Régiókutatás Szemle最新文献

{"title":"The significance of foreign language Geography teaching in the dual language secondary school programmes of the Northern Great Plain region","authors":"János Kapusi","doi":"10.30716/rsz/23/2/5","DOIUrl":"https://doi.org/10.30716/rsz/23/2/5","url":null,"abstract":"Dual language education has been present in numerous institutions across the Northern Great Plain region of Hungary. Educational centres across the region have been running dual language programmes in secondary grammar schools and vocational schools for decades. As regional centre and traditional educational hub, Debrecen is also represented by a number of schools offering international programmes. Although recent socioeconomic and education policy changes have forced schools for constant renewal, bilingualism in educational programmes managed to remain popular, partly due to the achievements of foreign language subject teaching. Through the alignment of subject-specific content and the development of language competence, this form of education effectively contributes to the improvement of students’ language skills, shapes their mindset and expands their further education and increases their market value as potential workforce. This study will explore the role and impact of foreign language Geography teaching across the secondary schools of the Northern Great Plain region through the lens of teaching and educational research, by discussing some of the relevant regional findings of a broader PhD dissertation (including school visits, final exam results and a recent nationwide teacher survey). Research findings prove that Geography has been a popular subject choice to be taught in foreign languages: it has been present in the majority of the 15 dual language secondary schools of the region, it has been playing an important role in vocational school programmes and it has been chosen as final exam subject by nearly 1,000 candidates.","PeriodicalId":347235,"journal":{"name":"Régiókutatás Szemle","volume":"346 11","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140698062","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A \"Big5\" európai labdarúgó bajnokságok játékos-transzfer tevékenységének összehasonlító elemzése","authors":"B. Bács","doi":"10.30716/rsz/23/2/3","DOIUrl":"https://doi.org/10.30716/rsz/23/2/3","url":null,"abstract":"Transfer news and events generate as much, if not more, interest than the final matches of the most prestigious cup competitions. It is not uncommon for a player's playing rights (which clubs recognise as intangible assets) to change hands for sums in excess of €10 million or even €100 million, with the outstanding revenues of the most prestigious Big 5 leagues contributing greatly to the reality of these transactions. The aim of this study is to provide a comparative analysis of player transfer activity in the Big 5 leagues, focusing on the correlations and relationships between league revenues, transfer spending and revenues, using financial and player transfer data from 2017 and onwards. In terms of the extent of transactions, it can be concluded that player transfers are crucial for the financial management, profitability and stability of football clubs. Accordingly, the highest transfer spending occurs in the leagues with the highest revenue generating capacity. In total, between 2016 and 2021 - €7.5 billion will be diverted from the Big 5 leagues.","PeriodicalId":347235,"journal":{"name":"Régiókutatás Szemle","volume":"107 9","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140695159","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Online shopping behaviour in the Northern and Southern Great Plain Regions","authors":"Kata Földi, Ibolya Rózsa Pénzes","doi":"10.30716/rsz/23/2/2","DOIUrl":"https://doi.org/10.30716/rsz/23/2/2","url":null,"abstract":"The aim of our study is to reveal the attitude of consumers related to online shopping, the advantages and disadvantages of online purchasing, the regional characteristics of purchasing food online. The literature review was carried out by a comparative analysis of the publications of the factors influencing the purchase decision, the advantages and disadvantages of using online channels as a priority. The secondary research, in addition to the changes in global and then Hungarian online retail, the FMCG sector and customer behavior. Primary research the survey was conducted using a standardized, structured, online questionnaire with the participation of students from the University of Debrecen and the Sándor Wekerle College of Business. The socio-demographic characteristics of the respondents (623) were measured according to the defining characteristics of online shopping. The rate of online shopping by residents living in the Great Plains region is 6 percentage points lower than the national average, poor result in the online purchase of food. The advantages of online shopping, the importance of convenience and saving time is rated equally, while other factors, e.g. the assessment of home delivery was different. Diadvantages are the terms of payment and data security. The future intention to buy online is uncertain and they imagine it within limits, and the potential purchase can only be linked to durable foods. Region-specific and product-specific (food) analysis of online shopping. Attitudes towards online shopping, based on regional characteristics, justify the fact that it would be more appropriate for store chains to use a differentiated marketing strategy, which may primarily affect marketing communication and sales organization.","PeriodicalId":347235,"journal":{"name":"Régiókutatás Szemle","volume":"41 s194","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140694905","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A közösségi média hatása a magyar nők egészségtudatosságára","authors":"Tünde Erzsébet Buglyó-Nyakas, Tímea Gál","doi":"10.30716/rsz/23/2/1","DOIUrl":"https://doi.org/10.30716/rsz/23/2/1","url":null,"abstract":"Online media marketing is getting greater influence on the daily life, on the consumer and purchasing habits and on our health consciousness. The main goal of the research is to explore what the Hungarian women associate with health-consciousness on different social platforms, how their consumer activity look like and what kind of special groups can be formed. First of all, the posts appearing on the topic of health-consciousness on different platforms were analysed through a netnographic research. Then, with the involvement of 409 women, the influencing factors were measured to the participants on these pages in terms of health consciousness via questionnaire survey. As a result, special consumer groups appearing in the social platform were quantified and recommendations were formulated for companies who base their marketing strategy on online arenas.","PeriodicalId":347235,"journal":{"name":"Régiókutatás Szemle","volume":"5 9","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140697746","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Jövőbiztos készségek – Várhatóan mire lesz szükség a jövő munkahelyein?","authors":"József Boros","doi":"10.30716/rsz/23/2/4","DOIUrl":"https://doi.org/10.30716/rsz/23/2/4","url":null,"abstract":"Advances in Artificial Intelligence and robotics have made it possible to automate many high-level cognitive skills, but different jobs and occupations may be affected differently by technological developments. High-skilled occupations are less at risk of automation, as they also require skills and competences that remain important bottlenecks to automation. However, according to OECD 2022 results, the jobs most at risk from automation will not disappear completely, as only 18-27% of the skills and competences required in these occupations are highly automatable. Rather, it is likely that the organisation of work will need to be radically changed and that workers in these jobs will need to retrain as technology replaces workers in many tasks.\u0000In my study, I aim to summarise, based on the literature of recent years, the key skills that will potentially equip workers for the diverse workplace demands of the near future, arising from technological developments.\u0000I conducted a keyword search of the Scopus database for future jobs, workplaces, occupations, skills, abilities and competences. I narrowed down the search results to the period 2021-2023, English language journal articles, economic and business fields and relevant keywords associated with the articles by the authors. In addition to these articles, I also reviewed the reporting materials of other relevant professional organisations (OECD, World Economic Forum) for the period. The geographical, regional and territorial differentiation of the studies was taken into account.\u0000In my findings, I have also discussed the role of universities and other educational institutions in meeting the employability expectations of the Fourth Industrial Revolution in order to ensure that they can provide skills that are as relevant as possible to market expectations.  I will highlight the top 69 skills identified in the hospitality industry and their groupings, and the elements of the 4 important skill groups identified for accountancy professionals. I also cover the future-proof skills that entrepreneurs are expected to have. In general, I will describe the appreciation of soft skills based on the academic findings of recent years.\u0000The results collected can also serve as useful information for individual human capital investment decisions, organisational training and even the design of training frameworks for educational institutions.","PeriodicalId":347235,"journal":{"name":"Régiókutatás Szemle","volume":"85 10","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140695539","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"\"A letűnt világ bürokratáinak porlepte bűnjelei…” Selejtezés és iratmentés Szolnok megyében, az 1950-es években","authors":"László Mucsi","doi":"10.30716/rsz/20/2/1","DOIUrl":"https://doi.org/10.30716/rsz/20/2/1","url":null,"abstract":"Disposal of public records is an ordinary element of document management, which is also practiced nowadays by various organizations. The arrangement of disposal depends on the own records schedules of the offices, authorities and institutions and the County Archives can review this process. was formed for the first time in the Hungarian history in the 1950s, when the government attempted to regulate the integrated order of disposal of public records. However the regulations were not detailed, prudent and therefore appropriate enough,so the officials could hardly distinguish the „long-term value records” and the worthless documents. Furthermore there were local cadres, who did not even know these regulations. At the same time, after the Second World War there was a huge selection of records supported by the government, because of the lack of paper. The main standing-point has become the quantity, independently of the quality of the wasted historical papers. Political aspects also appeared during the process. For example, a newsreel from 1953 promoted the disposal as it was a good opportunity to destroy the „dusty corpus delictis of the bygone world’s bureaucrats” meaning the documents originated before 1945. For these reasons a lot of valuable documents were transported to the Papermill of Szolnok as recyclable raw material. Archivist Antal Szedő wrote several reports on the large amount of important scripts he found there. For example in 1950 Szedő found 2000 kilograms of valuable documents originated from Debrecen from the 18th and 19th century. There were also cases in the County of Szolnok, where councils made irresponsible decisions during the selection. Once archivists found old and estimable documents (including protocols from the 19th century) of Jászalsószentgyörgy, Kenderes and Besenyszög in the By-product and Waste Utilization Company of Szolnok. Unfortunately not all records could be rescued, so probably a lot of relevant ones were destructed in 1950s. \u0000 ","PeriodicalId":347235,"journal":{"name":"Régiókutatás Szemle","volume":"28 27","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140696236","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"határok kérdése Közép-Európa és Kelet-Európa régióiban","authors":"Éva Kiss","doi":"10.30716/rsz/2018/2/2","DOIUrl":"https://doi.org/10.30716/rsz/2018/2/2","url":null,"abstract":"A geopolitikai helyzetben, különösképpen a Közép-Európai és Kelet-Európai régiókban lezajló változásának elemző folyamatában, kulcsfontosságú szerepe van az új határoknak, nem csak a határ megállapítása és a demarkáció szempontjából. Az új európai keleti határ felállítása és működése közvetlenül összefügg a konkrét geopolitikai helyzettel, amely még meg is határozza annak sajátosságát és paramétereit. Vitathatatlan, hogy a Közép- Európai és Kelet-Európai geopolitikai térségeknek új szerkezete alapvetően megváltoztatja viszonyát a területhez, régióhoz és határaihoz. Lényegében, az európai földrész új geopolitikai konfigurációja vezet a volt Közép- és Kelet-Európai régió fragmentációjához. A határ mindenek előtt fizikai fogalom, és a nemzeti területek határa. Érthető, hogy az adott esetben mi egy új határt elemezzük, amely alakulóban van, és amely nem egyezik meg Európa kulturális határaival, egy új határt, amely megítélésünk szerint nem egy egyszerű lineáris tér vagy térbeli korlát, amely mellesleg mostanáig elég élesen választja el adott esetben a Közép-Európa és Kelet-Európa régióit. Éppen a határok úgynevezett transzparentitásának vizsgálata lehetőséget nyújt arra, hogy ne csak a szomszédos országok között lévő lineáris területként tanulmányozzuk az új határokat, hanem olyan rendszerként, amely figyelembe veszi a kulturális, világnézeti sajátosságokat, felhasználva ehhez civilizációs és vallási kritériumokat.","PeriodicalId":347235,"journal":{"name":"Régiókutatás Szemle","volume":"37 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-08-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124478013","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"járművásárlást támogató online költségkalkulátor fejlesztése","authors":"Bálint Csonka, Csaba Csiszár, Dávid Földes","doi":"10.30716/rsz/22/2/2","DOIUrl":"https://doi.org/10.30716/rsz/22/2/2","url":null,"abstract":"A hagyományos üzemanyaggal működő járműflotta fokozatos lecserélése alternatív energiaforrásokkal működő járművekre jelentős lépés a közlekedési rendszerek fenntartható fejlesztése és a hatékony energiagazdálkodás irányába. A kutatásunk során megvizsgáltuk a magyarországi jellemzőket és sajátosságokat; különös figyelmet fordítva a megújuló energiaforrások alkalmazhatóságára. A közúti elektromobilitási rendszert az energiatermelés, a járműállomány, a töltőinfrastruktúra és az üzemeltetési jellemzők szerint elemeztük. Megállapítottuk, hogy a plug-in hibrid járművek (PHEV) kezdeti nagyobb aránya fokozatosan csökken a tisztán elektromos járművekkel (BEV) szemben. Megvizsgáltuk és összehasonlítottuk az online magyar és angol nyelven elérhető elektromos jármű költségkalkulátorokat. Megállapítottuk, hogy hiányzik a járműhasználati szokások alapján a megfelelő hajtás típus kiválasztását támogató funkció. Kidolgoztunk egy hagyományos, hibrid és tisztán elektromos hajtás típusokat értékelő eljárást, ami a fő tudományos újszerűsége a cikknek. A funkciót beépítettük egy új, magyar nyelvű költségkalkulátor alkalmazásba, ami jelentősen hozzájárulhat az elektromobilitás hazai elterjedéséhez.","PeriodicalId":347235,"journal":{"name":"Régiókutatás Szemle","volume":"53 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-08-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125708938","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Vállalkozói hajlandóság vizsgálata a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar mesterszakos hallgatói körében","authors":"Gerda Szántó","doi":"10.30716/rsz/22/2/3","DOIUrl":"https://doi.org/10.30716/rsz/22/2/3","url":null,"abstract":"Napjainkban nagy érdeklődés övezi a vállalkozások világát, számos kezdeményezés van arra is, hogy a fiatalokat bevezessék a vállalkozói lét rejtelmeibe. A vállalkozásindítás és -vezetés különböző kompetenciákat, illetve magasfokú kockázatvállalást igényel, hiszen egy kezdő vállalkozónak a tapasztalatai hiányában ez ismeretlen terület. Számos akadályozó tényezővel lehet találkozni, ami sok esetben már az alapítástól is elijeszti az egyént. Jelen kutatásomban arra vállalkoztam, hogy felmérjem a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar mesterszakos hallgatóinak vállalkozói hajlandóságát és a vállalkozói léthez szükséges kompetenciáikat. Kutatási kérdésem arra irányult, hogy milyen jövőbeli terveik vannak a hallgatóknak, szeretnének-e vállalkozni, milyen akadályozó tényezőket gondolnak a vállalkozásokkal kapcsolatban, illetve hogyan értékelik magukat meglévő kompetenciáik mentén a vállalkozásindítás, illetve – vezetés tekintetében. Kutatási kérdéseim vizsgálatára egy kérdőívet állítottam össze, ami a demográfiai kérdéseken túl, meglévő vállalkozói tapasztalatokat, terveket, akadályozó tényezőket és alapvető kompetenciákat vizsgál. A kérdőíves felmérés 2022 márciusában valósult meg, személyes megkereséssel. 84 mesterszakos hallgató töltötte ki a kérdőívet. A kutatás következtetései alapján megállapítható, hogy megoszlik a minta annak tekintetében, hogy vállalkoznának-e a fiatalok, illetve akadályozó tényezők sora van jelen a fiatalok életében, viszont a vállalkozói léthez szükséges felsorolt kompetenciáikat önbevallás alapján magasra értékelik.","PeriodicalId":347235,"journal":{"name":"Régiókutatás Szemle","volume":"65 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-08-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115889191","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Munkahelyi jellemzők elemzése Kano –modellel és páros összeméréssel a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem hallgatói körében","authors":"Ágnes Kotsis, Adrienne Horváth","doi":"10.30716/rsz/22/2/1","DOIUrl":"https://doi.org/10.30716/rsz/22/2/1","url":null,"abstract":"Kutatásunk célja a megvizsgálni, hogy milyen elvárásaik vannak az egyetemi hallgatóknak a munkával szemben, ezen belül mik az alapelvárásaik és milyen tényezők hatnak vonzóan a munka kiválasztása során. 389 a Debreceni Egyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen tanuló hallgató válaszait elemeztük. A vizsgálat során a Kano-modell és a páros összehasonlítás módszerét kapcsoltuk össze. Az előbbi Noriaki Kano és munkatársai nevéhez fűződik, amely a termék minőségjellemzőket kategorizálja aszerint, hogy azok milyen hatással vannak a vevők elégedettségére. A modell elsősorban a termék illetve szolgáltatás minőségének értékelésére szolgál, de az utóbbi időben alkalmazták már a menedzsment más területein is, mint a munkajellemzőkkel való elégedettség. A páros összehasonlítás során a tényezőket a válaszadók egymáshoz viszonyítják, és ez alapján állítanak fel egy fontossági sorrendet. A KANO-modell és a fontosság összekapcsolása lehetőséget ad a munkaköri jellemzők pontosabb vizsgálatára és egy továbbfejlesztett Kano-modell alkalmazására, mely eredeti kategóriákat tovább bontja két-két alkategóriára. Így beszélhetünk kritikus (fontos alapelvárás), szükséges (kevésbé fontos alapelvárás), magas hozzáadott értékű (fontos teljesítmény), alacsony hozzáadott értékű (kevésbé fontos teljesítmény), nagyon vonzó, kissé vonzó, potenciális (fontos semleges) és érdektelen (kevésbé fontos semleges) minőség jellemzőkről. A kutatás során vizsgáltuk a bér, a munkatársakkal való kapcsolat, a hosszú távú foglalkoztatás, a munka szakterületének illeszkedése, az újszerű munkakörnyezet, a karrier, a munka végzettségi szintnek való megfelelése, a vállalati méret elégedettségre gyakorolt hatását. Eredményeink szerint vannak egyértelműen kategorizálható jellemzők, mint a bér, amely magas hozzáadott értékű kategória, és alacsony szintje elégedetlenséget, magas szintje elégedettséget okoz. A hosszú távú foglalkoztatás kissé vonzó, és a modern környezet nagyon vonzó tényezők, amelyek hiánya nem okoz elégedetlenséget, megléte viszont növeli az elégedettséget. A végzettségnek megfelelő munka betöltése pedig teljesen érdektelen a munkakeresés során. Ez alátámasztja a szakirodalom által megfogalmazott állítást, miszerint a frissen végzettek elvállalnak a végzettségüknél alacsonyabb végzettség igényű munkaköröket, ha a bér és a karrier lehetőség kompenzálja azt. Ugyanakkor az már egy másik kérdés, hogy mennyiben valósulhat meg a kompenzáció, ha a túlképzettek alacsonyabb bért keresnek illeszkedő társaiknál. Lehetséges, hogy a kezdeti alacsonyabb bér elfogadása része annak a stratégiának, hogy majd később, előrelépve magasabb kereseti lehetőség adódik a munkavállalónak, azonban ezzel valamilyen oknál fogva nem mindenki tud élni. A nem egyértelműen kategorizálható jellemzők közül ki kell emelni a karrier lehetőséget, amely a legvegyesebb kategória volt. Egyeseknek magas hozzáadott értéket jelent, és hiánya elégedetlenséget okoz (nők), másoknak nagyon vonzó és hiánya nem problémás (férfiak), de mi","PeriodicalId":347235,"journal":{"name":"Régiókutatás Szemle","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-08-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130609416","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}