{"title":"A film mint egyedi szolgáltatástermék szolgáltatásmarketing szemléletű elemzése","authors":"Á. Horváth, Balázs Gyenge","doi":"10.21637/gt.2019.2.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.21637/gt.2019.2.05","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":232456,"journal":{"name":"Gazdaság és Társadalom","volume":"79 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116293043","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"The Extent to Which Multinational Organizations Follow Csr and Adjust Csr Strategy According to Regional Differences: a Comparitve Study Between Nokia and Coca Cola","authors":"Ahmad Mahmood Alkhudierat Noor","doi":"10.21637/gt.2020.2.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.21637/gt.2020.2.06","url":null,"abstract":"Corporate social responsibility is a relatively new concept that became widespread about three decades ago. Since then, it has become one of the most important aspects of designing and implementing business policies and strategies in organizations around the world. This paper aims to study the CSR reports of Nokia and Coca-Cola to discover the extent to which global companies apply the principles of corporate social responsibility in the following three aspects: the environment, employees, and society. The current study compares the policies of global companies in these areas and aims to determine whether global companies alter their social responsibility policies in different places around the world based on the cultural and social differences in which they perform their business activities. The research methodology is qualitative analysis based on secondary data such as previous studies and the analysis of the 2018 CSR reports of Nokia and Coca-Cola. The study concluded that the two companies do not apply social responsibility policies to the same extent and that companies do not follow different policies in different countries around the world.","PeriodicalId":232456,"journal":{"name":"Gazdaság és Társadalom","volume":"40 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128304467","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A japán gazdasági stagnálás okainak elemzése","authors":"Blanka Tatay, Tibor Tatay","doi":"10.21637/gt.2020.2.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.21637/gt.2020.2.02","url":null,"abstract":"A japán gazdaság növekedése az 1990-es évek elejétől alacsony. A növekedés gyorsulását a fiskális és monetáris élénkítés sem tudta tartósan kiváltani. A tanulmány a növekedés és egyensúlytalanság problémáit mutatja be gazdaságtörténeti áttekintéssel és mutatószámokkal. Választ keres arra, hogy mely közgazdasági elméletek álltak az élénkítési kísérletek mögött. A szerzők véleménye szerint a fősodrú közgazdasági elméletek megoldásai nem voltak alkalmasak a problémák kezelésére. A japán gazdaság helyzete a szekuláris stagnálás elmélete alapján értékelhető legjobban. A gazdasági stagnálás mögött demográfiai okok kereshetők: a csökkenő létszámú és öregedő népesség.","PeriodicalId":232456,"journal":{"name":"Gazdaság és Társadalom","volume":"16 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126472250","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Recenzió az „AMI VAGYON, AZ LEGYEN IS” – tanulmánykötet a jövedelemadózásról című műhöz","authors":"Edit Bosnyák, Norbert György Gácsér","doi":"10.21637/gt.2020.2.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.21637/gt.2020.2.07","url":null,"abstract":"Kenyeres, S., Kovács, T., & Vágyi, F. R. (2020). Ami vagyon, az legyen is. (S. Kenyeres, T. Kovács, & F. R. Vágyi, Eds.). Sopron: Soproni Egyetem Kiadó","PeriodicalId":232456,"journal":{"name":"Gazdaság és Társadalom","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121895585","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Astrid Ionescu, Dorina Anikó Tóth, Gábor Keresztes
{"title":"A home office és a távmunka megítélésének vizsgálata a munkáltatói és munkavállalói attitűdök alapján","authors":"Astrid Ionescu, Dorina Anikó Tóth, Gábor Keresztes","doi":"10.21637/gt.2022.3.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.21637/gt.2022.3.01","url":null,"abstract":"A home office 2020-ig elenyésző mértékben volt jelen Magyarországon. A koronavírus elterjedése, majd a világban lezajló történések, mint az orosz-ukrán háború és annak hatásai – főként az energiaválság – jelentős változásokat hoztak az otthoni munkavégzés területén. Így jogosan merülnek fel a témával kapcsolatban fontos kérdések, mint például, hogy hogyan alakul ki/át a munkakörnyezet, mely szférákban lehetséges az otthoni munkavégzés, a dolgozók hány százaléka dolgozik/dolgozhat teljes vagy részleges home office-ban, ennek milyen hatásai vannak a munkavállalókra és a szervezetre, illetve, hogy a fenntarthatóság szempontjából milyen tapasztalatok vonhatók le. Többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ tanulmányunkban, megvizsgálva a témát szekunder adatok, néhány esetpélda és primer kutatás alapján.","PeriodicalId":232456,"journal":{"name":"Gazdaság és Társadalom","volume":"37 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126773360","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Környezettudatos hulladékgyűjtés Zala megye háztartásaiban","authors":"Nikoletta Németh, K. Mészáros","doi":"10.21637/gt.2022.3.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.21637/gt.2022.3.04","url":null,"abstract":"A Nyugat-dunántúli régióra kiterjedő kutatásunk Zala megye háztartásaira vonatkozó adatait kiemelve azt vizsgáltuk, hogy a háztartások település-típusonkénti elhelyezkedése, a háztartások jellege, az egy háztartáshoz tartozó személyek száma mennyire befolyásolja az egyes hulladékok gyűjtésének módját. Online és személyes kérőívünket 240 fő töltötte ki a fiatal- és középgenerációból Zala megyében. Összhangban a korábbi kutatási iránnyal (Győr-Moson-Sopron és Vas megyék vonatkozásában), a Zala megyei háztartások vizsgálatához is három kérdést határoztunk meg: Kérdőíves kutatásunk eredményeként az várjuk, hogy a lakóhely és a lakás típusa, a háztartás mérete nagyobb mértékben befolyásolja a szelektív hulladékgyűjtési hajlandóságot, mint a megkérdezettek neme, életkora vagy iskolai végzettsége. A szelektív hulladékgyűjtés a műanyag, az üveg, a papír, és a veszélyes hulladékok esetén; míg a komposztálás a konyhai és kerti hulladékok esetén a legelterjedtebb. A szelektíven nem gyűjtők indokai között elsősorban az infrastruktúra és a helyhiány, míg ösztönzésben a házhoz menő szállítás megvalósítása a legjellemzőbb válasz.","PeriodicalId":232456,"journal":{"name":"Gazdaság és Társadalom","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116031516","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Az egészségügyi szektor gazdasági helyzetképe és a hálapénz szerepe","authors":"Mihály Hegedűs","doi":"10.21637/gt.2019.4.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.21637/gt.2019.4.01","url":null,"abstract":"Az egészség az egyén életminőségének és önmegvalósításának egyik olyan feltétele, amely döntő hatással van a családra, a munkára és ezáltal az egész nemzeti gazdaságra. A COVID 19 pandémia időszakában gyakran felmerülő kérdés, hogy a gyógyító–megelőző szolgáltatások finanszírozása a magyar egészségügyben elégséges-e, bevonható-e a finanszírozási rendszerbe a hálapénz rendszere. Abban a társadalom valamennyi érintettje egyetért, hogy a jelenleg kialakult hálapénzrendszer nélkülözi a garanciális biztosítási elemeket, demoralizáló hatással van a betegek orvosba vetett bizalmára, eltorzítja a közteherviselés arányos és szükségszerű megoszlását. A COVID-19 járvány hatására szükségszerűen növekednek a gyógyszerellátáshoz, a járó- és a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő egyes szolgáltatások ráfordításai. Az egyik jelentős kérdés van-e tartalékuk az egészségügyi szolgáltatóknak a megnövekedett igények kielégítéséhez, működik-e a rejtett gazdaság az egészségügyben, s annak egy része bevonható-e a finanszírozásba? Kimutatható-e klaszter- és faktoranalízissel, mely egészségügyi szolgáltatók dolgoznak a legveszélyeztetettebb területeken?","PeriodicalId":232456,"journal":{"name":"Gazdaság és Társadalom","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116845175","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Do Ambassadors Need a Relationship with the Brand or Product? The Study based on the Opinion of a Focus Group","authors":"Bendegúz Richárd Nyikos","doi":"10.21637/gt.2020.3-4.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.21637/gt.2020.3-4.03","url":null,"abstract":"Celebrity endorsement has been commonly used by marketing professionals for a very long time. Well-known characters can efficiently increase the number and value of the sales and extend the company market share. Celebrities can also affect the decision making process of the customer, the buying behaviour and also the cognitive functions. Cognition and attitudes are significant in the marketing process: with the display of celebrities potential customers may realize that they want to be similar with the person they see in the commercial, therefore the products they purchase can help them in the pursuit of their goals and additionally, also increases their self-confidence. There is no doubt that celebrities are powerful tools, the question is whether there must a sort of a relationship between the product and the endorser or it is only required to show a favourable image in order to create cognitive dissonance and eventually, to increase the sales. In the pursuit of answers, both secondary and primary researches had been concluded in order to find out how effective celebrity endorsement is when brands are aiming to psychologically influence consumer behaviour.","PeriodicalId":232456,"journal":{"name":"Gazdaság és Társadalom","volume":"142 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114537314","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Industrie 4.0 in Transport und Logistik : Enabler, Hürden und Auswirkungen","authors":"Gerald Seidler","doi":"10.21637/gt.2020.3-4.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.21637/gt.2020.3-4.02","url":null,"abstract":"Zehn Jahre nach Einführung des Begriffs Industrie 4.0 findet die Digitalisierung weiterhin Einzug in die die Unternehmenswelt. Die Entwicklung automatischer Routenplanung und autonomer Fahrzeuge ist hierbei besonders im Bereich von Transport und Logistik relevant. Dieser Artikel beschäftigt sich mit den Enablern, Hürden und Auswirkungen von Industrie 4.0 in diesem Bereich. Basierend auf einer im Vorfeld erfolgten Literaturrecherche, bei der fünfzehn mit Industrie 4.0 verbundene Themengebiete identifiziert worden waren, wurde eine Online- Umfrage durchgeführt, mit dem Ziel diese Themengebiete als Enabler, Hürden oder Auswirkungen von Industrie 4.0 im Hinblick auf Transport und Logistik zu kategorisieren. Anhand einer quantitativen Analyse der 134 Rückmeldungen werden die wesentlichen Resultate, wie die Top-5 Enabler und Hürden, vorgestellt und die Relevanz von ökonomischen Einsparungspotentialen als wesentlicher Einflussfaktor präsentiert. Abschließend werden acht Hypothesen als Ausgangspunkt für weitere aufbauende Forschungsarbeiten abgeleitet.","PeriodicalId":232456,"journal":{"name":"Gazdaság és Társadalom","volume":"288 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114953164","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Fenntarthatóság a szakképzésben – két középiskola példáján","authors":"Hajnalka Hatos","doi":"10.21637/gt.2022.1.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.21637/gt.2022.1.06","url":null,"abstract":"A fenntartható energiagazdálkodás a Szakképzés 4.0 stratégia és az Európai Unió célkitűzése alapján egyaránt elvárásként fogalmazódik meg a szakképző intézmények számára. Az iskolákban a nevelő-oktató munkában is fontos figyelmet szentelni e területnek. A fogyasztói társadalom korában komoly kihívás a mindennapokban a környezet- és a természetvédelem. Az iskolák feladata sokszínű, hiszen tudatos, környezetbarát fogyasztókat, munkavállalókat kell képezniük, illetve működésük során is sok új szempontot kell figyelembe venniük fenntarthatóságuk fejlődéséhez. Két intézmény esetében vizsgálom az emberi, társadalmi, természeti, gazdasági erőforrásokon belül az oktatás vonatkozásában könnyen nyomon követhető mutatókat.","PeriodicalId":232456,"journal":{"name":"Gazdaság és Társadalom","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130269530","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}