Postcovid mentális egészséget és tanulási hatékonyságot fejlesztő edukációs program ismertetése és hatékonysága az SZTE-ETSZK hallgatóinak körében

Acta Sana Pub Date : 2023-09-06 DOI:10.14232/actasana.2023.1.3-26

J. Gulyás, E. Biró, Renáta Tóth

{"title":"Postcovid mentális egészséget és tanulási hatékonyságot fejlesztő edukációs program ismertetése és hatékonysága az SZTE-ETSZK hallgatóinak körében","authors":"J. Gulyás, E. Biró, Renáta Tóth","doi":"10.14232/actasana.2023.1.3-26","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A pandémia sokrétűen hatott életünkre. Ezen hatások közé tartozik a stresszel, hangulati élettel és kiégéssel kapcsolatos nehézségek egyre gyakoribb előfordulása is, amely a felsőoktatásban tanulókat is érinti. Célunk volt a hallgatók tapasztalataiból kiindulva képet kapni a pandémia tanulmányokra és mentális egészégre kifejtett hosszú távú hatásairól.Longitudinális vizsgálatunkba a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karának hallgatóit toboroztuk (N=55). Az első vizsgálati alkalommal (T1) az alapvető demográfiai adatokon kívül saját fejlesztésű kérdéseket (online/offline tapasztalatok), standardizált kérdőíveket (Észlelt Stressz Kérdőív, Maslach Hallgatói Kiégés Skála, Megküzdési Módok Kérdőív, Beck Depresszió Rövidített Kérdőív) és saját fejlesztésű skálákat (Időmenedzsment Skála, Tanulástechnika Skála, Stresszkezelés Skála) alkalmaztunk. A résztvevőket két csoportba soroltuk. A kísérleti csoport tagjai négy héten keresztül heti két alkalommal e-mailben edukációs anyagokat kaptak, amiben a kontrollcsoport tagjai nem részesültek. A második adatfelvételkor (T2) mindkét csoporton visszamérést végeztünk egy rövidített kérdőívcsomaggal.A kontrollcsoportban (N=31) szignifikáns javulást kizárólag az észlelt stressz mértéke mutatott a T1 és T2 időpontok összehasonlításakor (p=0,049), míg a kísérleti csoportban (N=24) több változó esetében is szignifikáns különbségek mutatkoztak. A 4 hetes program után az észlelt stressz szintje csökkent (p=0,001), a kiégés hatékonyságcsökkenés dimenziójában javulás mutatkozott (p=0,009), nőtt a céltudatos cselekvéssel való megküzdés mértéke (p=0,009), az érzelmi egyensúly keresésével történő megküzdés mértéke (p=0,032), a tanulástechnikai módszerek alkalmazási gyakorisága (p=0,001) és a stresszkezelési technikák alkalmazási gyakorisága is (p=0,022).A megalkotott program hatékonyságát bizonyítják eredményeink, melyek a legtöbb tényező mentén pozitív irányú változást igazoltak. Érdemes lehet az online tér adta lehetőségekkel élni hasonló programokkal, akár preventív célzattal is.","PeriodicalId":268396,"journal":{"name":"Acta Sana","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Acta Sana","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.14232/actasana.2023.1.3-26","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}

引用次数: 0

Abstract

A pandémia sokrétűen hatott életünkre. Ezen hatások közé tartozik a stresszel, hangulati élettel és kiégéssel kapcsolatos nehézségek egyre gyakoribb előfordulása is, amely a felsőoktatásban tanulókat is érinti. Célunk volt a hallgatók tapasztalataiból kiindulva képet kapni a pandémia tanulmányokra és mentális egészégre kifejtett hosszú távú hatásairól.Longitudinális vizsgálatunkba a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karának hallgatóit toboroztuk (N=55). Az első vizsgálati alkalommal (T1) az alapvető demográfiai adatokon kívül saját fejlesztésű kérdéseket (online/offline tapasztalatok), standardizált kérdőíveket (Észlelt Stressz Kérdőív, Maslach Hallgatói Kiégés Skála, Megküzdési Módok Kérdőív, Beck Depresszió Rövidített Kérdőív) és saját fejlesztésű skálákat (Időmenedzsment Skála, Tanulástechnika Skála, Stresszkezelés Skála) alkalmaztunk. A résztvevőket két csoportba soroltuk. A kísérleti csoport tagjai négy héten keresztül heti két alkalommal e-mailben edukációs anyagokat kaptak, amiben a kontrollcsoport tagjai nem részesültek. A második adatfelvételkor (T2) mindkét csoporton visszamérést végeztünk egy rövidített kérdőívcsomaggal.A kontrollcsoportban (N=31) szignifikáns javulást kizárólag az észlelt stressz mértéke mutatott a T1 és T2 időpontok összehasonlításakor (p=0,049), míg a kísérleti csoportban (N=24) több változó esetében is szignifikáns különbségek mutatkoztak. A 4 hetes program után az észlelt stressz szintje csökkent (p=0,001), a kiégés hatékonyságcsökkenés dimenziójában javulás mutatkozott (p=0,009), nőtt a céltudatos cselekvéssel való megküzdés mértéke (p=0,009), az érzelmi egyensúly keresésével történő megküzdés mértéke (p=0,032), a tanulástechnikai módszerek alkalmazási gyakorisága (p=0,001) és a stresszkezelési technikák alkalmazási gyakorisága is (p=0,022).A megalkotott program hatékonyságát bizonyítják eredményeink, melyek a legtöbb tényező mentén pozitív irányú változást igazoltak. Érdemes lehet az online tér adta lehetőségekkel élni hasonló programokkal, akár preventív célzattal is.

查看原文本刊更多论文

大流行病在许多方面影响了我们的生活。这些影响包括与压力、情绪和倦怠相关的困难越来越普遍，这也影响到了高校学生。我们的目的是根据学生的经历，深入了解大流行病对学习和心理健康的长期影响。我们从塞格德大学健康科学和社会研究学院招募了学生（55 人）进行纵向研究。在第一次研究（T1）中，除了基本的人口统计学数据外，我们还使用了自主开发的问题（在线/离线经验）、标准化问卷（感知压力问卷、马斯拉赫学生倦怠量表、应对方法问卷、贝克抑郁简明问卷）和自主开发的量表（时间管理量表、学习技巧量表、压力管理量表）。参与者被分为两组。实验组成员在四周内每周两次通过电子邮件收到教育材料，对照组成员则没有收到这些材料。对照组（31 人）在 T1 和 T2 的比较中，仅在感知压力水平上有显著改善（P=0.049），而实验组（24 人）在多个变量上都有显著差异。在为期 4 周的项目结束后，感知压力水平有所下降（p=0.001），职业倦怠的低效率维度有所改善（p=0.009），有目的行动的应对程度（p=0、009）、通过寻求情绪平衡来应对（p=0.032）、使用学习技巧的频率（p=0.001）和使用压力管理技巧的频率（p=0.022）均有所提高。我们的研究结果证明了所设计计划的有效性，大多数因素都发生了积极变化。也许值得利用网络空间提供的机会来实施类似的计划，甚至是以预防为目的的计划。

本文章由计算机程序翻译，如有差异，请以英文原文为准。

求助全文

约1分钟内获得全文求助全文

来源期刊

Acta Sana

自引率

0.00%

发文量