{"title":"Az evolúció románca","authors":"Endre Hárs","doi":"10.14232/ncognito/2023.1.59-77","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/ncognito/2023.1.59-77","url":null,"abstract":"Dietmar Dath regényeiről aligha mondható el, hogy könnyen olvasható sci-fi-k, amelynek okai egyrészt a határozottan intellektuális tematikában, másrészt a komplex irodalmi konstrukcióban rejlenek. Dath szerint a sci-fi művészetének „gépezete a tudás olyan módozataival, illetve a megismerés olyan eredményeivel szolgál, amelyek csak általa és rajta keresztül elgondolhatóak” (Dath 2019). A sci-fi gondolatkísérletei egy olyan irodalmi közlés szándékával párosulnak, amely egy azon túlmutató tudás lehetőségeit gyarapítja. Nehézségük magából a dologból, a ’tudományos fantasztikumból’ fakad. Ez igaz \"A fajok eltörlése\" (2008, angolul 2013) című regényére is, amely eddigi életművében a legnagyobb figyelmet kapta. A regény poszthumán jövőképe egy olyan, a képzeletet felülmúló, szélsőséges biológiai-technikai változékonyságú világot mutat be, amelynek megértése a megszokott olvasói rutinokat is felülírja. Az efelett érzett irritációnak a regény kritikusai rendre hangot is adtak. Jelen tanulmány, ellentétben a korábbi kutatásokkal, amelyeka kritikai üzenetek megfejtésére koncentrálnak, illetve részben ellentétben a szerző szándékával is, azt az álláspontot képviseli, hogy bizonyos „érzelmi kadenciák” (Velleman 2003), az olvasók által kialakított és a szereplők iránt érzett „szimpátiák” segítenek áthidalni a regény hiátusai, a narratív fókuszálással és az elbeszélői megbízhatatlansággal (Menninger 2017) folytatott „ játék” (Kappeler / Könemann 2011), valamint a metanarratív és metafikciós beavatkozások eredményezte bonyodalmakat. Jelen írás az állatmesére mint Dath „evolúciós románcának” (Dath 2008) forrására támaszkodva azt próbálja bizonyítani, hogy a konstitutív olvasói oldalon megélt „affektusok” hozzájárulnak a regény szándékolt „effektusainak” feldolgozásához.","PeriodicalId":475841,"journal":{"name":"nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136237363","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Ismétlés és kauzalitás","authors":"András Bálint Kovács","doi":"10.14232/ncognito/2023.1.5-24","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/ncognito/2023.1.5-24","url":null,"abstract":"Az elbeszélések eseményei között nincs szükségszerű okozatiság, csak különböző valószínűségű eseményszekvenciák vannak, amelyekben az okozati viszony a befogadó tapasztalatán és képzeletén múlik. Az elbeszélések kötőanyagát a nagy valószínűségű eseményszekvenciák képviselik, amelyeket a befogadók túlnyomó többsége ugyanúgy értelmez. Megfigyelhető, hogy az elbeszélések többségében található egy vagy több kis valószínűségű esemény, amely nem következik közfelfogás szerinti okozati szabályokból. Ezeknek az eseményeknek a szabályai az elbeszélésben a nagy valószínűségű események variált ismétléséből épülnek föl, és ezek az események jelentik a szabály szélsőséges példáját. A kis valószínűségű események az elbeszélésben bárhol elhelyezkedhetnek, de többnyire a vége felé találhatók, és ezek teszik az elbeszélést tetszőlegesen folytathatóvá.","PeriodicalId":475841,"journal":{"name":"nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények","volume":"20 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136237009","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A kiterjesztett megismerés cselekményszervező funkciója Andreï Makine <i>A francia hagyaték</i> című regényében","authors":"Gábor Simon","doi":"10.14232/ncognito/2023.1.25-39","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/ncognito/2023.1.25-39","url":null,"abstract":"A tanulmány legfőbb kérdésfelvetése, hogy lehet-e egy narratológiai elemzést a megismerés kibontakozó, az elbeszélésben reprezentálódó aktusaira építeni. Andreï Makine regénye lehetőséget biztosít nem csupán egy olyan értelmezésre, mely a narratíva mozzanatait a megismeréssel hozza összefüggésbe, hanem amelyben ezen túlmenően maga a megismerés válik a narratíva mozgatórugójává, a regény pedig egy metakognitív reprezentációs aktusként is olvasható. Az elemzés az emberi megismerés externalista, kiterjesztett (másként posztkognitivista) elméleteit hívja segítségül a cselekmény szerveződésének modellálásához. E megismerési paradigma szakít a hagyományos kognitivizmus individualista és internalista koncepcióival, és az elme, a test és a környezet szoros interakciójából bontakoztatja ki a megismerést. Az elemzés legfőbb tanulsága, hogy a narrátor sajátos kognitív alakulástörténetét mutatja be, amelyben a kiterjesztett, enaktív és beágyazott kognitív aktusoknak alapvető jelentőségük van. Így a regény végső soron az elbeszélő elme és az őt körülvevő környezet társulásainak fázisait mutatja be, nem elutasítva, de új keretek közé helyezve az oksági cselekményszervezés mechanizmusait.","PeriodicalId":475841,"journal":{"name":"nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények","volume":"198 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136237364","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Orsolya Papp-Zipernovszky, Márta Volosin, Tímea Deák-Kovács, András Bálint Kovács
{"title":"Narratív és nem narratív filmes szerkezet megértésének összehasonlítása befogadói szövegekben","authors":"Orsolya Papp-Zipernovszky, Márta Volosin, Tímea Deák-Kovács, András Bálint Kovács","doi":"10.14232/ncognito/2023.1.40-58","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/ncognito/2023.1.40-58","url":null,"abstract":"Empirikus vizsgálatsorozatunkban azt a kérdést helyeztük a fókuszba, hogy milyen – alacsony és magas szintű - mentális műveletek zajlanak egy narratív és egy nem narratív film befogadásakor a nézőben. 2019-ben EEG-vel és szóasszociációs módszerrel végzett vizsgálatunk következtetése, hogy a narratív film esetében nagyobb mentális erőfeszítést tesz a néző a térbeli orientáció és a térbeli figyelem terén, míg a nem narratív film befogadása nagyobb memóriamunkát igényel, és folyamatos erőfeszítést a szereplők megértésében. Ezek alapján feltételezhető, hogy a szereplős, de nem koherens filmek esetében a nézők hasonló megértési stratégiával próbálkoznak, mint a koherens film esetében. Ezt a feltételezést teszteljük jelen vizsgálat során, ahol ugyanannak a filmnek eredeti és átvágott változatát mutattuk 42 vizsgálati személynek (20 férfi és 22 nő, átlagéletkoruk 32,7 év (SD=9,05)). A filmek érthetőségének/nem érthetőségének validálása során az online következtetések, a Narratív Bevonódás Skála és a cselekmény retrospektív összefoglaló szövegeinek elemzése által nyert eredmények újabb hipotéziseket vetettek föl. A koherens változat esetében sokkal gyakoribbak voltak a tér-idő, a szereplők érzései, valamint a történés és a cél kategóriái, míg a nem koherens változatot inkább az események nagy szerkezetbe való beillesztésével és a szereplők azonosításának kategóriáival próbálják magyarázni.","PeriodicalId":475841,"journal":{"name":"nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények","volume":"38 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136237365","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Kauzalitáson innen és túl","authors":"Bíborka Turcsik","doi":"10.14232/ncognito/2023.1.78-104","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/ncognito/2023.1.78-104","url":null,"abstract":"A nem természetes narratívák tudatfolyam-ábrázolásainak keretes szövegként, sőt narratívaként való értelmezhetősége Emmott (1999) szövegtipológiája alapján megkérdőjelezhető. Tanulmányomban Faulkner \"A hang és a téboly\" című regényéből (1956) Benjy monológját elemzem és arra a következtetésre jutok, hogy a személyközi, tér- és időviszonyok ábrázolásában nem épül ki az a kontextuális keret, amely a regény narratívaként való felfogását lehetővé tenné. Ez az észrevétel szorosan összefügg a szövegbeli kauzalitás – mint keretépítő tényező – alapvető hiányával és az érzelmi motiváció – mint az asszociatív jelenetváltásokat implikáló jelenség – előtérbe kerülésével (vö. Velleman 2003). Jelen tanulmányban a nem természetes narratív sémák feltárásának céljából egy egyszerre szövegtani és stilisztikai kiindulópontú (Gibbons–Whiteley 2018; Stockwell 2009), poétikai (Stockwell 2002; Turcsik 2019, 2020) valamint egy mind style-vizsgálaton (Fowler 1977) alapuló elemzéssel azt mutatom be, hogy hogyan bomlik meg és értelmeződik újra a Benjy-monológbeli kauzalitás.","PeriodicalId":475841,"journal":{"name":"nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények","volume":"59 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136237366","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}