{"title":"Emberkereskedelem a bírói gyakorlatban","authors":"Tamásné Pocsai","doi":"10.32980/mjsz.2021.4.1259","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.4.1259","url":null,"abstract":"Az emberkereskedelem globális probléma. Az emberkereskedelem alapját a prostitúció és a kényszermunka képezi, amely során a valójában kiszolgáltatott helyzetben lévő alanyok – potenciális sértettek - kizsákmányolása zajlik. A kizsákmányolt személyeknek nincsen más lehetőségük, nincsen más választásuk, kénytelenek magukat a potenciális elkövetők akaratának alávetni. Szállásuk, munkavégzésük körülményei, a velük való bánásmód legtöbb esetben embertelen. Ennek ellenére ragaszkodnak kizsákmányolóikhoz, nélkülük „dolgozni” sem tudnak.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"52 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121994008","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Nem vagyoni sérelem és immateriális hátrányok kompenzálása a veszélyes üzemi felelősség alapján","authors":"Réka Pusztahelyi","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2022","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2022","url":null,"abstract":"A fokozott veszéllyel járó tevékenység gyakorta személyhez fűződő jogok sérelmével jár, nem véletlen, hogy e szigorú felelősségi alakzat kiformálódásának elsődleges oka halál és testi sérülés kompenzálása volt. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a technológia fejlődésével az alanyok fizikai kiterjedéssel nem bíró, viszont jelentős értékű vagyontárgyakkal is gazdagodnak. E vagyontárgyak, mint immateriális javak sérelme jelentős gazdasági veszteséggel járhat. Az alábbiakban a nem vagyoni sérelemnek és a sérelemdíjnak a veszélyes üzemi felelősség kapcsán felmerülő sajátosságait kívánjuk nagyító alá venni.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"25 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122022278","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Távolodás a stabil munkajogtól – gondolatok a munkavégzés helyéhez köthető bizonytalan szabályozás kérdéseiről","authors":"Bernadett Szekeres","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2029","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2029","url":null,"abstract":"A szerző a tanulmányban Prugberger professzor emeritus úr kritikai gondolkodását követni próbálva megvizsgálja, hogy a munkavégzés helyéhez kapcsolódó, jelenlegi és ismert jövőbeli munkajogi szabályozás megfelel-e a fenntarthatóság azon követelményének, hogy tartalmilag kiszámítható, a rugalmasságot a biztonsággal ötvöző munkafeltételeket teremt a munkavállalók számára. Ennek kapcsán a szerző felvillantja a kérdéses pontokat a szokásos munkavégzési hely és a távmunka módosított, a veszélyhelyzet után hatályosuló szabályaihoz kapcsolódóan.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129838190","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Arculatátvitel – véleményvezér – érvénytelenség","authors":"Krisztina Strihó","doi":"10.32980/mjsz.2021.3.1032","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.3.1032","url":null,"abstract":"A digitális környezet kifejezés napjainkra széles körben elterjedt és általánosan használatos. Egy meglehetősen szerteágazó jelenség, amely áthatja életünk valamennyi színterét, befolyással van a kapcsolattartásunk módjára, a vásárlási szokásainkra, az általános életvitelünkre, gazdasági és társadalmi viszonyainkra. A fogyasztók tájékoztatása körében az újdonság erejével hat az influencer, vagy más néven véleményvezér megjelenése a reklámozás területén. Egy-egy termék, szolgáltatás, vagy valamely cég népszerűsítése egyre inkább áttevődik az internet világába, a különböző közösségi platformokra.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"49 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123476942","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Ügyleti képviselet a magyarországi és romániai közigazgatási eljárásjogban","authors":"Előd Bartis","doi":"10.32980/mjsz.2021.4.1262","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.4.1262","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány célja az ügyleti képviselet polgári jogi szabályainak összevetése a közigazgatási eljárásban szabályozott ügyleti képviselet szabályaival, azok alanyi, tárgyi, tartalmi és formai elemei mentén. Arra keressük a választ, hogyan segíti elő a kodifikált közigazgatási eljárás a tisztességes eljáráshoz való jog egyik alapvető elemének számító képviselet érvényesülését. Ennek érdekében összevetjük a magyar szabályozást a román szabályozással, ahol jelenleg nem kodifikált a közigazgatási eljárás.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"71 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121188514","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Alternatív vitarendezési lehetőségek","authors":"Éva Erdős, B. Tóth","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.1995","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.1995","url":null,"abstract":"Mind a gazdasági élet szereplői, mind a magánszemélyek egyre több lehetőség közül választhatnak az élet minden területén. Nincs ez másképp az igényeik érvényesítést illetően sem, hiszen a hagyományos pereskedés helyett alternatívaként szóba jöhet mind a mediáció, mind a választottbíráskodás, mind pedig a békéltetőtestületi eljárások. Ezeket szeretnénk tanulmányunkban röviden összehasonlítani, külön kitérve a munkajogi jogvitákra.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121400964","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Munkavédelmi felelősség az uniós és a magyar jogban","authors":"Gábor Kártyás","doi":"10.32980/mjsz.2022.2.2009","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2022.2.2009","url":null,"abstract":"A munkavédelmi kötelezettségek címzettje elsősorban a munkáltató, akit objektív felelősség terhel a szabályok betartásáért. A munkavédelmi szabályokat ugyanakkor nem lehet betartani a munkavállalók együttműködése nélkül, így bizonyos kötelezettségek őket is terhelik. A cikk áttekinti a felek munkavédelmi felelősségét, egymáshoz való viszonyát, kiemelve, miért kerülendő még rendkívüli körülmények között is, hogy a munkavédelmi szabályoktól a felek egyéni megállapodásban eltérhessenek.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121741866","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A végakarat tisztességtelen befolyásolása mint érvénytelenségi ok a magyar bírói gyakorlatban","authors":"Réka Pusztahelyi","doi":"10.32980/mjsz.2021.3.1021","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2021.3.1021","url":null,"abstract":"Egy közelmúltban publikált kúriai döntés a végrendelet érvénytelenségének dogmatikai szempontból egy rendkívül érdekes, míg az ítélkezési gyakorlat számára komoly bizonyítási kihívást jelentő tényállására hívja fel a figyelmet, az örökhagyói akarat tisztességtelen befolyásolására. Jelen tanulmányban kitűzött célunk a vonatkozó bírói gyakorlaton keresztül feltárni a tisztességtelen befolyásolás tényálláselemeit, egyes kiemelt határozatok ismertetésével rávilágítani ezen érvénytelenségi ok körüli bizonytalanságokra, miközben figyelemmel vagyunk más jogintézményekkel (így például a jó erkölcsbe ütközés, vagy a végrendelet tételénél való közreműködés) való kapcsolatára is.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"237 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126371410","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés fogalmának alkalmazása válsághelyzetekben","authors":"Á. Váradi","doi":"10.32980/mjsz.2023.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2023.1.5","url":null,"abstract":"Az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés biztosítása olyan, a jogrendszer egészének működése szempontjából meghatározó követelmény, amelynek érvényesülését válsághelyzetekben is fokozottan garantálni kell. A jelen tanulmány áttekintést kíván adni azokról a nemzetközi és európai standardokról, ajánlásokról és gyakorlatokról, amelyek a világjárvány idején ebben az összefüggésben megjelentek. Az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést szolgáló intézmények adaptálhatóságának ilyen általános vizsgálata hozzájárulhat olyan perjogi megoldások kidolgozásához, amelyek révén korábban nem tapasztalt válsághelyzetekben is biztosítható a jogérvényesítés hatékonysága.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"136 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115893438","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az ítéleti bizonyosság és a szakvélemények értéke","authors":"Andrea Kuhl","doi":"10.32980/mjsz.2023.1.90","DOIUrl":"https://doi.org/10.32980/mjsz.2023.1.90","url":null,"abstract":"A tanulmány a bizonyosság és a szakvélemények bizonyító ereje vizsgálatára irányul, beleértve a szakvélemények bizonyítási eszközként történő alkalmazásával kapcsolatos joggyakorlat és jogelméleti kérdések vizsgálatát. A kérdés az, hogy létezik-e olyan általános, objektív bizonyossági szint a megalapozott és igazságos ítéletekhez, amely a valószínűségi módszerek alkalmazásával biztosítható, és hogy a bírák miért használják inkább a valószínűségi szakértői véleményeket? Összegezve, a szakvéleményeket részbizonyítéknak kell tekinteni, és téves az az elképzelés, hogy a szakvélemények jobbak, mint más bizonyítási eszközök; a szakvélemények vizsgálatában mindig központi szerepet játszik az ismeretszerzés módszere és az alkalmazott eljárási technika. Így még a legjobb szakértői vélemény is csak annyit ér, amennyit a bíróság megért belőle.","PeriodicalId":370817,"journal":{"name":"Miskolci Jogi Szemle","volume":"49 4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115970445","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}