{"title":"Fenntartható versenyképesség általános vizsgálata 9 közép- és kelet-európai ország 10 éves távlatában","authors":"Bernadett Béresné Mártha, Anita Kiss, T. Nagy","doi":"10.14232/jtgf.2023.1-2.11-24","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.1-2.11-24","url":null,"abstract":"Nemzeti szinten a versenyképesség a gazdaságpolitikai döntések központi kérdése, de vizsgálata során a fenntarthatóság fogalmával együtt kell górcső alá vetni őket. Ennek az az oka, hogy hosszú távon csak azok a gazdaságpolitikai döntések bizonyulnak helyesnek, melyek az adott nemzet természeti, társadalmi és gazdasági értékeit megőrizve, fenntartható módon képesek a versenyképességet növelni. Tanulmányunkban empirikus kutatáson alapuló, számos szakirodalom felhasználásával szekunder kutatást végezve azt vizsgáltuk, hogy milyen tényezők befolyásolták a vizsgálatunk alá vont 9 közép- és kelet-európai ország fenntartható versenyképességét 10 év távlatában, és melyek azok az alapvető tényezők, amelyek figyelmen kívül hagyásával versenyképességi esélyei a jövőben romolhatnak. Külön fejezetben bemutattuk a „közepes jövedelem csapdáját”, és az abban való bennragadásra utaló jeleket. Ismertettük ezen csapda elkerülés és/vagy az abból való kilábalást segítő tényezőit. Úgy véljük, hogy a világban zajló események, és az azokra adandó válaszreakciókat alapjaiban meghatározza, hogy az adott ország éppen csak rövidtávon – tűzoltási jelleggel –, vagy hosszú távon, stratégiai szemüvegen keresztül vizsgálja meg fenntartható gazdálkodásának, versenyképességének alapjait. A GSCI-index összetevői annak komplexitásából kifolyóan világos és reális képet mutatnak be az országok versenyképességéről. Egy biztos, a jövő teljesen más lesz, mint a múlt és a jelen. Az elmúlt pár év megtanított minden országot, hogy gazdaságát úgy kell irányítania, hogy az az állandó változásokra, bizonytalanságokra és a növekvő kockázatokra felkészült legyen bármikor. Ez azt jelenti, hogy a versenyképesség alapjait meghatározó tényezőket minden nemzetnek kiemelt fontossággal kell kezelnie, és mindemellett országának, gazdaságának ellenálló képességét, válságálló képességét erősítenie szükséges. Tanulmányunk hétköznapi módon ismerteti a témát. Ajánljuk éppen ezért mindazok számára, akik felelősségteljesen, hosszú távon gondolkodva, az országuk nemzeti vagyonának gyarapítását és minden állampolgár jólétének növelését tarják döntéseik vezércsillagának. Minden további olyan döntés, mely ezek rovására jön létre, alapjaiban károsítja a nemzetet.","PeriodicalId":374033,"journal":{"name":"Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok","volume":"42 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139317870","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Értéklánc-modell az Ipar 4.0 korszakában","authors":"Á. Horváth","doi":"10.14232/jtgf.2023.1-2.57-72","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.1-2.57-72","url":null,"abstract":"Az Ipar 4.0 körébe tartozó megoldások alapjaiban alakították át a gazdálkodó szervezetek értékteremtő folyamatait. Azzal, hogy lehetségessé vált az informatikai folyamatok, és ezáltal az automatizált nagypontosságú adatgyűjtés, valamit a központosított és/vagy autonóm vezérlés úgynevezett cyber-fizikai rendszerek jöttek létre, ahol a reálgazdasági és informatikai (részben virtuális) folyamatok integrált és egymástól el nem választható egységet alkotnak. A kvalitatív (elméleti) kutatásomban áttekintem az a közelmúlt gazdaságilag releváns informatikai fejlődésének főbb és Porter-féle értékláncra alapozva megvizsgálom, hogy ezen eredmények a gazdálkodó szervezetek életében milyen változásokat indukáltak. A kvalitatív kutatásom eredménye a Porter-féle értékláncmodellnek egy olyan módosított változata, amelynek keretében egységesen értékelhetőek az IPAR 3.0 és az IPAR 4.0 körébe tartozó technológiákat rendszeresítő gazdálkodó szervezetek működése, és várhatóan alkalmazható lesz az IPAR 5.0 korszakában is.","PeriodicalId":374033,"journal":{"name":"Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok","volume":"60 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139318136","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az elektromos járművek számának elterjedése és az ezt kiváltó tényezők vizsgálata globális szinten","authors":"Bernadett Béresné Mártha, Eszter Maklári","doi":"10.14232/jtgf.2023.1-2.25-37","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.1-2.25-37","url":null,"abstract":"A fenntartható gazdasági fejlődés napjaink egyik gyakran kutatott közgazdasági témája. A fogyasztói társadalom elterjedése rengeteg környezetvédelmi problémát von maga után. Ez utóbbit erősíti a benzinnel és a dízellel működő gépjárművek károsanyag-kibocsátása. A légszennyezés csökkentése érdekében globálisan, azon belül Európában is egyre népszerűbbé vált az elektromos járművek forgalmazása és használata. De mi a helyzet a fejlődő, vagy éppen átmeneti gazdasági helyzetű országokkal? Tanulmányunk során dokumentumelemzést végeztünk folyóiratcikkek, jogszabályok, rendeletek tanulmányozásával, amely során főként azt vizsgáltuk, hogy a forgalomba hozott elektromos járművek számának a növekedése milyen tényezőknek köszönhető. Több országot vizsgálva, azokat gazdasági fejlettség szerint csoportosítva, elsősorban arra kerestük a választ, hogy létezik-e általánosan elfogadható „jó gyakorlat” kormányzati ösztönző tényezők vonatkozásában. Megállapítottuk, hogy nincs ilyen. A fejlődő országokban a gazdaságot sújtó, számtalan infrastrukturális, élelmezési, járványügyi, túlnépesedési probléma következtében a helyi vezetés kevesebb figyelmet és pénzforrást tud biztosítani a környezetszennyezés okozta gondok megoldására, ezért ezekben az államokban szinte egyáltalán nem jellemző a zöld rendszámmal rendelkező autók számának növelése érdekében hozott intézkedések bevezetése.","PeriodicalId":374033,"journal":{"name":"Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok","volume":"40 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139318093","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Munkával kapcsolatos attitűdök vasútszakmai oktatók körében","authors":"Attila Farkas, R. Filep, Krisztina Dajnoki","doi":"10.14232/jtgf.2023.1-2.85-95","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.1-2.85-95","url":null,"abstract":"Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelem szegeződik az oktató-hallgató kapcsolatra, amely már kisiskolás kortól a felnőttképzés területéig hatással lehet a hallgatók sikerességére. A stresszmentes környezet kialakítása a hallgatók mellett az oktatók munkával való elégedettségére is pozitív hatást gyakorol. Célul tűztük ki, hogy feltárjuk a vasútszakmai oktatók hallgatókkal való kapcsolatát, részcéljaink között szerepelt az oktatók szervezethez való viszonyulásának és az oktatói munka során tapasztalt nehézségeknek az elemzése. A leíró statisztikák és az esetek számának elemzése mellett fogalomrendszerezést alkalmaztunk. Az eredmények alapján az oktatók bizakodók és barátságos hozzáállást követnek, úgy érzik, hogy a hallgatók könnyen bevonhatók az oktatásba. A szakmai munkában hallgatói részről inkább az ismeretek hiánya jelent nehézséget, mint a hallgatók hozzáállása. Világosnak találják a szervezet céljait, a szakma iránti elhivatottság jellemzi őket, nagyra értékelik az összetartó közösséget, a képzések szervezésével kapcsolatban is inkább elégedettek. A túlterheltség mellett nehezítő tényezőként jelenik meg a jelenleg működő vizsgarendszer, az oktatási eszközök hiánya és a szűkösen rendelkezésre álló idő. A szervezettől valamivel több támogatást várnának a munkavégzéshez kapcsolódóan. Javasoljuk a szervezet képzési rendszerének oktatók bevonásával történő újragondolását és az oktatók széleskörűbb, személyre szabott támogatását.","PeriodicalId":374033,"journal":{"name":"Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok","volume":"63 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139318108","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az egyetemi alapszak választásának néhány összefüggése ismertsége és feltételezett munkaerőpiaci értéke alapján","authors":"Ildikó Gálné Horváth, Péter Szigethy","doi":"10.14232/jtgf.2023.1-2.97-105","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.1-2.97-105","url":null,"abstract":"A logisztika alatt, tágabb értelembe véve egy olyan menedzsmentszemléleti típust értünk, mely egy vállalat szakterületei közötti kapcsolatot, azok optimalizálását hívatott elősegíteni. Manapság, a fogyasztói társdalomban az igények kiszolgálása, a megfelelő helyen és megfelelő időben rendelkezésre állás kulcsfontosságú. Ezen tudományág szerteágazó komplex gondolkodást kíván. A tanulmány arra fókuszál, hogy a vizsgálatban kiemelt Logisztikai mérnök szakma esetében a leendő egyetemi hallgatók és közvetlen környezetük mennyire van tisztában a választott szakma tartalmával, mennyiben befolyásolja a döntést a képzés helyszíne, mennyire ismert a logisztikai képzések megjelenése a magyar felsőoktatásban. Kitérünk a képzés várható munkaerőpiaci értékére, illetve a specializációs lehetőségekre. A képzést követően, a munkaerőpiacon való elhelyezkedés is részét képezi tanulmányunknak.","PeriodicalId":374033,"journal":{"name":"Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok","volume":"09 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139317800","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Okos stadionok – Hogyan reformálja a digitális ökoszisztéma a sportinfrastruktúra üzemeltetését és a sportszolgáltatások modelljét","authors":"Anikó Molnár","doi":"10.14232/jtgf.2023.1-2.141-163","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.1-2.141-163","url":null,"abstract":"A stadionok alapvetően befolyásolják sportesemény vonzerejét, hiszen a létesítmény és a kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások is jelentősen hozzájárulnak a fogyasztói érdeklődés növeléséhez, így azok fejlesztése és üzemeltetése közvetlenül és közvetetten is hozzájárul a szcéna meghatározó bevételi forrásainak növeléséhez. A mai stadionok egyre erősödő versenyben vannak az otthoni megtekintés lehetőségeinek fejlődése miatt, melyek jobb alternatívát nyújtanak a mérkőzést követni kívánó tömeg számára. Az erősen digitalizálódó világ olyan technológiai megoldások tárházát nyújtja, amelyek a stadionok különböző aspektusainak augmentálásával versenyelőnyt jelenthetnek a fogyasztók érdeklődésére irányuló kiélezett versenyben. Az utóbbi évek legújabb fenoménja az okos stadion, az üzemeltetésbe integrált okos eszközökkel és a digitalizáció, illetve a felhő alapú rendszerekkel a mérés olyan mértékű megújulását eredményezte, amely gyökereiben változtatja meg a sportszolgáltatások menedzsmentjét és amely a stadion és az azt körülvevő tér minden egységére kiterjed, így javítva a fogyasztói élményeket vagy éppen a hatékony létesítménygazdálkodást.","PeriodicalId":374033,"journal":{"name":"Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok","volume":"98 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139318074","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Egészségmegőrzés a munkáltató szemszögéből","authors":"Zsuzsa Koroknay, Éva Bácsné Bába","doi":"10.14232/jtgf.2023.1-2.107-118","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.1-2.107-118","url":null,"abstract":"A sportot számos szempontból vizsgálták már. Bizonyított, hogy a sportnak mára már nemcsak társadalomra gyakorolt hatása van, hanem komoly gazdasági vonatkozásai is. Az inaktivitás gazdasági terhet jelent nemcsak az egyénre, hanem akár a munkahelyére, akár a nemzetgazdaságra is. Mindezért lehet fontos a vállalkozások számára, hogy munkavállalóik egészségesek legyenek és fizikailag aktív életet éljenek. Kutatásunk során szekunder és primer elemzést is végrehajtottunk, utóbbi esetében 132 szervezet került bevonásra. A szervezetek képviselőinek a szervezetre vonatkozó kérdésekre (pl. szervezet tevékenysége, munkavégzés jellege), valamint egészségmegőrzést és –fejlesztést felmérő kérdésekre kellett választ adniuk. Az elsődleges eredmények azt mutatják, hogy a szervezetek számos olyan veszéllyel néznek szembe, amelyek mozgással akár kivédhetők lennének, azonban ezt még sem építik be a kezdeményezéseikbe és intézkedéseikbe, egészségmegőrzési szempontból inkább a munkavédelmet tartják szem előtt (rugalmas munkaidő, védőeszközök beszerzése, szűrővizsgálatok támogatása).","PeriodicalId":374033,"journal":{"name":"Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok","volume":"194 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139318240","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Trendek a szilárdhulladék-gazdálkodásban","authors":"Margit Csipkés","doi":"10.14232/jtgf.2023.1-2.39-55","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.1-2.39-55","url":null,"abstract":"A technika és technológia fejlődésével egyre jobban előtérbe kerülnek a keletkező hulladékok energiagazdálkodásba való bevonási lehetőségei. Azon anyagoknál melyek újra feldolgozhatók lehetőség nyíljon ezen anyagokból újabb hasznosítható termékeket előállítani. A hulladék feldolgozása energiává kényelmes megoldás lehet a környezetterhelés, az energiatermelés, illetve az energiamodellek esetében is. Az általam tanulmányozott energia modellek mindegyike a hulladék rendelkezésre állásán és a hulladék típusán alapult. Mivel napjainkban egyre nagyobb szerephez jut a vidékfejlesztés, így el kell gondolkodni azon, hogy a hulladéktermelés mellett milyen módon lehet a hulladékunkból legjobban kivonni az energiát, illetve milyen feldolgozási lehetőségek vannak az új termékek előállítására hulladékból. A cikkem elkészítésével célom, hogy felhívjam a környezetünkben szereplő hulladékok felhasználási lehetőségeit, illetve rámutassak arra, hogy egy átgondolt technológia alkalmazásával a keletkező hulladékok is bevonhatók a fenntartható energiagazdálkodásba.","PeriodicalId":374033,"journal":{"name":"Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok","volume":"34 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139318145","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A vállalatok értékteremtőinek empirikus vizsgálata a válságok vonatkozásában","authors":"Anita Kiss, Éva Darabos, Bernadett Béresné Mártha","doi":"10.14232/jtgf.2023.1-2.73-82","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.1-2.73-82","url":null,"abstract":"A tanulmány fő célja, hogy választ adjon a következő kérdésekre: melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a cégek értékteremtését, és hogyan alakul e tényezők befolyásoló ereje a 2019-es koronavírus válság utóhatásainak fényében. Kutatásunkban a felállított hipotézisek érvényességét a rendelkezésre álló adatbázis felhasználásával panel regressziós modellel vizsgáltuk. A cikk felépítése a következő. Először a vállalati értéket meghatározó tényezőket azonosítja a feldolgozott jelentősebb szakirodalmak alapján. A következő részben a 2007-2008-as globális pénzügyi válság és a COVID-19 válság jellemzőit, okait, jelentősebb válságepizódjait írja le. Ezután tér át az empirikus részre, melyben először a korábban megjelent, a témához kapcsolódó empirikus kutatásokat és azok eredményeit mutatja be, majd a saját empirikus vizsgálathoz használt adatbázist jellemzi. A panel regressziós modell és az alkalmazott módszer ismertetése után az elvégzett empirikus vizsgálatokat és azok eredményeit közli, végül a következtetéseket fogalmazza meg.","PeriodicalId":374033,"journal":{"name":"Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139318004","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az entomofágiával, azaz a rovarok fogyasztásával kapcsolatos attitűdök vizsgálata","authors":"Krisztina Kovács, R. Szűcs","doi":"10.14232/jtgf.2023.1-2.119-138","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.1-2.119-138","url":null,"abstract":"Globálisan növekvő társadalmunk, melynek létszáma már meghaladta a 8 milliárdot, minden bizonnyal az elkövetkező időkben is a jelenlegi növekvő tendenciát fogja követni. A jövőben a megnövekedett népességnek szükségszerűen több élelmiszerre lesz szüksége, aminek akadályozó tényezője a csökkenő megművelhető földterületek mennyisége és az elsivatagosodás egyaránt. A jövő élelmezési problémáját napjaink emberének kell megoldania alternatív lehetőségeket kutatva. Azt láthatjuk, hogy jelenleg az általunk fogyasztott állatok és növények génmódosításával, műtrágyák és permetezőszerek túlzott használatával próbálják növelni a felnevelhető és megtermelhető állományt. Sajnos ezek a megoldási lehetőségek, bár lehet, hogy orvosolják az adott problémát, de eközben újabbakat hoznak létre. A génmódosítás hatása hosszútávon még nem ismert, a műtrágyák és növényvédő szerekként nevezett termékek pedig bizonyítottan káros hatással vannak az emberi szervezetre. Lehetséges alternatív megoldás lehet, ami már régóta sejthető volt, a rovarok bevonása az élelmezésbe. Ettől a lehetőségtől nekünk európai embereknek aggályaink adódhatnak, hiszen a mi táplálkozási kultúránkban ez még nem jelent meg. Cikkünk hivatott felkutatni az élettani hatását a fogyasztásnak, ismertetni az aktuális piaci trendeket és feltérképezni, hogy mit gondolnak és mit (nem) fogyasztanának szívesen a fogyasztók. Kutatásunk említést tesz a törvényi háttérről és kiemeli az aktuális eredményeket az entomofágiával kapcsolatban. Továbbá a fogyasztás előnyei mellett meghatározzuk a hátrányokat is.","PeriodicalId":374033,"journal":{"name":"Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok","volume":"80 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139317810","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}