{"title":"Margit Feischmidt & Balmázs Majtényi (Eds.): The Rise of Populist Nationalism. Social Resentments and the Anti-Constitutional Turn in Hungary (Budapest – New York: CEU Press, 2019) 304.","authors":"István H. Szilágyi","doi":"10.51783/ajt.2022.1.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.51783/ajt.2022.1.06","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":417193,"journal":{"name":"Állam-és Jogtudomány","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128300854","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az ENSZ Emberi Jogi Tanács munkájának kritikai értékelése, avagy számvetés tizenöt évről illúziók nélkül","authors":"I. Lakatos","doi":"10.51783/ajt.2021.4.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.51783/ajt.2021.4.04","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":417193,"journal":{"name":"Állam-és Jogtudomány","volume":"224 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128617355","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A nyomozás státusza és funkciója a büntetőeljárási rendszerben : Történeti és rendszertani háttér, szabályozási koncepciók és megoldások","authors":"György László Székely","doi":"10.51783/ajt.2021.3.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.51783/ajt.2021.3.04","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":417193,"journal":{"name":"Állam-és Jogtudomány","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124009798","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A nyugati jog szellemisége és Az elkülönítő: a nyugati jog nyelve mint nyelvi lázadás Hajnóczy Péter prózájában","authors":"B. Fekete","doi":"10.51783/ajt.2023.1.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.51783/ajt.2023.1.01","url":null,"abstract":"A tanulmány a hazai jog és irodalom kutatások „nagytamási” programját követve amellett érvel, hogy Hajnóczy Péter Az elkülönítő című művét érdemes a jogi nyelv írói használata szempontjából is megközelíteni. Az elkülönítőben a szerző a „nyugati jog” jogvédelem-fókuszú nyelvét használja – ami már önmagában is izgalmas a korszak marxizmus-leninizmus által uralt jogi kultúrájában – és ez egyértelműen nyelvi lázadásnak tekinthető a korszak viszonyai között. Ezt a következtetést megerősíti, ha Hajnóczy jogfókuszú nyelvhasználatát a szocializmussal szemben kritikus más szerzők, például Kertész Imre vagy Hertha Müller műveivel vetjük össze. Másrészt, ez a megközelítés segít Hajnóczy utolsó rövid írásainak – melyeket az irodalomtudomány kevésbé értékel – új kontextusba helyezésében is, ebből a szempontból ugyanis letagadhatatlan kapcsolat fűzi ezeket Az elkülönítőhöz, hiszen ugyanúgy a szocialista Magyarország joghiányból fakadó abszurditására mutatnak rá.","PeriodicalId":417193,"journal":{"name":"Állam-és Jogtudomány","volume":"39 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130085640","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Kutatásmódszertani megjegyzések az alávetett csoportok joghoz való viszonyának megismeréséhez","authors":"Valéria G. Kiss, Fruzsina Tóth","doi":"10.51783/ajt.2021.3.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.51783/ajt.2021.3.03","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":417193,"journal":{"name":"Állam-és Jogtudomány","volume":"331 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133463524","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az érvénytelenség szabályozása a közszolgálatban","authors":"Gábor Kártyás","doi":"10.51783/ajt.2022.3.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.51783/ajt.2022.3.02","url":null,"abstract":"A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, hogyan jelenik meg hatályos közszolgálati jogunkban az érvénytelenség mint magánjogi jogintézmény. Az elemzés fő szempontja a munkajogi és a közszolgálati szabályozás összehasonlítása, abból a kiindulópontból, hogy a munkajogtól való eltérés csak abban az esetben indokolt, ha ezt a közszolgálati jogviszony sajátosságai szükségessé teszik. Az elemzés két fő részre tagolódik. Elsőként – noha a közszolgálati szabályozás szinte teljesen átveszi a munkajog érvénytelenségi szabályait – a lényegi különbségeket vizsgálom, kimutatva, hogy álláspontom szerint az elérő rendezés nem minden esetben indokolt. Ezt követően olyan érvénytelenségi problémákat vizsgálok, amelyeknél maga a közszolgálati szabályozás sajátos jellege okoz jelentős eltéréseket a munkajoghoz képest. A tanulmány zárásaként összefoglalom a közszolgálati érvénytelenség szabályozásának felülvizsgálatára tett javaslataimat, megállapítva, hogy a hatályos közszolgálati és munkajogi szabályozásban fellelhető különbségek nagyobb része nem indokolt vagy nem következetes.","PeriodicalId":417193,"journal":{"name":"Állam-és Jogtudomány","volume":"42 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134646425","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Samuel Moyn: Not Enough – Human Rights in an Unequal World (Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press, 2018) 277.","authors":"Noémi Fanni Molnár","doi":"10.51783/ajt.2021.2.08","DOIUrl":"https://doi.org/10.51783/ajt.2021.2.08","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":417193,"journal":{"name":"Állam-és Jogtudomány","volume":"103 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115734529","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Érdekek kontra értékek avagy az emberi jogi diplomácia fejlődése az ENSZ alapítása óta : Több szereplő, nagyobb hatékonyság?","authors":"I. Lakatos","doi":"10.51783/ajt.2022.3.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.51783/ajt.2022.3.03","url":null,"abstract":"A tanulmány átfogó képet kíván adni az emberi jogi diplomácia fejlődéséről az ENSZ megalakulását követő időszakban, külön hangsúlyt helyezve azon dilemmák bemutatására, amelyekkel a kormányok szembenéznek az emberi jogi tárgyú döntéseik kapcsán. A cikk bemutatja azon változásokat, amelyek a hidegháborút követő időszakban történtek, mind ezen terület szereplői, mind az alkalmazott eszközök vonatkozásában. A szerző kiemelt figyelmet szentel írásában a nemzetközi szervezetek szerepének, különös tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetére és az Európai Unióra. A tanulmány végén a szerző röviden számba veszi a 21. század új emberi jogi kihívásait, amelyekre a nemzetközi közösségnek mindenképpen választ kell találnia, amennyiben azt szeretné, hogy az emberi jogi diplomácia relevanciája a jövőben is fent maradjon.","PeriodicalId":417193,"journal":{"name":"Állam-és Jogtudomány","volume":"25 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128424891","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}