{"title":"Területfejlesztés és lakáspolitika vidéken az államszocializmus alatt","authors":"Á. Szabó","doi":"10.15170/as.2022.12.01.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/as.2022.12.01.05","url":null,"abstract":"A magyarországi államszocialista rendszer területfejlesztésének és lakáspolitikájának kutatása elsősorban az állami szubvenció által döntő mértékben támogatott nagyvárosi, új városi és lakótelepi fejlesztésekre koncentrál. A vidék, mint a fejlesztési forrásokból kimaradó, leszakadó terült jelenik meg. Jelen tanulmányban a magyarországi államszocialista éra területfejlesztésének és lakáspolitikájának vidéki aspektusait mutatom be. Ugyan a vidéki és városi területek közötti különbségek csökkentési szándéka a szocialista állampárt ideológiai kommunikációjában határozottan megjelent, a gyakorlatban a vidék-város dichotómia mindvégig erőteljes volt, ami abban is megnyilvánult, hogy az állampárt sajátos eszközökkel igyekezett megoldani a vidéki lakáshiányt. A tanulmány a korabeli fejlesztési koncepciók, rendeletek és jogszabályok szisztematikus elemzése segítségével arra a kérdésre keresi a választ, hogy a vidéki lakáspolitikai koncepciók hogyan alakították a vidéket.","PeriodicalId":370171,"journal":{"name":"Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122511706","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A Családi Döntéshozó Csoportkonferencia (CSDCS) jelentősége a családi és közösségi kapcsolatok helyreállítása tekintetében a büntetés-végrehajtási intézetből szabadulás előtt állók szempontjából","authors":"Zoltán Mitrovics","doi":"10.15170/as.2022.12.01.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/as.2022.12.01.03","url":null,"abstract":"Az elmúlt évtizedekben az igazságszolgáltatás retributív jellegének csökkenése mellett egyre inkább a resztoratív jelleg erősödését figyelhetjük meg. A társadalom, helyi közösségek felől fokozódó igényként merül fel az áldozatvédelem, a sérelmek, károk helyreállítása, valamint az elkövető rehabilitációja. Az igazságszolgáltatás resztoratív jellegének erősödésével együtt a büntetés-végrehajtás is változott, a kezdeti célok átalakultak, az elítéltek társadalomtól való elkülönítése mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kap az elkövető társadalmi reintegrációjának elősegítése. Tudjuk, hogy a társadalmi reintegráció a börtönből szabadultak tekintetében a legnehezebb, hiszen a korábban elkövetett bűncselekmények és a börtönben töltött évek stigmaként állandósulnak. A szabadulás utáni újrakezdés, visszakapcsolódás a mindennapokba sokszor lehetetlen kihívásnak tűnik az elítélt és a társadalmi környezete számára is. A sikeres társadalmi reintegráció érdekében a magyarországi bv. intézetekben egyre sokoldalúbb támogatást nyújtanak a fogvatartottak részére, köztük resztoratív jellegű technikákat is alkalmaznak. A tanulmány célja egy olyan resztoratív technika (CSDCS) bemutatása, melyet a hazai bv. intézetekben a szabadulás előtt álló elítéltek esetében alkalmaznak a közösségi, családi kapcsolatok helyreállítása, valamint a bűnismétlés lehetőségének csökkentése érdekében bevonva a szabaduló társadalmi környezetében élőket, a közösség tagjait. Jelen írás célja, hogy egy esettanulmányon keresztül mutassa be e resztoratív modell gyakorlatát és a közösség tagjaira való hatását.","PeriodicalId":370171,"journal":{"name":"Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle","volume":"24 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115423185","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Változó körülmények - átalakuló hátrányok. Téseny társadalomtörténete","authors":"Tamás Ragadics","doi":"10.15170/as.2022.12.01.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/as.2022.12.01.04","url":null,"abstract":"Az elmúlt években komplex szociális programok indultak a legszegényebb leszakadó települések felzárkóztatása érdekében a vidéki Magyarországon. Baranya megyében több szegregálódott, erodált társadalmú kistelepülést érint ez a kormányzati program. A kezdeményezés sajátossága, hogy a falvak életével mindennapos kölcsönhatásban rugalmasan működő, a helyi szükségletekre reagáló, lokális szintű projektekben gondolkodik, s ennek megfelelően fontos szerepet kap az adott településen végbemenő változások, trendek megismerése. Jelen tanulmány egy baranyai aprófalu helyi társadalmának változásait mutatja be társadalomtörténeti perspektívából. Azt a folyamatot követi nyomon, hogyan lesz egy átlagos uradalmi településből hasadt társadalmú, majd etnikai szegregációval sújtott falu. A tanulmány a térséggel foglalkozó szakirodalmi források, helytörténeti anyagok, települési statisztikák, valamint egy szélesebb körű empirikus kutatás anyagainak felhasználásával készült.","PeriodicalId":370171,"journal":{"name":"Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130184829","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az inkonzisztens válaszok problémája a bizalom kérdőíves felmérésében. Az általánosított bizalom kérdések validitásának vizsgálata magyar adatokon","authors":"Márk Hegedüs","doi":"10.15170/as.2022.12.01.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/as.2022.12.01.02","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány célja a bizalom mérésének vizsgálata kérdőíves (survey) módszerrel, melyhez az European Social Survey 2002 és 2018 közötti magyar adatait használom. A tanulmány lényegében az általánosított bizalom mérésének érvényességére fókuszál. Ez azért is fontos, mert a standard bizalom kérdést és a fogalomhoz kapcsolódó általánosított bizalomkérdéseket gyakran makroszintű tudományos és szakpolitikai állítások megfogalmazására használják, és indikátorai a különböző szociológiai, közgazdaságtani, pszichológiai, és politikatudományi kutatásoknak. Azonban, ha ezek az eredmények nem működnek jól mikroszinten, akkor makroszinten is át kell gondolni a használatukat.","PeriodicalId":370171,"journal":{"name":"Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle","volume":"51 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125209912","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A szegénység kultúrája - Kritikák és értelmezési keretek","authors":"Flóra Zsinka","doi":"10.15170/as.2022.12.01.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/as.2022.12.01.07","url":null,"abstract":"A tanulmány tárgya Oscar Lewis sokat vitatott elmélete a szegénység kultúrájáról. Az írás szemügyre veszi a koncepcióval szemben leggyakrabban felmerülő kritikai érveket. Ezek közül az első, az áldozathibáztatás vádja, amely a korabeli rendkívül átpolitizált underclass diskurzusban nyert megfogalmazást. Ezt követően kerülnek tárgyalásra a kultúra fogalom használatával kapcsolatos kritikák. Harmadsorban a Lewis által alkalmazott módszertannal és az általa alkotott elmélet empirikus megalapozottságával kapcsolatos bírálatokat vesszük szemügyre. A tanulmány végül arra tesz kísérletet, hogy Bourdieu habitus fogalma segítségével a szegénység kultúrájának nevezett jelenséget egy olyan értelmezési keretben helyezze el, amely kiküszöböli a koncepcióval kapcsolatos korábbi félreértéseket.","PeriodicalId":370171,"journal":{"name":"Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle","volume":"106 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125941121","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Problémaérzékelés a koronavírus-járvány időszakában egy hátrányos helyzetű kistelepülésen","authors":"L. Szabó","doi":"10.15170/as.2022.12.01.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/as.2022.12.01.06","url":null,"abstract":"A koronavírus-járvány számos területen fejtette ki negatív hatását, amelynek következményei társadalmi szinten is érzékelhetők. Ezen problémahalmazból a kutatásunk2 a probléma- és szegénységérzékelés vizsgálatára fókuszált a pandémia időszakában. A tanulmány aktuális képet ad egy dél-baranyai hátrányos helyzetű településen végzett kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatásán keresztül a helyiek mindennapi életben érzékelt problémáiról, a problémamegoldás lehetséges módjairól, eszközeiről. A kutatás a koronavírus-járvány okozta hatások feltárásával arra kíván rámutatni, hogy milyen gazdasági, társadalmi változások mentek végbe, s milyen új problémák alakultak ki az elmúlt időszakban.","PeriodicalId":370171,"journal":{"name":"Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130851806","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A graffiti annektálása","authors":"G. Gáspár","doi":"10.15170/as.2022.12.01.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/as.2022.12.01.01","url":null,"abstract":"A tanulmány tárgya az a viszony, ami a művészet és a graffiti kapcsolatát jellemezte a 16. századtól. Ebben a kapcsolatban a graffiti, mint a mindenkori alsónéposztályok kifejezésmódja, vagy a városi folklór része a képek háttereként erősítette, illetve árnyalta a festők által kifejezni szánt képi tartalmat. Ez az alárendelt szerep tükröződik a 20. század elején megjelent programban is, ami a graffiti annektálását hirdette meg a fotókon. A nagyvárosi graffiti, mint “second hand” forma beszivárgott a művészeti szcénába, és a 20. század közepétől, s mint eredeti, organikus jellegzetesség közvetett hatást gyakorolt a képzőművészetre, részben formavilága, részben a graffitizéshez kapcsolódó életérzésen át, ami nem állt távol a neoavantgárd törekvésektől.","PeriodicalId":370171,"journal":{"name":"Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle","volume":"32 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128385406","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Társadalmi innováció hátrányos helyzetben egy társadalmi vállalkozás példáján","authors":"J. Boros, Eszter Bucher, Adél Csikai","doi":"10.15170/as.2022.12.01.08","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/as.2022.12.01.08","url":null,"abstract":"A tanulmány egy modellértékű társadalmi vállalkozást mutat be esettanulmány formájában. A társadalmi kezdeményezés olyan településen működik, amely tipikus hátrányos helyzetű, periférikus elhelyezkedésű ormánsági aprófalu. A települést alacsony foglalkoztatási arányszámok és munkaintenzitás jellemzi, amely nem kizárólag a munkahelyek hiányából ered, hanem mind ehhez hozzájárul a népesség alacsony iskolai végzettsége, szakképzetlensége és a rossz közlekedési viszonyok. Mindezen hátrányok ellenére a vizsgált településen példaértékű társadalmi vállalkozás működik. Vizsgálatunk és tanulmányunk célja, hogy megismerjük és bemutassuk azt az innovációs folyamatot, melyen keresztülment eddig a vállalkozás, továbbá információkat gyűjtsünk a vállalkozás társadalmi környezetére gyakorolt hatására vonatkozóan. Jelen innováció, vállalkozás elindítása és működtetése a közösségi tanulás olyan színtere, amely kiutat jelenthet a hátrányos helyzetből. A publikáció vizsgálja a társadalmi vállalkozás létrejöttét, mozgatórugóját, fókuszál a közösségi tanulás színterére, az innovatív és multiplikáló szerepkörre a közösségfejlesztés és az önfejlesztés terén. A társadalmi vállalkozások közérdekű, szociális vagy társadalmi célt/okat szolgálnak, nyereségüket elsősorban e cél elérése érdekében forgatják vissza az alap tevékenységükbe, működésük a részvételi demokrácián alapul. Ezek a vállalkozások a civil és a forprofit szektor határán helyezkednek el, ezért sok esetben a két szektor erősségeit tudják innovatív módon a közösségek fejlődése érdekében kamatoztatni. Tulajdonságaik révén a társadalmi, közösségi és gazdasági szükségletek együttes kielégítésére alkalmasak.","PeriodicalId":370171,"journal":{"name":"Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle","volume":"126 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124636551","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az európai identitás kérdése az európai fiatalok körében","authors":"Eszter Katics","doi":"10.15170/AS.2021.7.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/AS.2021.7.1.3","url":null,"abstract":"This study investigates the presence of the European identity with a particular focus on youth in EU member and candidate states. It introduces the most important theoretical and some of the recent empirical works on the subject, and offers a statistical analysis based on the data of the Eurobarometer survey between 2011-2019. This period involves the time of the migration crisis and the end of the financial and economic crisis, which gives an added value to the research. The empirical findings touch upon the relationship of the national identity and the European identity in the countries in question, and a special focus is made on EU citizenship.","PeriodicalId":370171,"journal":{"name":"Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle","volume":"99 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-08-08","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122913828","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Egyesült államokbeli apák gyakorlati szerepvállalása a kisgyermekgondozásban","authors":"Diána Árki","doi":"10.15170/AS.2021.7.1.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/AS.2021.7.1.8","url":null,"abstract":"In my review of the literature, I aim to present the roles that men play in caring for their young children in the US. On weekdays, the father continues to be primarily a breadwinner, while the image of a fully involved “new father” appears mainly at the weekends. Men are primarily involved in activities that are related to free time and direct interaction to their children. The father’s role in childcare can be influenced by individual social and economic status, such as income, education, labour market position and available time; and also, by his attitude to different gender roles, value priorities and religiosity.","PeriodicalId":370171,"journal":{"name":"Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle","volume":"120 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-08-08","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134022281","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}