{"title":"A kinevezés egyoldalú módosítását követő indokolás nélküli felmentés kérdése eljárásjogi szempontból","authors":"Hilda Tóth, Zoltán Rácz","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1500","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1500","url":null,"abstract":"A tanulmány a közszolgálatban a jogviszony megszüntetése körében bevezetett egyik új felmentési oknak a részletes elemzését kísérli meg. A közszolgálat felmentési okcsoportjait erősen fragmentálta a 2012. március 1-jén hatályba lépett Kttv., a címben rögzített felmentési ok is e körbe tartozik. A közszolgálat foglalkoztatási jogviszonyaira vonatkozó szabályokat az eljárásjogi szabályozás újrakodifikálása is követte, a tanulmányban a perjogi szabályok változását is elemezzük. A bírósági eljárás átalakításával egy több évtizede működő intézményt, az önálló munkaügyi bíróságot szüntette meg a jogalkotó.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121929687","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A környezetvédelem alkotmányjogi alapjai","authors":"Anita Paulovics, Adrienn Jámbor","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1482","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1482","url":null,"abstract":"A 20. század második felében a környezetvédelmi problémák jelentősen megnövekedtek. A környezet egyre fokozódó igénybevétele nemzetközi és országos szinten egyaránt megkövetelte a környezetvédelem előtérbe kerülését. A tanulmányban a környezetjog alapkérdéseit vizsgáljuk, azonban a hazai környezetjog alapelveinek részletes vizsgálatára nem térünk ki. Megállapítjuk, hogy Magyarországon a környezetvédelmi alapkérdések szabályozása megfelel a nemzetközi és uniós trendeknek.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"92 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123898133","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Néhány gondolat a bűncselekménnyel fenyegetés büntetendőségéről, különös tekintettel a terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettére","authors":"Ferenc Sántha","doi":"10.32980/mjsz.2021.5.1489","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1489","url":null,"abstract":"A tanulmányban elsőként a bűncselekménnyel történő fenyegetés hazai jogtörténeti előzményeit, illetve a kriminalizáció lehetséges indokait vizsgálom. Ezt követően felvázolom az Európai Parlament és a Tanács által 2017. március 15-én elfogadott, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2017/541 Irányelv vonatkozó rendelkezéseit, majd a magyar Btk. terrorcselekmény elnevezésű tényállását, különös tekintettel a terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettére. A harmadik részben a hazai bírói gyakorlatot veszem górcső alá, és igyekszem rámutatni a döntésekben fellelhető ellentmondásokra és azok okaira, végül javaslatot teszek az új törvényi szabályozásra.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"45 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127466556","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Elméletek a bírói jogalkotás és/vagy jogalkalmazás kérdéseiről","authors":"Róbert Román","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2025","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2025","url":null,"abstract":"A korlátozott precedensrendszer alapját képező elvi és elméleti alapok nem marginálisak abból a szempontból, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás egységét miként lehet a legoptimálisabban megvalósítani. Ebben a tekintetben három szerző, Kelsen, Hart és Dworkin elméleti munkássága, ami relevánsnak tekinthető a jogelméleti szerzők közük, és akiknek hazai hatása sem kérdőjelezhető meg. A három szerző mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás aspektusában érdemi megállapításokat tett.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130029187","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Jóerkölcsbe ütköző szerződések a hazai esetjog tükrében","authors":"Csenge Halász","doi":"10.32980/mjsz.2021.3.1023","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.3.1023","url":null,"abstract":"Jelen tanulmányban, egy rövid dogmatikai áttekintést követően, a rendszerváltozás időszakától napjainkig rendszerezésre kerülnek a vonatkozó bírói döntések, amelyek alapján, többféle, a jóerkölcsbe ütköző szerződésekből kialakítható, jellegzetes esetkör különíthető el. Kiemelt hangsúlyt helyezünk a hatályos Ptk.-hoz kötődő gyakorlat bemutatására és az esetleges anomáliák feltárására, mivel a generálklauzula alkalmazása fontos garanciát nyújt arra vonatkozóan, hogy a korábban elképzelhetetlen méretűre nőtt gazdasági forgalomban ne válthassák ki a kívánt joghatást az olyan ügyletek, amelyek a társadalom széles rétegének megítélése szerint egyértelműen erkölcstelennek tekinthetőek.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131052246","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A modern magyar polgári jog felelősségi rendszerének első lépései","authors":"Gergő Tóth","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2034","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2034","url":null,"abstract":"A magyar jogfejlődés hosszú múltra tekint vissza, rendkívül fontos mérföldkövekkel. Egy ilyen jelentős szakasz volt a jelenleg hatályos az első Polgári Törvénykönyv megszületése. Ebben a hosszú folyamatban az első jelentős állomás egy olyan tervezet volt, amely ebben a formájában is a mai napig az egyik legfontosabb kiindulópont a kártérítési kutatásoknál. Sőt, néhány jogi megoldása a mai problémákhoz is használható. Az itt szereplő jogi tanulmány egy tisztelgetés a jelenlegi és a régi idők nagyjai előtt.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"167 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132856223","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A jogi nyelv hatása a munkahelyi kommunikációra és az ehhez fűződő attitűd vizsgálata","authors":"Attila Béres","doi":"10.32980/mjsz.2022.3.2094","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.3.2094","url":null,"abstract":"A kutatás lefolytatásának alapvető célja annak vizsgálása volt, hogy hogyan befolyásolja a munkavállalók attitűdjét a munkáltató írásbeli kommunikációjában megjelenő jogi nyelv. A munkáltató kommunikációja munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket keletkeztethet, így kiemelten fontos, hogy a fogadó fél megfelelően megértse az üzenetet. Továbbá gyakorlati jelentősége lehet annak, hogy a munkavállalóban milyen érzelmi attitűdöt vált ki az adott üzenet. Empirikus kutatás révén ebben a témában válaszoltak kérdésekre egy nagyvállalati méretű szervezet munkatársai.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"38 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132974228","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A meghallgatáshoz való jog értelmezése az Európai Bíróságon egy lelki zaklatás miatt indított eljárásban","authors":"Zoltán Angyal","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2042","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2042","url":null,"abstract":"Az Európai Unió Bíróságnak az elmúlt másfél évtizedben több mint 30 ügyben volt lehetősége értelmeznie a lelki zaklatás fogalmát és a gyakorlatban vele szoros kapcsolatban álló meghallgatáshoz való jogot. Az ítélkezési gyakorlat azonban nem tekinthető teljesen egységesnek a különböző igazságszolgáltatási fórumok tekintetében. Jelen tanulmány egy olyan jogesetet mutat be, amelyben a Törvényszék és a Bíróság teljesen különbözően értelmezte a vonatkozó uniós jogot. A Bíróság ítélete megerősítette azt, hogy a lelki zaklatással kapcsolatos ügyekben nem lehet megszorítóan értelmezni az állítólagos sértett meghallgatáshoz való jogát.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121597459","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Global Supply Chains as an Example for the Difficulties of Transnational Regulation","authors":"M. Weiss","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2039","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2039","url":null,"abstract":"This work was written on the occasion of Prof. Prugberger's 85th birthday. The choice of topic in this regard is linked to transnational labor law, namely the regulation of global supply chains. As a result of the increased international trade in goods and the ever-expanding global market, more and more multinational companies have emerged. In order to meet consumer needs, these companies often use practices that raise serious labor law issues. In this study, in addition to describe the problems, I want to present the possible solutions.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116594897","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Élet a halál után a felső szintű oktatásban és a tudományban : Requiem egy Professzorért, Honoris causa Doctor Csécsy Györgyért","authors":"Tamás Prugberger","doi":"10.32980/mjsz.2022.4.2107","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.4.2107","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"11 23","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"113962140","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}