Acta Papensia最新文献

{"title":"A Pápai Református Kollégium veszteségei a második világháborúban","authors":"Zsolt Mezei","doi":"10.55954/ap.2001.1-2.97","DOIUrl":"https://doi.org/10.55954/ap.2001.1-2.97","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":184860,"journal":{"name":"Acta Papensia","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128139146","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Pápai református adófizetők névsorai a XVIII. századból (Második közlemény)","authors":"József Köblös","doi":"10.55954/ap.2021.1-2.83","DOIUrl":"https://doi.org/10.55954/ap.2021.1-2.83","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":184860,"journal":{"name":"Acta Papensia","volume":"94 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115854622","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A Györgyfalvi Csépán család Somogyban a XIX. században","authors":"Piroska Simonné Pallós","doi":"10.55954/ap.2021.3-4.367","DOIUrl":"https://doi.org/10.55954/ap.2021.3-4.367","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":184860,"journal":{"name":"Acta Papensia","volume":"40 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130213134","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Hivatás- és identitástudat a Jancovius-családban : Egy német szakember a magyar könyvkereskedelemben","authors":"René Schilde","doi":"10.55954/ap.2003.3-4.173","DOIUrl":"https://doi.org/10.55954/ap.2003.3-4.173","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":184860,"journal":{"name":"Acta Papensia","volume":"62 10","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132802321","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Pap Gábor úti élményei Veszprémről és vidékéről (1854)","authors":"Gábor Pap Kovács","doi":"10.55954/ap.2022.3-4.449","DOIUrl":"https://doi.org/10.55954/ap.2022.3-4.449","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":184860,"journal":{"name":"Acta Papensia","volume":"47 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115613756","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Községi monográfiák Vas megyében, 1990-2002","authors":"Gyula Benczik","doi":"10.55954/ap.2003.1-2.113","DOIUrl":"https://doi.org/10.55954/ap.2003.1-2.113","url":null,"abstract":"A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Vas megye legjelentősebb városainak történetét feldolgozták, de nem lepődhetünk meg azon, hogy ezzel egy időben a megye hatszáznál több települése saját íroLL történelem nélkül élte a maga életét. A falvak keletkezéséről, régmúltjáról jó esetben mondák és folklorizált történelmi ismeretek adtak számot. Erről a Pesty Frigyes-féle helynévgyűjtés kérdőívei tanúskodnak. Az ötödik kérdő­ pontra szinte mindenütt azt válaszolta a pap vagy a jegyző: „a község múlt­ járól mit sem tudni\".1 Az érdeklődés lassú felébredését 1870 után előbb néprajzi jellegű adat­ közlések jelzik, tájszavak, közmondások, regölések közlése, bár inkább kistáji egységekben, a Magyar Nyelvőrben (őrség1 2, Répcemente3). Kivételesen önálló néprajzi feldolgozásra is sor került (Rábakedhely4). A korszakra jellemző, hogy a kistelepülések története iránti érdeklődés első kézzel fogható eredményei a templomszenteléshez, egyházi esemény­ hez kötődő, a helyi egyházközség múltját bemutató alkalmi, nyomtatásban megjelent kiadványok voltak (Kerca5, Kissomlyó6, Senyeháza7, Répceszentgyörgy8). Ha mindenáron előzményt kellene kijelölnünk a Vas megyei falu­ kutatás történetében, akkor ezt a 19-20. századforduló táján kibontakozó egyházközségtörténet-írásban (plébániatörténet-írásban) találnánk meg. Ér­ demes lenne megvizsgálni, miért nem fejlődött tovább ez a hagyomány az elvárható mértékben a 20. században. A millenniumi megyemonográfia (1894) rövid község-szócikkeiben igye­ kezett fontos történeti adatokat feltüntetni, a községek nevezetességeire","PeriodicalId":184860,"journal":{"name":"Acta Papensia","volume":"151 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117339642","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban","authors":"Réka Jakab","doi":"10.55954/ap.2001.1-2.27","DOIUrl":"https://doi.org/10.55954/ap.2001.1-2.27","url":null,"abstract":"UGOD VESZPRÉM MEGYE PÁPAI JÁRÁSÁBAN, Pápától mintegy 10 lem­ re Keletre fekszik az Északi-Bakony kisalföldi lábánál. Élővize a falu mentén folyó Öreg-Séd. Története a késő Árpád-kor óta folyamatosan ismert, nevét a XIII. században élt Csák nembéli Ugod, bakonyi örökös ispánról kapta. Az ugodi uradalom központja az ugodi vár volt, mely a középkorban a Bakony többi várához hasonlóan védelmi funkciót töltött be, majd a XVII. század első harmadára elveszí­ tette jelentőségét és elhanyagolttá vált. A várhoz tartozóként — egyéb településekkel együtt — 1527-ben és később is említett Ugod mint oppidum szerepelt. Lakossága éppen a vár jelenléte miatt élvezett különleges státust. A vár a XVI. században a Nádasdy család kezére jutott. Nádasdy Tamás a század végére megerősítette a vár védelmi állapotát és őrséggel látta el. 1608-ban privilégiumot adott ki, melynek értelmében mindazok, akik Ugodra jönnek lakni, földet, erdőt, rétet kapnak és személyükre nemességet. Ők ezért a vár védelmét biztosítják, szükség esetén házanként egy lovast vagy egy gyalogost állítva ki. A várat övező helység folyamatosan oppidum ranggal bírt 1527 és 1658 között, tehát addig, amíg a vár védelmi szerepe fennállott.1 Az ugod-devecseri uradalmat, melyet később a pápai uradalomhoz csatoltak, az Esterházy-család a XVII. század közepén szerezte meg az eladósodott véglai Horváthcsaládtól. Egy 1670-ben tett birtokosztály alapján a Pál nádor hercegi címre emelése után is grófi rangban maradó ág tulajdonába került az uradalom.2 1721-ben Ugodot még oppidumként említik, de a huszas évektől az uradalom központja már egyértel­ műen Pápa. Ugod az uradalom részeként nem különbözik a többi birtoktól; lakói parasztgazdák, akik telkeiken gazdálkodva földesuruknak adót fizetnek.3 A XIX. században Ugod a pápai uradalmon belül az ún. „ugodi jószág” üzemigazgatási köz­ pontja. Mintegy 11000 kát. holdjával az uradalom legnagyobb határú községei közé tartozott. Az Esterházy-család jövedelmeinek biztosításán kívül Ugodnak nem volt különö­ sebb jelentősége környéke számára. Ez a helyzet a reformkorban megváltozott, és az uradalom egyik falujából Pápa vidékének leglátogatottabb és legkedveltebb, élénk forgalmú, szórakozási lehetőséget nyújtó helye lett. Köszönhette mindezt a XIX. század elején feltörő savanyúvíz forrásának. Ám ahhoz, hogy egy forrásból a környék legforgalmasabb fürdője váljék, több té­ nyező együttes hatására volt szükség. A korszak mentalitása, divatja kedvezett a","PeriodicalId":184860,"journal":{"name":"Acta Papensia","volume":"7 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122161406","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Rózsa István élete és könyvtárosi munkássága","authors":"Gergely Antal Sárközi","doi":"10.55954/ap.2021.1-2.192","DOIUrl":"https://doi.org/10.55954/ap.2021.1-2.192","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":184860,"journal":{"name":"Acta Papensia","volume":"384 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123983357","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Településtörténeti monográfiák Veszprém megyében 1990–2002","authors":"Hajnalka Márkusné Vörös","doi":"10.55954/ap.2003.1-2.127","DOIUrl":"https://doi.org/10.55954/ap.2003.1-2.127","url":null,"abstract":"A r~ W UTÓBBI ÉVTIZEDBEN Veszprém megyében is megszapo/ f rodtak a helytörténeti monográfiák és tanulmánykötetek, JL JL JL__ J folyamatos figyelemmel kísérésük, számbavételük és átte­ kintésük azonban komoly nehézségbe ütközik.1 A községi önkormányzatok költségén és gondozásában, esetleg magánkiadásban megjelenő kiadványok sokasága miatt nehezen követhető nyomon, mi jelenik meg és még több nehézséget jelent a könyvekhez való hozzájutás. Történtek kísérletek a számbevételre, de folyamatos, naprakész információ a helyi kiadványokról máig nem áll rendelkezésre.1 2 Nem csoda hát, hogy szakmai közvélemé­ nyünk alig-alig hasznosítja ezt a folyton halmozódó ismeretanyagot. Veszprém megye közel egy évtizedes termését áttekintve nem merem ál­ lítani, hogy valamennyi megjelent művet sikerült felvenni a bibliográfiába. Az esetleg kimaradt munkákon kívül nem kerültek az ismertetett művek közé a részterületeket feldolgozó munkák, mint például az iskolavagy egy­ háztörténeti kiadványok, egy-egy kiemelt időszak, vagy évfordulós ese­ ménysor feldolgozásai, mint az államalapítás, az 1848-1849 és 1956-os forra­ dalom és szabadságharc eseményeit tárgyaló művek. Hiányzik a forrásköz­ lések és a visszaemlékezések irodalma. Azokat a munkákat vettem számba,","PeriodicalId":184860,"journal":{"name":"Acta Papensia","volume":"1978 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128225570","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Barangolások a Balaton-felvidék XIX. századi falvaiban","authors":"Emőke S. Lackovits","doi":"10.55954/ap.2022.1-2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.55954/ap.2022.1-2.1","url":null,"abstract":"Napjainkban, ha valaki ellátogat a Balaton-felvidékre, a falvakban és a szőlőhegyeken döntő többségében mást lát, mint a XIX. század látogatói. Ez volt az az időszak, ami ugyan őrizte még a régi életformát, de már egyfajta változás is megindult, ami azután a XX. századtól öltött jelentős méreteket. A XIX. században a hazai és a Magyarországra látogató külhoni utazók a tájra való rácsodálkozásuk mellett, a térség falvaiban élő közösségek életmódja, kultúrája iránt is különös érdeklődést, figyelmet tanúsítottak, ami a Balaton-felvidéket is jellemezte. A tájnak és lakóinak felfedezése beleilleszkedik abba a folyamatba, amely a reformkorban indult és teljesedett ki, részeként az Európában is megfigyelhető XIX. századi szellemi áramlatok egyikeként. A század második felében ez felerősödött, amely a nemzeti tudat fenntartását, erősítését szolgálta. Ez a XIX. századi érdeklődés természetesen nem előzmények nélküli. Elegendő csak átlapozni a középkor végétől született munkákat, különböző útleírásokat, országismertetőket, sőt akár szépirodalmi műveket is, amelyekben olyan részeket találunk, amelyeket joggal nevezhetünk néprajzi megfigyeléseknek. Vizsgált korszakunkban pedig ezen munkák száma megsokszorozódott.","PeriodicalId":184860,"journal":{"name":"Acta Papensia","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131028897","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}