{"title":"Az additív DEA modell kereszthatékonyságának alkalmazása a beszállítóértékelésben","authors":"Imre Dobos, Gyöngyi Vörösmarty","doi":"10.15170/szigma.54.1189","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/szigma.54.1189","url":null,"abstract":"A beszállító kiválasztása során fontos lehet egy beszállítói sorrend felállítása, amely tükrözi az egyes beszállítói teljesítmények megfelelőségét. A szakirodalom számos módszertant ajánl a probléma megoldására. Ezek közül az egyik a Data Envelopment Analysis (DEA), mely egy nemparaméteres eljárás. A dolgozat célja, hogy példát adjon arra, hogyan lehet a DEA modell számára előkészíteni a beszállítói ajánlatban szereplő információkat a modellezés elvégzéséhez. Az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a DEA általános modellje csak hatékonyságot mér, de az alapmodell rangsorolásra nem alkalmas. Azonban a DEA kereszthatékonyságai lehetővé teszik a hatékony beszállítók meghatározása mellett a beszállítók közötti sorrend felállítását.","PeriodicalId":474116,"journal":{"name":"SZIGMA Matematikai-közgazdasági folyóirat","volume":" 24","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140684265","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A humán tőke mérése és egy pénzbeli mérőszám tesztelése növekedési egyenletben","authors":"Ilona Ida Balog","doi":"10.15170/szigma.54.1188","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/szigma.54.1188","url":null,"abstract":"A humán tőke pénzbeli értékelése a közgazdaságtudomány egyik legvitatottabb kérdése. Ez a cikk egy jövedelemalapú pénzbeli humántőke-mérőszámot hasonlít össze egy olyan mérőszámmal, ami a humán tőkét a munkaerő átlagos végzettségéből számított összes elvégzett iskolaévvel méri, és egy olyannal, ami harmonizált teszteredményeket használ a méréshez. Az összehasonlításhoz egy növekedési egyenletben a humán tőke állományának számított együtthatója adja az alapot. Az európai országokra 2014 és 2022 közötti időszakra végzett regressziók szerint a pénzbeli mérőszámból létrehozott változó szignifikánsabb, de negatív eredményt adott. Ez azt jelenti, hogy a jövedelemalapú pénzbeli mérőszám a humán tőke minőségét nem méri, de felhívja a figyelmet az elégtelen felhalmozásra. Összességében a pénzbeli mérőszám fontos plusz információt ad, de nem váltja ki a többi mérőszámot.","PeriodicalId":474116,"journal":{"name":"SZIGMA Matematikai-közgazdasági folyóirat","volume":" 66","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140683674","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Havi munkaügyi adatok becslésének módszertana a KSH-ban","authors":"Beáta Horváth, Gábor Lovics","doi":"10.15170/szigma.54.1190","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/szigma.54.1190","url":null,"abstract":"Bármely ország gazdaságának fontos jellemzője a munkaerőpiaci folyamatainak alakulása. Ezért fontos, hogy a döntéshozók minél gyorsabban, minél pontosabb képet kapjanak az ezt jellemző folyamatokról, amiben a munkaerő-felmérésből származó információknak kiemelten fontos szerepe van. A felvétel klasszikusan negyedéves gyakorisággal ad becslést, de gyorsuló világunkban egyre nagyobb szükség van ennél sűrűbb információkra. Ebben a tanulmányban azt mutatjuk be, hogy a KSH milyen állapottérmodell segítségével készíti el havi becslését a főbb munkaerőpiaci indikátorok tekintetében.","PeriodicalId":474116,"journal":{"name":"SZIGMA Matematikai-közgazdasági folyóirat","volume":" 698","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140681985","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Vertikum-típusú rendszerek irányíthatósága","authors":"Sándor Molnár, Ferenc Szidarovszky, M. Molnár","doi":"10.15170/szigma.54.1191","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/szigma.54.1191","url":null,"abstract":"Egy speciális lineáris rendszerosztályt vizsgálunk, ahol az egyes részrendszerek kimenet-bemenet relációkkal vannak összekötve, amelyek egy olyan irányított gráfot generálnak, amely körmentes. Azaz, a részerendszereket összekötő relációk mindig előre haladnak. Rendszerek irányíthatóságának vizsgálatához feltétlenül szükséges az összes olyan állapotok halmazának meghatározása, amelyek megfelelő irányítás mellett elérhetőek. Vizsgálatunk a Lie-algebrák és speciális mátrixstruktúrák elméletén alapszik.","PeriodicalId":474116,"journal":{"name":"SZIGMA Matematikai-közgazdasági folyóirat","volume":" 20","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140684133","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A hitelportfóliók maximális bedőlési valószínűségének meghatározása I.","authors":"József Vörös, Zoltán Schepp","doi":"10.15170/szigma.54.1192","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/szigma.54.1192","url":null,"abstract":"Hitelezési veszteségek a befolyásoló tényezők jövőbeni állapota ismeretének hiányából erednek, és e tényezőket a belső sajátosságokat kifejező, úgynevezett idioszinkratikus, illetve a külső, úgynevezett makró okok csoportjába sorolja az irodalom. Kedvező külső körülmények fennállása esetén is 2-4%-ra tehető a hitelek bedőlési aránya, melyre fel lehet készülni. Viszont a külső környezetben létezhetnek olyan kedvezőtlen makró állapotok, melyeknek bekövetkezése a bedőlések arányának növekedését vonja maga után. Fontos ezért annak elemzése, hogy milyen makró tényezők, és azok milyen mértékben okozzák a bedőlések arányának változását. A Vasicek-modell használata ismert a pénzügyi szférában: a Vasicek-modell egyetlen hitelterméktípus bedőlési valószínűségének meghatározását tűzi ki célul, és a külső, úgynevezett makróhatásokat egyetlen magyarázó változóban sűríti össze. E tanulmány megállapítja, hogy a Vasicek-modell bedőlési valószínűségre adott becslése nagyon érzékeny az input paraméterekre, melyek száma egyébként is nagy, továbbá gyakran valós értékük nehezen mérhető. Fontos azt is megjegyezni, hogy a modell nehezen bizonyítható összefüggéseket tételez fel. A modell értékeit megtartva e tanulmány alapvetően két irányban indított modellcsaládot enged útjára, melyek kidolgozásánál alapvető cél volt, hogy egy banki felső vezetés, vagy felügyeleti szerv számára könnyen áttekinthető (pl. egy ábrában összefoglalható), hasznos módszertant javasoljunk, ahol az inputok a lehető legegyértelműbbek és mérhetők. \u0000 \u0000E tanulmánynak folytatását szánjuk, mely publikációban több hiteltermékre vonatkozóan, szimultán módon határozzuk meg a maximális veszteségek nagyságát, amikor több külső (makró) tényezőt is felhasználhatunk magyarázó változóként. ","PeriodicalId":474116,"journal":{"name":"SZIGMA Matematikai-közgazdasági folyóirat","volume":" 66","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-19","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140685105","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Tibor KISS, László SZERB, Zsófia KRABATNÉ FEHÉR, András RIDEG
{"title":"A hatékonyság és a vállalati kompetenciák kapcsolatának vizsgálata a magyar kisvállalatoknál DEA módszer segítségével","authors":"Tibor KISS, László SZERB, Zsófia KRABATNÉ FEHÉR, András RIDEG","doi":"10.15170/szigma.54.1185","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/szigma.54.1185","url":null,"abstract":"Ez a tanulmány a magyarországi kisvállalati szektor kompetenciáinak pénzügyi hatékonyságát vizsgálja a nagykereskedelmi iparág példáján keresztül, a PTE KTK Kisvállalati Versenyképességi Kutatócsoport által biztosított egyedülálló adatállomány alapján. A tanulmányban két fontos kérdésre keressük a választ. Egyrészt, hogy mi a kapcsolat a kisvállalatok kompetenciái és a rövid távú pénzügyi hatékonyság között, másrészt, hogy a hatékony kisvállatokra jellemző-e, hogy hasonló inputkombinációkkal rendelkeznek. Az inputtényezőket a Kisvállalati Versenyképességi Index (KVI) tíz kompetenciapillére adja. Outputként két termelékenységi arányszámot alkalmazunk. A tíz kompetenciapillér főkomponens-elemzéssel két markáns csoportra osztható: a termelési és a fogyasztóorientált kompetenciák csoportjára. Vizsgálati módszerként a Data Envelopment Analysis (DEA) elemzést alkalmazzuk. Kutatásunk eredményeként az találtuk, hogy a hatékony cégek versenyképessége rövid távon szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyul a nem hatékony cégekénél, ami a kompetenciák fejlesztésének csökkenő marginális hatékonyságának tételét erősíti. Látható az is, hogy a vizsgált szektorban nem alakul ki a kompetenciák egy vagy néhány domináns konfigurációja, ami azt mutatja, hogy a kisvállalatok nem igazán tanulnak egymástól.","PeriodicalId":474116,"journal":{"name":"SZIGMA Matematikai-közgazdasági folyóirat","volume":"63 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135758804","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Korlátozó feltételek hatása egyenes kieséses versenyeken","authors":"László CSATÓ","doi":"10.15170/szigma.54.1186","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/szigma.54.1186","url":null,"abstract":"Az európai labdarúgás kupasorozatainak csoportkörében és egyenes kieséses szakaszának kezdetén sem játszhatnak egymás ellen azonos nemzetiségű együttesek. A tanulmány e korlátozó feltétel következményeit vizsgálja egyenes kieséses versenyeken analitikus és szimulációs eszközökkel. Azt találjuk, hogy a szabály bevezetése minden későbbi fordulóban nagyjából ugyanannyira növeli azonos országbeli csapatok mérkőzésének esélyét. Az előírás akkor is csak csekély mértékben fokozza bizonyos országok dominanciáját, ha a legjobb klubok azokban koncentrálódnak. Az UEFA Európa Liga 2009 és 2021 között alkalmazott lebonyolítási formájának nemzetközi karaktere minimális költséggel javítható lett volna az azonos tagállamból származó klubok összecsapásának megtiltásával a nyolcaddöntőben. Eredményeink magyarázatul szolgálhatnak az UEFA Európa Ligája és az UEFA Konferencia Ligája nyolcaddöntőjében és annak rájátszásában jelenleg alkalmazott párosítási szabályra.","PeriodicalId":474116,"journal":{"name":"SZIGMA Matematikai-közgazdasági folyóirat","volume":"2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135758806","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A 2020. évi magyar megyei ÁKM-ek becslése és multiregionális ÁKM-modell készítése","authors":"Tamás RÉVÉSZ","doi":"10.15170/szigma.54.1187","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/szigma.54.1187","url":null,"abstract":"Magyarország összes megyéjére kiterjedően eddig csak 2010-re és csak 37 ágazatos bontásban készültek az országos Ágazati Kapcsolatok Mérlegével (ÁKM-mel) összhangban álló területi, illetve multiregionális ÁKM-becslések. A különféle gazdasági folyamatok regionális hatásai felmérhetőségének, valamint a regionális politikák frissebb és részletesebb adatokon és modelleken alapuló támogatása végett az e cikkben ismertetett kutatási-modellezési tevékenységem első fázisában Magyarország 2020.~évre vonatkozó, alapáras, szervezeti besorolású, ún. ,,B\" típusú 64 ágazatos ÁKM-ével konzisztens módon elkészítettem Magyarország 19 vármegyéjének és a fővárosnak az ÁKM-eit. A következő lépésben ezeket egymáshoz kapcsolva Magyarország 2020.~évi (az egyes megyék más megyékbe történő szállításait a fogadó megyék, és azon belül a felhasználó ágazatok és végső felhasználási kategóriák szerint is részletező) multiregionális ÁKM-ét becsültem. Végül ezek alapján egy egyrégiós, illetve egy multiregionális ÁKM-modellt specifikáltam és számszerűsítettem. A cikk a multiregionális modell felhasználási lehetőségeit egy hatásszimuláció eredményeinek értékelésével is érzékelteti.","PeriodicalId":474116,"journal":{"name":"SZIGMA Matematikai-közgazdasági folyóirat","volume":"107 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135758966","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}