{"title":"Hősköltemény a Moreai Krónikában. Geoffroy de Bruyères vitézsége","authors":"Török Ábel","doi":"10.1556/092.2021.00003","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2021.00003","url":null,"abstract":"A tanulmány annak a Moreai Krónikában ránk maradt egyedülálló irodalmi alkotásnak, középgörög „hőskölteménynek” eredetét és jellegzetességeit vizsgálja, amelynek főhőse a pelagóniai ütközetben vitézkedő Geoffroy de Bruyères.2 Bár a szakirodalomban egyetértés van abban, hogy az epizódnak valószínűleg népköltészeti háttere lehet, egyes kérdések – így többek között a fellelhető irodalmi áthallások, az intertextuális összefüggések és nem utolsósorban a (krónika)írói szándékok – nincsenek érdemben feltárva. A tanulmány elsőként a Moreai Krónika keletkezésének történeti hátterét mutatja be röviden, a történelmi ismertetést elsősorban a műben tárgyalt eseményekre szűkítve, majd Geoffroy de Bruyères személyét és a róla írt hősköltemény lehetséges irodalmi párhuzamait tekinti át, végül pedig a pelagóniai ütközet magyar vonatkozásaira tér ki. A függelékben továbbá megtalálható a közel másfél száz verssor irodalmi fordítása.\u0000The study examines the origins and characteristics of a unique Byzantine ‘epic’ in the Chronicle of Morea : the description of the Battle of Pelagonia and the exploits of Sir Geoffroy de Bruyères. Although the professional literature agrees on that the episode is likely based on folk poetry and oral tradition, many questions (such as literary crosstalk, intertextual connections, the author’s intentions etc.) remain unanswered. The study presents the historical context of the Chronicle, examines the person of Sir Geoffroy de Bruyères and the potential intertextual relations of his epic, and analyses the Hungarian relations of the Battle of Pelagonia. The literary translation of the nearly 150 lines of the battle is attached in the appendix.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":"23 7","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41296549","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Klasszikus és új motívumok egy bizánci regényben","authors":"L. Katalin","doi":"10.1556/092.2021.00002","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2021.00002","url":null,"abstract":"A tanulmányban Nikétas Eugenianos, XII. századi bizánci író Drosilla és Chariklés című regényének motívumkincsével foglalkozom. Az elemzés első részében a klasszikus, hellénisztikus regényekből örökölt motívumokat mutatom be, és megvizsgálom, hogy azok hol és hogyan tűnnek fel Eugenianos művében. A második részben a Drosilla és Chariklés költői motívumrendszerét elemzem, középpontban a fényesség-sötétség, kő (kőszívűség) és harmat (δρόσος) motívumokkal. A vizsgálat során arra a következtetésre juthatunk, hogy a szerző a motívumok formálásánál rendkívül tudatosan járt el, és hogy a regényműfaj tekintetében újnak tekinthető motívumok jól ismertek az ókori görög költészetből – azaz Eugenianos az újításaihoz is az irodalmi hagyományból merített.\u0000The subject of the study is with the motifs of the twelfth-century Byzantine novel Drosilla and Charicles by Nicetas Eugenianos. In the first part of this paper, I present traditional literary motifs inherited from Hellenistic novels and analyze where and how they appear in Drosilla and Charicles. In the second part, I examine the poetic motifs of Eugenianos’s romance with a focus on the motifs of brightness-darkness, stone (stone-heart) and dew (δρόσος). In the course of the study, it became clear, that the writer is extremely conscious of working with classical motifs, and we can conclude too, that the new motifs of this romance are well known from ancient Greek poetry.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-06-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46628896","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A Bruta Animalia Latin Fordításai: Antonio Cassarino És Lampugnino Birago*","authors":"Gaál Balázs","doi":"10.1556/092.2020.00013","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2020.00013","url":null,"abstract":"Plutarchos Bruta animalia ratione uti című eleven dialógusából három latin fordítás is készült a XV. század folyamán, melyek csak kéziratban maradtak fenn. Hogy a fordítások belső viszonyait felfedjük, a kézirati szövegek mélyreható elemzésére van szükség. Egy korábbi tanulmányunkban feldolgoztuk Giovanni Regio időben legkésőbbi fordítását (1488), kimutatva azokat a szálakat, amelyek elődje, a milánói Lampugnino Birago fordításához (1465–1470 körül) fűzik. Most a szicíliai Antonio Cassarino legkorábban készült fordításának (1440–1445 körül) a vizsgálatát kívánjuk elvégezni párhuzamosan utódja, Lampugnino Birago negyed évszázaddal későbbi fordításával, hogy összehasonlítsuk módszerüket és stíluseszközeiket. A két fordító megközelítése között lényeges különbség figyelhető meg. Míg Cassarino a humanista fordításeszményt követve „értelem szerinti” (ad sententiam) fordításra törekszik, addig Birago inkább a „szó szerinti” (ad verbum) fordítás követelményének tesz eleget. A fordításelmélet általános kérdései mellett tárgyaljuk a latin fordítások kézirati hagyományának, görög forrásszövegének, valamint szóhasználatának problémáját.Plutarch’s lively dialogue Bruta animalia ratione uti was translated in the course of the 15th century by three different persons whose works are only extant in manuscripts. For establishing the connections between these translations a thorough study of the texts of the codices is needed. In a previous article, we have dealt with Giovanni Regio’s translation, which is the latest in time (1488), and found traces of the latter’s dependence from the translation of the Milanese Lampugnino Birago (c. 1465–1470). The aim of the present paper is to inquire into the text of the earliest translation by the Sicilian Antonio Cassarino (c. 1440–1445) in parallel with the text of Lampugnino Birago’s translation which followed it after two and a half decades. The different translation methods and devices used by the translators provide ample space for comparison. Whereas Cassarino’s approach is more in keeping with the humanist ideal of ‘translation by sense’ (ad sententiam), Birago as a rule follows a principle of ‘translation by word’ (ad verbum), keeping close to the letter. Beyond the questions of translation theory in general problems relating to the textual tradition of the Latin codices, the possible Greek sources of the translations, and a number of lexical matters are discussed.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41614536","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A Barlám-Regény Kódexképei És Címsorai (Cod. Athon. Iviron 463)*","authors":"Egedi-Kovács Emese","doi":"10.1556/092.2020.00014","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2020.00014","url":null,"abstract":"A tanulmány az Athós-hegyi Iviron 463-as jelzetű kétnyelvű (ógörög-ófrancia) bizánci kézirat különféle rétegeinek (ógörög főszöveg, miniatúrák, lapszélen szereplő ófrancia fordítás, ófrancia címsorok) összefüggéseit vizsgálja újabb megközelítésből, korábban nem vizsgált szempontok bevonásával: a miniatúrák és az ófrancia szövegben szereplő piros tintával kiemelt címsorok közötti kapcsolat feltárásával. A tanulmány a Barlám-regény görög változatait megőrző kódexek – ivironi kézirat szempontjából fontos – magyarázó címeit is áttekinti, a kéziratok közötti közös elemeket vizsgálja. Az elemzés az ivironi kódex készítésének körülményeivel kapcsolatban újabb fontos összefüggésekre világít rá.The study examines the relations between different aspects (Ancient Greek main text, miniatures, Old French translation on the margins, Old French headlines) of the manuscript Iviron № 463, which is a bilingual (Ancient Greek-Old French) Byzantine manuscript kept on Mount Athos, from a new perspective by including formerly not investigated viewpoints: by exploring the relationship between the miniatures and the headlines that are highlighted by red ink in the Old French text. The study also mentions the explanatory inscriptions in codices that preserved the Greek versions of the Barlaam-romance and are relevant in connection with the Iviron manuscript, furthermore, it investigates the common features of the manuscripts. The analysis reveals new important relations regarding the circumstances of the creation of codex Iviron.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-18","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45396102","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"HYPEREIDÉS: EUXENIPPOS MELLETT POLYEUKTOSSZAL SZEMBEN HAZAÁRULÁS ÜGYÉBEN","authors":"H. László","doi":"10.1556/092.2020.00001","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/092.2020.00001","url":null,"abstract":"Hypereidés Euxenippos mellett Polyeuktosszal szemben hazaárulás ügyében elmondott védőbeszédét az első kiadó, Churchill Babington Kr. e. 334-re keltezte. Domenico Comparetti azonban hamarosan Kr. e. 330 és 324 közé szorította a keletkezés lehetséges dátumát. Érvelése szerint a szónok csak úgy idézhette Olympiasnak, Alexandros anyjának az athéni néphez írt leveléből a „Molossia az enyém” kifejezést, ha Olympias már valóban a terület ura volt, tehát Kr. e. 331, azaz fi vére halála után. A keltezést jó másfél évszázada tényként kezelik, olyannyira, hogy a kiadók több szövegjavítást és értelmezési alternatívát is ehhez az elképzeléshez igazítottak. A tanulmány amellett érvel, hogy a hagyományozott, jól értelmezhető szövegnek megfelelően a beszédet Kr. e. 334/333-ra kell datálni, javításokra nincs szükség, Churchill Babingtonnak igaza volt.","PeriodicalId":34991,"journal":{"name":"Antik Tanulmanyok","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45847856","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
求助内容：
应助结果提醒方式：
京公网安备 11010802042870号
