{"title":"Az egészségügyi online kommunikációs környezet, valamint annak pandémia okozta változásai az internetkeresési trendek tükrében","authors":"Lívia Lengyel","doi":"10.53020/ime-2023-305","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-305","url":null,"abstract":"Célkitűzés: A magánegészségügyi szolgáltatók betegforgalmuk jelentős részét az online térből nyerik. Az online kommunikációs környezet az egészségügyi rendszer és piaci változások következtében intenzíven formálódik, mely folyamatot a pandémia is katalizálta. A tanulmányban az egészségügyi szolgáltatások online környezetét, valamint annak közelmúltban történt változásait, trendjeit mutatom be. Módszer: Az elemzés során a Google kereső egészségügyben releváns keresési trendjeit és statisztikáit vizsgáltam 2019 januárja és 2022 decembere között. Eredmény: A keresési trendeket három aspektusból mutatom be, elsőként a szakterülettől független, betegség-tünet alapú kereséseket, majd a szakterülettel kapcsolatosakat. Végül három példán ismertetem az egészségügyi környezetben bekövetkezett változás és azok keresési trendekre gyakorolt hatását, így a tüdőrák, a magánszülés, illetve a csípőprotézis-műtét online trendjeit. Következtetés: Az online tér a páciensszerzésben nagy jelentőséggel bír, ezért a Google keresési trendjeit, az egyes témák, szakterületek iránti keresések változásait szükséges figyelemmel kísérni. A szakterületek iránti érdeklődés felfutása időben észlelhető, a tendenciák követésével előrejelezhetőek a magánpáciensek új érdeklődései, a lehetséges fejlesztési területek. A fizetett hirdetések elemzésében és értékelésében nélkülözhetetlen elem az online környezet pontos ismerete.","PeriodicalId":474481,"journal":{"name":"Informatika és menedzsment az egészségügyben","volume":"24 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135247109","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Gergely Mikesy, Erika Sinka Lászlóné Adamik, Éva Belicza
{"title":"Hogyan segítsük a beavatkozásokat? - Az elmaradt tervezett műtétek okainak és a megelőzés lehetőségeinek vizsgálata","authors":"Gergely Mikesy, Erika Sinka Lászlóné Adamik, Éva Belicza","doi":"10.53020/ime-2023-304","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-304","url":null,"abstract":"Bevezetés: Az elmaradt tervezett műtétek magas száma Magyarországon is, mint a világ legtöbb pontján, jelentős problémát képez. Az okok feltérképezése segíthet a megelőzésben, és így az elmaradó műtétek számának csökkentésében. Célkitűzés: Célunk, hogy minél átfogóbb képet tudjunk mutatni az elmaradt tervezett műtétek hátterében meghúzódó okokról, és ezzel párhuzamosan segítséget nyújthassunk a megfelelő megelőzési lehetőségek intézményi kiválasztásához. Módszer: A témában készült, 2020-ban megjelent kutatás, valamint az azóta a NEVES rendszerbe érkezett adatok feldolgozása alapján tárjuk fel az okokat, illetve fogalmazunk meg javaslatokat az elmaradt tervezett műtétek számának csökkentése érdekében. Eredmények: Felmérésünk szerint az elmaradt tervezett műtétek hátterében leggyakrabban a páciens hibás felkészítése, valamilyen kontraindikációt jelentő állapot, valamint időmenedzsmenttel kapcsolatos hibák állnak. Ezen okok előfordulási gyakoriságaiban érdekes mintázatok figyelhetők meg ha a hét napjait, a páciensek korát vagy éppen a műtéti sorrendeket vizsgáljuk. Megbeszélés: Bár az elmaradt tervezett műtétek hátterében igen sokszínű és sokrétű okok állnak, mégis megfigyelhetők olyan mintázatok, melyek észlelése az adekvát intézményi megelőzési lehetőség megtalálása, és így az elmaradási gyakoriságok csökkentésének irányába segítheti a vezetőket. Következtetés: Fontos, átadni kívánt üzenet a részünkről az, hogy még a befolyásolhatatlannak tartott okok hátterében is meghúzódhatnak olyan gyökérokok, amelyek célzott intézkedésekkel megszüntethetők.","PeriodicalId":474481,"journal":{"name":"Informatika és menedzsment az egészségügyben","volume":"50 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135247115","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Gábor Kovács, Elemér Mohos, János Tibor Kis, Ádám Tabák, Péter Gerendy, Csaba Dózsa, Katalin Dózsa, Judit Pettkó, Krisztina Ujhelyi, Zoltán Kaló
{"title":"A bariátriai műtétek egészségpolitikai szerepe a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő elhízott betegek ellátásában","authors":"Gábor Kovács, Elemér Mohos, János Tibor Kis, Ádám Tabák, Péter Gerendy, Csaba Dózsa, Katalin Dózsa, Judit Pettkó, Krisztina Ujhelyi, Zoltán Kaló","doi":"10.53020/ime-2023-302","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-302","url":null,"abstract":"Annak ellenére, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő elhízott betegek kezelése népegészségügyi prioritás, és a bariátriai műtétek jelentős egészségnyereséget és egészségügyi költségmegtakarítását eredményeznek e betegeknél, ezek a műtétek csak a magán egészségügyi szektorban elérhetőek egy szűk vagyonos réteg számára. Számos akadály gátolja az elhízott cukorbetegeknél végzett bariátriai műtétek széles körű elterjedését, így az egészségpolitikai döntéshozók támogatásának hiánya, a bariátriai műtétek szerepének meghatározatlansága az egészségügyi rendszerben, ebből következően az ilyen műtétek közfinanszírozásának hiánya, közfinanszírozott kapacitások korlátozottsága, valamint a szakmai kompetenciák kidolgozatlansága. A szerzők ezen korlátok áthidalására tesznek konszenzusos javaslatot.","PeriodicalId":474481,"journal":{"name":"Informatika és menedzsment az egészségügyben","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135247110","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A betegeltűnések, azaz az elkóborlások és önkényes távozások legfontosabb általános okai és a kockázatfelmérés szerepe a megelőzésben","authors":"Erika Sinka Lászlóné Adamik, Éva Belicza, Orsolya Grézló, Szilvia Farkas, Irina Ugrin, Viktor Dombrádi","doi":"10.53020/ime-2023-307","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-307","url":null,"abstract":"A betegek eltűnése balesethez vezethet, elesés, sérülés, eltévedés lehet a következménye, ami akár a betegéletét is veszélyeztetheti. Ezért az ilyen események megelőzése fontos megoldandó probléma és kihívás.Az időskori demenciában szenvedő, valamint a pszichiátriai betegek alkotják a betegeltűnések által érintettkét legnagyobb betegcsoportot, közleményünkben velük foglalkozunk. A betegek eltűnésének a demenciában jellemző formáját elkóborlásnak nevezi a szakirodalom.Élesen megkülönböztethető azoktól az esetektől, amikor a pszichiátriai betegek határozott célt követve, sok esetben tiszta tudatállapotban, önkényesen távoznak az ellátó intézményből. Az elkóborlást és az önkényes távozást jelen dolgozatban együttesen a betegeltűnés fogalmával jelöljük.Dolgozatunk célja, hogy az országos NEVES (Nem Várt események) jelentési rendszerbe érkezett adatokelemzéséből kiindulva bemutassuk a fekvőbeteg-ellátásban részesülő betegek eltűnésének, azaz elkóborlásának vagy önkényes távozásának általános okait és az azok megelőzése érdekében hozható intézkedéseket.A jelentett adatok önkéntes és anonim adatszolgáltatás keretében kerültek be az országos adatbázisba, atanulmány elkészítéséhez 133 felnőtt eltűnésének adatait dolgoztuk fel. Az oki kutatás eredményeként 10 csoportot alkottunk az eltűnéshez vezető általános okokból, ezek a következők: a szabályozás hiányosságai; a munkatársak nem követik a szabályokat; kockázatfelmérés hiánya; nem megfelelő kockázatfelmérés; prevenciós eszközök/eljárások alkalmazásának hiánya; nem megfelelő prevenciós módszer alkalmazása; a portaszolgálat nem megfelelő működése; nem megfelelő ellátási környezet; kommunikáció hiányosságai; nem hasznosulnak a korábbi eseményekből szerzett ismeretek/ tapasztalatok.Közleményünkben bemutatjuk, hogy az egyes okok esetében milyen konkrét intézkedések segíthetik a probléma megoldását.","PeriodicalId":474481,"journal":{"name":"Informatika és menedzsment az egészségügyben","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135247111","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Integrált rehabilitációs ellátás II.","authors":"Lajos Kullmann, Péter Cserháti, Zoltán Dénes","doi":"10.53020/ime-2023-301","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-301","url":null,"abstract":"A rehabilitációs ellátás hazánkban jellemzően kórházakban történik. Ez az Egészségügyi Világszervezet és a szakterület nemzetközi szervezetei szerint nem szükségszerű. A nemzetközi szakirodalomban lakóhely közeli ellátási lehetőségekről, ezekkel szerzett tapasztalatokról számolnak be. Szerzők áttekintették az utóbbi évek nemzetközi szakirodalmát, az integrált rehabilitációs ellátás lehetőségeinek és feltételeinek feltárása érdekében. Célzott szakirodalom keresés történt a PubMed adatbázisban, a címek és absztraktok, végül a kiválasztott közlemények áttekintése alapján, és a fontosabb eredmények narratív bemutatása. Szisztematikus elemzés nem történt. Az integrált rehabilitációs ellátási modellt nagyszámú fogyatékos, vagy fogyatékossággal fenyegetett populáció esetében, leggyakrabban esendő idős emberek érdekében alkalmazzák. Az ellátási szintek vertikális és az ellátást végző különböző teamek munkájának horizontális koordinációja is szükséges, valamint jó kommunikáció közöttük, illetve a páciensekkel. Új rendszer indítását megfelelő erőforrások, elsősorban a multidiszciplináris teamek jelenlétének biztosításával, illetve a meglévők képzésével érdemes kezdeményezni. Az ellátás folyamatos monitorozása szükséges, a páciensek értékelését is figyelembe véve. Ismertetnek kedvező költség/haszon adatokat, ám még kevés a hatékonyságra vonatkozó egyértelmű bizonyíték. Közép-keleteurópai országokban az integrált ellátás feltételei a hazaihoz hasonlóak, mérsékeltek. Szerzők saját vizsgálatuk korlátjai között említik, hogy nem készült szisztematikus elemzés, a felhasznált források rendszerekből adódó és módszertani heterogenitása jelentős, ami az eredmények értékelését nehezíti. Ennek ellenére jól látható tendenciák ismerhetők fel, amelyek kritikusan elemezve kerülnek bemutatásra. Az integrált rehabilitációs ellátás fejlesztésének fontos feltétele az összes érintett szereplő bevonása a tervezésbe és az eredmények monitorozásába, az átalakítás erőforrás szükségleteinek, valamint a megfelelő kommunikációnak és koordinációnak a biztosítása.","PeriodicalId":474481,"journal":{"name":"Informatika és menedzsment az egészségügyben","volume":"35 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135247112","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Betegek a betegbiztonságról","authors":"Barbara Báldy, Heléna Safadi, Judit Lám","doi":"10.53020/ime-2023-306","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-306","url":null,"abstract":"Napjainkban a betegek szerepe megváltozott, részvételük az ellátásban fontossá vált a betegbiztonság megteremtésének érdekében. Összefoglalónk célja annak bemutatása, mit tudnak a betegbiztonságról maguk a betegek, és miként vélekednek saját szerepükről. Irodalomkutatásunkba a 2017 és 2021 között megjelent nemzetközi, angol nyelvű cikkek közül összesen 55 releváns cikk kutatási eredménye került feldolgozásra. A betegek nézőpontját vizsgáló kutatásoknak nem találtuk egységes keretrendszerét, így négy dimenziót (szerep, igény, tudás, megélés) definiálva dolgoztuk fel a szakirodalmi eredményeket. A vizsgált kutatások eredményei rávilágítottak arra, hogy a betegek számos területet csak kevéssé társítanak a betegbiztonsághoz. Kiemelt téma számukra ugyanakkor az egészségügyi dolgozók és a betegek közötti kielégítő és empatikus kommunikáció. Részvételük az ellátásban eltérő mélységű, amit az ismeretekmegléte vagy hiánya, az egyéni hajlandóság, az adott szituáció és az ellátók hozzáállása is befolyásol. A betegek egyre jobban törekszenek a saját ellátásukban való aktív szerepvállalásra. A betegek bevonásának, ösztönzésének fontos eszköze az empatikus kommunikáció, az érzelmi biztonságot teremtő légkör és a betegek tudásának növelése. Aktív részvételük pozitív hatással van az ellátás minőségére, ami a hozzátartozók részvételével tovább növelhető. A betegbiztonság fejlesztésében törekedni kell a betegek bevonására, saját szerepük erősítésére. Mind az ellátórendszerben dolgozók, mind a betegek oldaláról a kérdéskör tudatos kezelése és átfogó edukációs programok által történő erősítése lenne indokolt.","PeriodicalId":474481,"journal":{"name":"Informatika és menedzsment az egészségügyben","volume":"75 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135247113","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Csaba László Dózsa, Melanie Éva Tóth, Barbara Borcsek, István Vályi-Nagy, János Szlávik, Borbála Cseh
{"title":"Javaslat az egészségügyi ellátással vagy lélegeztetéssel összefüggő tüdőgyulladások hatékony gyógyszeres terápiájának egészségbiztosítási finanszírozására Magyarországon","authors":"Csaba László Dózsa, Melanie Éva Tóth, Barbara Borcsek, István Vályi-Nagy, János Szlávik, Borbála Cseh","doi":"10.53020/ime-2023-303","DOIUrl":"https://doi.org/10.53020/ime-2023-303","url":null,"abstract":"Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések a betegek biztonságát veszélyeztető leggyakoribb veszélyforrások közé tartoznak: jelentős morbiditást, mortalitást és gazdasági terhet jelentenek elsősorban a betegek, a családok, és végső soron a teljes egészségügyi rendszer számára. E fertőzések több mint kétharmadát bakteriális eredetű kórokozók okozzák. Az utóbbi évtizedekben az egészségügyi ellátás különböző színterein és szintjein aggodalomra okot adó gyorsasággal terjedő multidrogrezisztens(számos antibiotikummal szemben ellenálló) kórokozók tovább nehezítik ezeknek a kórképeknek ahatásos és gyors kezelését. Annak ellenére, hogy jelentős előrelépések történtek a kiváltó okok megismerése és a megelőzés területén, a nozokomiális tüdőgyulladás hatékony kezelése továbbra is jelentős orvosi kihívás hazai és nemzetközi szinten egyaránt.Jelen cikkünkben a Pseudomonas aeruginosa és egyéb Gram-negatív baktériumok okozta nozokomiálistüdőgyulladás célzott és korszerű gyógyszeres kezelésének közfinanszírozásba történő befogadására dolgoztunk ki javaslatot a Homogén Betegségcsoportok rendszerébe integráltan.","PeriodicalId":474481,"journal":{"name":"Informatika és menedzsment az egészségügyben","volume":"132 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135247114","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}