Acta Sana最新文献

{"title":"Postcovid mentális egészséget és tanulási hatékonyságot fejlesztő edukációs program ismertetése és hatékonysága az SZTE-ETSZK hallgatóinak körében","authors":"J. Gulyás, E. Biró, Renáta Tóth","doi":"10.14232/actasana.2023.1.3-26","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/actasana.2023.1.3-26","url":null,"abstract":"A pandémia sokrétűen hatott életünkre. Ezen hatások közé tartozik a stresszel, hangulati élettel és kiégéssel kapcsolatos nehézségek egyre gyakoribb előfordulása is, amely a felsőoktatásban tanulókat is érinti. Célunk volt a hallgatók tapasztalataiból kiindulva képet kapni a pandémia tanulmányokra és mentális egészégre kifejtett hosszú távú hatásairól.Longitudinális vizsgálatunkba a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karának hallgatóit toboroztuk (N=55). Az első vizsgálati alkalommal (T1) az alapvető demográfiai adatokon kívül saját fejlesztésű kérdéseket (online/offline tapasztalatok), standardizált kérdőíveket (Észlelt Stressz Kérdőív, Maslach Hallgatói Kiégés Skála, Megküzdési Módok Kérdőív, Beck Depresszió Rövidített Kérdőív) és saját fejlesztésű skálákat (Időmenedzsment Skála, Tanulástechnika Skála, Stresszkezelés Skála) alkalmaztunk. A résztvevőket két csoportba soroltuk. A kísérleti csoport tagjai négy héten keresztül heti két alkalommal e-mailben edukációs anyagokat kaptak, amiben a kontrollcsoport tagjai nem részesültek. A második adatfelvételkor (T2) mindkét csoporton visszamérést végeztünk egy rövidített kérdőívcsomaggal.A kontrollcsoportban (N=31) szignifikáns javulást kizárólag az észlelt stressz mértéke mutatott a T1 és T2 időpontok összehasonlításakor (p=0,049), míg a kísérleti csoportban (N=24) több változó esetében is szignifikáns különbségek mutatkoztak. A 4 hetes program után az észlelt stressz szintje csökkent (p=0,001), a kiégés hatékonyságcsökkenés dimenziójában javulás mutatkozott (p=0,009), nőtt a céltudatos cselekvéssel való megküzdés mértéke (p=0,009), az érzelmi egyensúly keresésével történő megküzdés mértéke (p=0,032), a tanulástechnikai módszerek alkalmazási gyakorisága (p=0,001) és a stresszkezelési technikák alkalmazási gyakorisága is (p=0,022).A megalkotott program hatékonyságát bizonyítják eredményeink, melyek a legtöbb tényező mentén pozitív irányú változást igazoltak. Érdemes lehet az online tér adta lehetőségekkel élni hasonló programokkal, akár preventív célzattal is.","PeriodicalId":268396,"journal":{"name":"Acta Sana","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132847950","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az egészség és a személyiségvonások kapcsolata, pszichoszomatikus rendellenességek","authors":"Andrea Masa, Orsolya Tobak","doi":"10.14232/actasana.2022.1.3-14","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/actasana.2022.1.3-14","url":null,"abstract":"Az életmód, az egészségtudatos magatartás döntően befolyásolja az egyén egészségi állapotát. Az egészségügyi szakdolgozók azonban nem csak a saját egészségükért felelősek, életvitelükkel közvetett hatást gyakorolnak az ellátottakra is. Ezeket a saját egészségük érdekében hozott döntéseiket nagyban meghatározza az egészségműveltségük, valamint az egészségértésük hatással lesz a későbbi egészségfejlesztő tevékenységükre is. Kutatásunk célja a hallgatóink egészségmagatartásának és egészségértésének, valamint ezek összefüggéseinek vizsgálata. 2021. szeptember és október között végeztünk kvantitatív, leíró jellegű keresztmetszeti felmérést az SZTE ETSZK egészségtudományi képzésben résztvevő hallgatói körében, célzott mintavétellel (n=152). Az adatgyűjtés online módon zajlott, a kitöltés önkéntes és anonim volt. Az adatgyűjtés eszköze saját szerkesztésű kérdésekből és validált kérdéssorokból összeállított kérdőív volt. IBM SPSS Version 25.00 szoftver segítségével leíró statisztikai elemzés mellett khí-négyzet próbát, Fisher’s exact tesztet, továbbá Mann Whitney próbát végeztünk 95%-os valószínűségi szinten (p<0,05). A válaszadók többségének (82,1%) a szubjektív egészsége legalább jó, hetente legalább 150 percet azonban csak a mintában résztvevők fele (51%) mozog. Naponta a résztvevők 43,7%-a fogyaszt gyümölcsöt és 41,7%-a zöldséget. Egyharmaduk egészségértése kitűnő. A zöldségfogyasztást szignifikánsan befolyásolja a testalkat (p=0,001), az elhízottak közül senki nem eszik legalább egyszer naponta zöldséget. Az első évfolyamosok szignifikánsan nagyobb arányban fogyasztanak gyümölcsöt naponta (p=0,006), azonban a cukros üdítők fogyasztása is körükben a gyakoribb (p=0,033). Az alsóbb évesekre jellemzőbb (p=0,027), hogy eleget mozognak. Az egészségértése a védőnőknek szignifikánsan rosszabb(p=0,013). A fizikai aktivitásra vonatkozó eredményeinkre biztosan hatással volt a pandémiás időszak, azonban a tanulmányokban való előrehaladással együtt egyik egészségmagatartással kapcsolatos tényező sem mutatott javulást. Annak ellenére, hogy a hallgatók leterheltsége a felsőbb évfolyamokon egyre fokozódik, fontos lenne elérni, hogy az ismereteik bővülésével párhuzamosan az életmódjuk is tudjon javulni.","PeriodicalId":268396,"journal":{"name":"Acta Sana","volume":"101 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126698343","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}