{"title":"Prosperáló vidék a pandémia árnyékában","authors":"Réka Horeczki, István Finta","doi":"10.17649/tet.36.1.3393","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.36.1.3393","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-03-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128397197","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Szétfejlődés vagy útfüggőség? Trianon hatásai a fejlettség földrajzi különbségeire a történeti Esztergom és Komárom vármegyék területén.","authors":"György Mikle","doi":"10.17649/tet.36.1.3354","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.36.1.3354","url":null,"abstract":"Tanulmányomban a történeti Esztergom és Komárom vármegyék területi különbségeinek 1910 és 1941 között lezajlott változásait vizsgáltam települési léptéken, a történeti földrajz kvantitatív módszerei segítségével. A területnek a Duna bal partján található részén 1919 és 1938 között a Csehszlovák állam szándékai alakították a helyi társadalmak körülményeit. Ezen a területen fontos esemény volt a csehszlovák földosztás, amely egyben az utódállam nemzetiségi politikájának részét is képezte, így kiemelt figyelmet szenteltem a földműves népesség helyzetének, a birtokviszonyok alakulásának. Az 1910-re és 1938/1941-re elvégzett számítások alapján a fejlettség komplex mutatói a korszakban elsősorban a népesség foglalkozási szektorok szerinti megoszlása mentén differenciálódtak, így a tartósan fejlett területek a történeti vármegyéknek a bányászati tevékenység által jellemzett települései, valamint a városok voltak. Amíg az első világháború előtt a fejlettségi rangsor végén zömmel a Duna bal partján fekvő települések voltak, addig az első (1919 és 1938 közötti) csehszlovák korszak végére ezeken a területek számos település előbbre lépett a rangsorban. Ezek főleg olyan települések, ahol az első világháború előtt a mezőgazdasági keresők több mint kétharmada cseléd, vagy mezőgazdasági munkás volt, azonban az első bécsi döntés idejére arányuk 50% környékére, vagy az alá csökkent. Mindeközben a történeti Komárom vármegye északkeleti része, valamint a Kelet-Csallóköz és a vármegye déli része tartósan alacsonyabb fejlettségű területnek számított a vizsgált területen belül. Ennek alapján az elemzett három évtizedben nem beszélhetünk a terület Duna bal és jobb partán fekvő településeinek szétfejlődéséről, hiszen sokkal erősebb volt a népesség foglalkozási megoszlása által meghatározott útfüggőség, amely inkább egy keleti-nyugati kettősséggel jellemezhető.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-03-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121882431","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A zöldöv szerepe a szöuli területrendezésben","authors":"Pál Koudela","doi":"10.17649/tet.36.1.3292","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.36.1.3292","url":null,"abstract":"Dél-Korea rendkívül gyors urbanizációja, különösen Szöul népességének növekedése az 1960-as években számos területrendezési megoldás bevezetésére késztette az ország vezetését, melyek közül legmaradandóbbnak az 1971-ben életre hívott zöldöv bizonyult. A tanulmányban elsőként röviden felvázoljuk a Szöult érintő népességkoncentráció változását, majd az urbanizáció okozta társadalmi-gazdasági és ökológiai problémák kezelésére bevezetett területi szabályozás eszközeit és azok hatását vitatjuk meg, különös tekintettel a gazdasági korlátozásokra és az intézmények területi szabályozására. A tanulmány második felében a Szöul központjától tizenöt kilométerre fekvő, s mintegy tíz kilométer széles zöldöv kialakításáról esik szó.\u0000A zöldövnek elsődlegesen nemzetbiztonsági célja volt, mert Szöul közel fekszik az északi határhoz, s csak másodlagosan szolgálta a városi szétterülés megakadályozását, a város körüli illegális nyomornegyedek felszámolását és egyéb célokat. A londoni példa nyomán, több ütemben létesített zöldöv több előnye, így a levegő minőségére, a hőháztartásra és a biodiverzitásra gyakorolt kedvező hatása mellett több problémát is okoz. A zöldövnek köszönhető decentralizáció csupán részleges eredményeket ért el: a külső területek fejlődésével növekvő infrastrukturális (utak, vasutak), társadalmi (ingázás számának és idejének növekedése) és környezeti (levegőszennyezés) költségeket teremtett. Közvetett módon a zöldöv a termelékenységet is csökkentette, ráadásul a kevésbé értékes területek megőrzése a külső, értékesebb területek rovására történt. Az elmúlt évtizedekben többen is elemezték a zöldöv gazdasági, társadalmi és ökológiai hatásait, e munkák alapján, és a zöldöv másodlagos hatását, így a Szöulban legutóbb bevezetett környezetvédő programokat is figyelembe véve, összességében pozitívan értékeljük a zöldöv társadalmi-gazdasági hatásait.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-03-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132126346","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Kocziszky György (szerk.) (2021): Észak-Magyarország (HVG-ORAC, Budapest, p. 830)","authors":"József Benedek","doi":"10.17649/tet.36.1.3387","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.36.1.3387","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"64 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-03-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127581278","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Intézményi környezet és helyi fejlesztések: elköteleződések szabta lehetőségek a telepprogramok megvalósításában","authors":"Judit Keller, Tünde Virág","doi":"10.17649/tet.35.4.3371","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.35.4.3371","url":null,"abstract":"A helyi tudásra és adottságokra építő fejlesztési megközelítés (place-based approach) több mint egy évtizede az Európai Unió (EU) kohéziós politikájának egyik meghatározó módszertani megközelítése. Célja a társadalmi kirekesztés és a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése egy olyan többszintű kormányzási intézményrendszeren keresztül, amelyben a helyi kapacitásokat és tudásokat a fejlesztéspolitikai mező magasabb területi szintjeiről érkező, külső források bevonásával mobilizálják. A helyi adottságokból kiinduló fejlesztési paradigma kritikusai szerint az EU tagállamok közigazgatási és fejlesztéspolitikai intézményrendszere erősen heterogén, s ebből adódóan a helyi adottságokból kiinduló fejlesztési beavatkozások eltérően, különböző eredményességgel működhetnek az egyes országokban. Azaz, a helyi adottságokra építő fejlesztések mindig a nemzeti közigazgatási és fejlesztéspolitikai intézményrendszerben értelmezhetők, annak keretei, működési mechanizmusai, a különböző területi szintek közötti együttműködés, az információk és források áramlása, a kompetenciák és kapacitások megosztása meghatározza a helyi fejlesztések mozgásterét a fejlesztési koalíciók kialakítására és működtetésére, a helyi fejlesztési elképzelések és célok megvalósítására. A helyi adottságokra építő fejlesztések vizsgálatakor ezért egyszerre kell figyelembe venni a vertikális - különböző területi szintek intézményei - és a horizontális - helyi szinten kialakuló fejlesztési koalíciók és együttműködések – kapcsolatok, kompetencia és kapacitás megosztások jellemzőit, működési mechanizmusait. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy az állam által kialakított fejlesztéspolitika intézményi és szabályozási keretei milyen lehetőségeket kínálnak a helyi szintnek a „telepfelszámolás”, azaz a szegregációs folyamatok megállítása és a lakóhelyi szegregáció oldásának kezelésére, és egy jó gyakorlatként megjelenő esettanulmány alapján bemutatjuk, hogy ez mennyiben találkozik a helyi adottságokkal és tudással, valamint a helyi szinten megfogalmazódó igényekkel és lehetőségekkel, a fejlesztési elképzelések megvalósításához helyi szinten milyen erőforrásokat lehet és kell mozgósítani.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121805410","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A „siker kovácsai”: Biztos Kezdet Házak és Tanodák intézményesülésének dilemmái","authors":"Cecília Kovai, Alexandra Szőke","doi":"10.17649/tet.35.4.3380","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.35.4.3380","url":null,"abstract":"Tanulmányunkban a Biztos Kezdet gyerekházak és tanodaprogramok működésének vizsgálatán keresztül arra keressük a választ, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelését célzó programoknak milyen strukturális körülmények között kell teljesíteniük missziójukat, és e körülmények miként befolyásolják a programok hatását a társadalmi egyenlőtlenségekre. Írásunk két esettanulmányt mutat be: egy nagyvárosi Biztos Kezdet házban és egy kisvárosi tanodában végzett etnográfiai kutatás alapján igyekszünk választ adni kérdéseinkre. Tanulmányunkban abból a fejlesztéskritikai alap‐vetésből indultunk ki, hogy a fejlesztői projektek csak úgy tudnak fennmaradni, ha illeszkednek a fennálló társadalmi, gazdasági, politikai erőviszonyok diktálta feltételekhez, sebből az következik, hogy szükségszerűen részei a társadalmi egyenlőtlenségeket (újra)termelő struktúráknak. Ugyanakkor e kritikák azt is hangsúlyozzák, hogy a strukturális kényszerek hatásai a projekt megvalósítása során nagymértékben a szereplők (a fejlesztők, a célcsoport tagjai stb.) egyeztetési és értelmezési folyamatain múlnak.\u0000Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a fejlesztői projektek résztvevői az adottlokális környezetben hogyan próbálják kezelni azt az ellentmondást, amely a fennállóstrukturális feltételekhez való kényszerű igazodás és az azok hatásának megváltoztatására irányuló fejlesztői tevékenység között feszül. A két vizsgált eset példáján nyomon követtük, hogy a program helyi szervezői hogyan értelmezik át a program célkitűzéseit meghatározó közpolitikai trendeket, próbálnak úgy eligazodni és navigálni a strukturálisfeltételek között, hogy érvényesítsék saját koncepcióikat a „sikerről”.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"276 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132895233","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Centralization and the development potential of peripheral areas","authors":"Ilona Pálné Kovács","doi":"10.17649/tet.35.4.3372","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.35.4.3372","url":null,"abstract":"Asymmetrical power relations between centre and periphery have been analysed for decades by scholars, who pointed out the cumulative advantages of centres and the social, political and economic disadvantages of the dependent peripheries. The common element of centre periphery theories with a multidisciplinary approach is that the centre tends to keep the periphery dependent by draining its resources. At the same time, the positive mission of the centre is to provide services and job opportunities for the periphery, to accelerate its modernization and catching up and to act as a mediator towards the dynamizing networks. Developmental disadvantages of peripheries have sparked academic interest by asking whether and how disadvantages in power and space can be compensated for.\u0000In order to answer this question, this paper analyses the role of the state, the central government in shaping the centre-periphery relationship. In systems that are based on centralized redistribution and subsidies, the fate of both the periphery and the centre depends on their ‘designated’ place, which is determined by a public planning process at best, and by personal, informal power assertion situations at worst. We have much less knowledge about whether the peripheries’ own local activity can change this pre-assigned position and the disadvantages caused by peripherality, and if so, what governance conditions and public policy interventions are necessary to achieve this.\u0000The issue is particularly topical in light of the fact that in Hungary the relationship between the central government and local governments has become particularly controversial over the past decade. Local governments are steadily losing their position and resources. It is clear that peripheral municipalities have the narrowest room for manoeuvre, as they are unable to mobilise their own resources and are far from development and power centres. While the government has announced an ambitious rural development strategy, resource-strapped municipalities are unable to act as real partners. The theoretical part of the study draws on analyses employed by the EU-funded RELOCAL project while the empirical study relies on the first findings of an ongoing research programme funded by the National Research, Development and Innovation Office.\u0000The theoretical chapters review the main findings of different disciplines that analyse the peripheral situation and centre periphery relations from the perspective of the power-institutional context. The empirical chapters present preliminary empirical research results of an ongoing research project. So far findings have only partially highlighted correlations between power position and development trajectories. This has drawn our attention to aspects that were previously ignored, and which will influence the direction of further research. In light of data on local government elections in the county understudy, it seems that voter behaviour is not necessarily determined by the","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"48 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133565207","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A szentesi modell és napjaink versenyképességi kihívásai - növekvő gazdasági, társadalmi és környezeti kockázatok","authors":"Gábor Velkey, Melinda Mihály, Izóra Gál","doi":"10.17649/tet.35.4.3376","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.35.4.3376","url":null,"abstract":"Tanulmányunk egy alföldi, zöldségtermesztőket integráló termelői értékesítő szervezet (TÉSZ) működését kísérő kihívásokat és a szervezet integrációs modelljének változásait elemzi egy empirikus kutatás eredményei alapján. A szóban forgó TÉSZ a szentesi termelőszövetkezetek által alakított integrátori modellből nőtt ki a rendszerváltást követően. A válság ellenére talpon maradó szövetkezet kezdeményezte az önálló termelőket integráló szervezet létrehozását, amely segíti a közös piacra jutást, a termesztési technológia fejlesztését, a termelési volumen növelését, és jogosult uniós támogatási források lehívására.\u0000Az élelmiszerkereskedelmi szektor több lépcsőben végbemenő átalakulása a helyi termelőket is arra kényszerítette, hogy egyre nagyobb mértékben integrálódjanak a globális rendszerekbe. Ez a változás átalakította a TÉSZ szervezeti kereteit, belső és külső kapcsolatrendszerét, valamint a termelés és értékesítés folyamatának minden elemét, miközben növekvő társadalmi, gazdasági és környezeti kockázatokat hordoz. Tanulmányunkban ezekre a sokszor komplex módon jelentkező kockázatokra fókuszálunk, a kihívásokra adott/adható válaszok értelmezéséhez azonban elkerülhetetlen, hogy meg vizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek az államszocialista viszonyokban gyökerező és kapitalista feltételek között is eredményes integrációs modellt fenntartják.\u0000Elemzésünk elején feltárjuk azokat az adottságokat, helyi gazdasági és társadalmi sajátosságokat, amelyek szerepet játszottak e hosszabb távon is működőképesmodell kialakulásában és fennmaradásában. A folyamatokhoz komplex módon közelítünk, figyelembe vesszük a hely jellegzetességeit, a térségi összefüggéseket, az országos változásokat és a releváns nemzetközi hatásokat is. Munkánk második részében a TÉSZ létrehozásának, felépítésének és működésének alapkonstrukcióját, majd azokat a gyors és mélyreható változásokat tekintjük át, amelyek eredményeként a zöldségkereskedelemben meghatározó tényezővé váltak a multinacionális hálózatok, és amelyre a globalizálódó piacon versenyző gazdasági szereplőknek választ kell(ett)találniuk.\u0000Tanulmányunk tehát a globális gazdasági kihívások helyi következményeit tekinti át, kiemelt figyelmet fordítva a társadalmi és térbeli egyenlőtlenségekre és újratermelésükre, illetve azokra a hatásokra, melyek az alapvető javakhoz, árukhoz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférést megváltoztatva erősítik a térbeli és társadalmi igazságtalanságot. Elemzésünkben a különböző földrajzi léptékű, egymással összekapcsolódó hatások helyimegjelenésére helyezzük a hangsúlyt, vagyis a helyi szereplők válaszai alapján értelmezzük a különböző léptékekről leszűrődő igazságtalanságokat.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129955030","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
求助内容：
应助结果提醒方式：
京公网安备 11010802042870号
