Erdészettudományi Közlemények最新文献

Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra

Erdészettudományi Közlemények Pub Date : 2019-12-31 DOI: 10.17164/ek.2019.006

A. Szabó, Zoltán Gribovszki, B. Bolla, Kitti Balog, Péter Csáfordi, T. Tóth

引用次数: 0

Erdőterületek pollenkapacitásának modellezése faállománytípus és pollennaptári adatok alapján

Erdészettudományi Közlemények Pub Date : 2019-12-31 DOI: 10.17164/ek.2019.002

Ferenc Péter Rozovits, Zsolt Magyar, Péter Kottek, Sándor Bordács

引用次数: 0

Fakéreg hasznosítási lehetőségeinek áttekintése

Erdészettudományi Közlemények Pub Date : 2019-12-31 DOI: 10.17164/ek.2019.008

Zoltán Börcsök, Péter Adamik, Zoltán Pásztory

引用次数: 0

Az erdei vöröshangyák (Formica rufa csoport) erdővédelmi szerepe európában – szakirodalmi áttekintés

Erdészettudományi Közlemények Pub Date : 2019-12-31 DOI: 10.17164/EK.2019.003

Ágnes Fürjes-Mikó, Sándor Csősz, G. Csóka

{"title":"Az erdei vöröshangyák (Formica rufa csoport) erdővédelmi szerepe európában – szakirodalmi áttekintés","authors":"Ágnes Fürjes-Mikó, Sándor Csősz, G. Csóka","doi":"10.17164/EK.2019.003","DOIUrl":"https://doi.org/10.17164/EK.2019.003","url":null,"abstract":"Az erdei voroshangyak generalista ragadozok. Tomegesen zsakmanyolnak kulonfele herbivor rovarokat, mialtal jelentősen csokkenthetik azok nepesseget. Az erdei voroshangya fajok taplalekukat elsősorban a fak lombkoronajaban szerzik, ezaltal a lombfogyaszto rovarok szamat hatekonyan csokkenthetik. Az europai irodalom meglehetősen tag hatarokat ad meg az erdei voroshangyak taplalekspektrumara vonatkozoan. Vizsgalatok alapjan az erdei voroshangyak etrendjenek csaknem felet rovarok, tobbek kozott erdeszeti szempontbol „kartevőknek” minősulő fajok teszik ki. Nagy mennyisegben fogyasztjak tovabba a kulonboző novenytetű- es kabocafajok altal termelt mezharmatot. A hangyak es a leveltetvek mutualista kapcsolatanak a fak egeszseget es novekedeset erintő szerepe a mai napig nem egyertelműen tisztazott. Az erdei voroshangya kozossegek a talaj osszetetelere es szerkezetere is kedvező hatast gyakorolhatnak, feszekanyaguk ugyanis nagy mennyisegben es koncentraltan tartalmaz szerves anyagokat. Ezeket a feszekhez kozeli fak hasznositani tudjak, ami serkentheti novekedesuket. Jelen kozlemenyben az erdei voroshangyak erdővedelmi szerepenek hazai es europai szakirodalmat tekintjuk at.","PeriodicalId":330940,"journal":{"name":"Erdészettudományi Közlemények","volume":"52 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121986178","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés? II. : Erdészeti szaporítóanyag-termesztés a II. világháború után

Erdészettudományi Közlemények Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.17164/EK.2020.005

Norbert Frank, Béla Lett

{"title":"Quo vadis erdészeti szaporítóanyag-termesztés? II. : Erdészeti szaporítóanyag-termesztés a II. világháború után","authors":"Norbert Frank, Béla Lett","doi":"10.17164/EK.2020.005","DOIUrl":"https://doi.org/10.17164/EK.2020.005","url":null,"abstract":"A II. világháború után megkezdődött a központilag szervezett szaporítóanyag-gazdálkodás szervezése, kialakítása. A magántulajdonú csemetekerteket felváltották az állami erdőgazdaságok kis vándorcsemetekertjei, melyek a szükséges szaporítóanyagot az erdőfelújítások és erdőtelepítések közelében termelték meg. Az 1955-ben kiadott Csemetetermelési utasítás már a minőségi csemetetermelés gyors javítását tűzte ki célul, ennek érdekében megkezdődött a csemetetermelés koncentrálása, melynek következtében az 1949 és 1979 között a regisztrált csemetekertek száma 1126-ról 566-ra csökkent. Tanulmányunk célja ezen időszakra vonatkozó csemetetermelési és -felhasználási tendenciák elemzése, egyes fafajokra, fafajcsoportokra vonatkozó adatok, változások elemzése. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált időszakban jelentős mértékben csökkent a csemetekertek száma, változott a megtermelendő fafajok mennyisége, aránya, és mindezeket az időbeni egyenetlenség jellemzi. Az általunk vizsgált tervgazdálkodásos időszakban az évente megtermelt és felhasznált csemeték mennyiségének különbsége átlagosan 66,89 millió darab volt; a termelési többlet az 1975-ös évben érte el a legalacsonyabb értéket (21,1 millió darab). A vizsgált periódus átlag bruttó csemetekerti területe 3396 hektár; az átlag csemetekerti területnagyság viszont az 1954-1959-es 2,55-2,26 hektárról az időszak végére (1979) elérte a 5,45 hektárt, azaz az időszakra jellemző átlagterületet (3,5 hektár) 1,95 hektárral meghaladta.","PeriodicalId":330940,"journal":{"name":"Erdészettudományi Közlemények","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124872194","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

A vadászati célú etetőhelyek gyomfertőzöttsége a Mátrai Tájvédelmi Körzetben

Erdészettudományi Közlemények Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.17164/ek.2021.001

Katalin Rusvai, Szilárd Czóbel

{"title":"A vadászati célú etetőhelyek gyomfertőzöttsége a Mátrai Tájvédelmi Körzetben","authors":"Katalin Rusvai, Szilárd Czóbel","doi":"10.17164/ek.2021.001","DOIUrl":"https://doi.org/10.17164/ek.2021.001","url":null,"abstract":"A kutatás célja a vadászati célú etetőhelyek (szórók) növényzetre, magbankra és talajra gyakorolt hatásainak vizsgálata volt. 3-3 erdei, tisztáson és úton lévő szórón, a középpontból induló 4 transzekt mentén 22-22 db 1 m2-es kvadrátban végeztünk cönológiai felvételezést több évben és aszpektusban. Az erdei és a tisztáson lévő szórókon és kontrollterületeken üvegházi hajtatásos módszerrel magbankot vizsgáltunk, és megmértük a talajok P, K és NO3– tartalmát is. A záródás hiánya miatt a tisztáson lévő szórók bizonyultak a leginkább fertőzöttnek, míg az erdeiek voltak a legkevésbé gyomosak. Az úton lévő szórók degradáltsága kitettségtől, feltártságtól függött. Augusztusban mindenütt nagyobb volt a gyomfajok aránya, a tisztásokon a T4-es fajok váltak dominánssá. Zavarási gradienst mutattunk ki, a gyomok borítása a középponttól távolodva csökkent, míg a természetes fajoké nőtt. A szórók magbankjában jóval nagyobb arányban voltak gyomfajok, mint a kontrollterületen. A P, K és NO3– tartalom nagyon magas volt a szórók középpontjában, ettől távolodva csökkent. A szórás tehát a növényzet mellett a magbank és a talaj degradációját is okozza, ami később akár biológiai invázióhoz is vezethet.","PeriodicalId":330940,"journal":{"name":"Erdészettudományi Közlemények","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131354845","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

A Sárvári Farkas-erdő Sentinel-2 űrfelvétel alapú erdőmonitoring terve

Erdészettudományi Közlemények Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.17164/ek.2021.009

T. Molnár, Géza Király

引用次数: 0

Szárazságtűrésben szerepet játszó SNP-k azonosítása kocsánytalan tölgy populációkban: alapkutatási eredmények a fenntartható tölgygazdálkodásért

Erdészettudományi Közlemények Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.17164/ek.2022.05

A. Benke, Zoltán Attila Köbölkuti, Klára Cseke, Attila Borovics, Endre Tóth

{"title":"Szárazságtűrésben szerepet játszó SNP-k azonosítása kocsánytalan tölgy populációkban: alapkutatási eredmények a fenntartható tölgygazdálkodásért","authors":"A. Benke, Zoltán Attila Köbölkuti, Klára Cseke, Attila Borovics, Endre Tóth","doi":"10.17164/ek.2022.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.17164/ek.2022.05","url":null,"abstract":"Állományalkotó fafajaink genetikai állományban fellelhetőek az alkalmazkodási folyamatok lenyomatai, amelyek fontos ismereteket szolgáltathatnak a klímaadaptációt segítő erdőművelési stratégiák meghatározásához. Jelen kutatásunk során 18 közép- és délkelet-európai kocsánytalan tölgy [Quercus petraea (Matt.) Liebl.] populáció egyedeiben kimutatott SNP-k (egypontos nukleotid eltérések) és zárvatermő növények genomjában meghatározott, szárazságtűréssel kapcsolatba hozható szekvenciák kocsányos tölgy (Quercus robur L.) referencia genomra történő térképezését végeztük el, meghatározva így azon SNP-k csoportját, amelyek kapcsolatba hozhatók a szárazsági stresszválaszban szerepet játszó folyamatokkal. A kiugró FST értékkel bíró marker lókuszok és összesen 94 klimatikus változó bevonásával végzett regresszióanalízis során 16 erősen szignifikáns kapcsolatot mutattunk ki egyes génhelyek és néhány, csapadék vagy hőmérséklet alapú környezeti változó között. A szárazság szelekció alatt álló SNP-k kimutatása számos további, a fenntartható tölgygazdálkodást megalapozó kutatás alapját képezheti a jövőben.","PeriodicalId":330940,"journal":{"name":"Erdészettudományi Közlemények","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131357380","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken

Erdészettudományi Közlemények Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.17164/ek.2021.002

Arnold Erdélyi, Judit Hartdégen, Ákos Malatinszky, Csaba János Lestyán, Csaba Vadász

{"title":"Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken","authors":"Arnold Erdélyi, Judit Hartdégen, Ákos Malatinszky, Csaba János Lestyán, Csaba Vadász","doi":"10.17164/ek.2021.002","DOIUrl":"https://doi.org/10.17164/ek.2021.002","url":null,"abstract":"Tanulmányunkban a mirigyes bálványfa előfordulási gyakoriságának és tömegességének változásait vizsgáltuk egyes fahasználatokkal, illetve tuskópászták kialakításával érintett meszes homoki erdőállományokban (Felső-Kiskunság, Peszéri-erdő). Eredményeink alapján elmondható, hogy a gyérítések és tarvágások a fafaj magbankjának drasztikus mértékű aktiválódásához vezetnek. A fényellátottság hirtelen javulása, a talajbolygatás és a faanyagmozgatás egyéb hatásai miatt a vágások a fafaj felújulását és terjedését nagymértékben elősegítik. A kontroll állományokban mért spontán terjedéshez képest a fahasználatokkal érintett területeken – egyik évről a másikra – a tömegességi mutatók akár két nagyságrenddel is nőhetnek, a korábbi szórványos előfordulást pedig az általános előfordulás válthatja fel. A mesterséges felújítások során kialakított tuskópásztákból a fafaj gyorsan terjedhet, a fiatal erdőállományokban rövid időn belül (jóval a véghasználat előtt) dominánssá válhat. A pásztákban a tuskókból és a gyökérdarabokból felsarjadó egyedek néhány éven belül már magot hozhatnak. Mindezek igazolása mellett a verticilliumos hervadás, mint hatékony biológiai védekezési lehetőség lokális vonatkozásairól is említést teszünk.","PeriodicalId":330940,"journal":{"name":"Erdészettudományi Közlemények","volume":"69 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127275826","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

A fehér fagyöngy (Viscum album L.) által fertőzött gazdafák dendrometriai tulajdonságai közötti kapcsolatok vizsgálata a fertőzés erősségének függvényében

Erdészettudományi Közlemények Pub Date : 1900-01-01 DOI: 10.17164/ek.2019.005

Tivadar Baltazár

引用次数: 1