátók szoros együttműködése az élelmiszerlánc zárt körű felhasználásában, beleértve az élelmiszer-biztonság igényét is. A tanulmány utalni kíván továbbá a vidéken már jelen levő idegenforgalmi ágazatok (vadászat, bor- és gasztroturizmus, gyógyturizmus stb.) egymást kiegészítő, komplementer jellegének fontosságára.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135701619","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}