{"title":"Egy varázskönyv reneszánsz kori recepciója. A Picatrix olvasói (I)","authors":"Monika Frazer-Imregh","doi":"10.14232/antikren.2022.9.87-118","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/antikren.2022.9.87-118","url":null,"abstract":"Tanulmányomban a következő kérdésre keresem a választ: hogyan volt jelen és hogyan hatott a Picatrix olvasása az elkövetkező évszázadokra? Érdeklődésem homlokterébe Ficinót és Picót, azt a két 15. századi filozófust állítom, akik munkáik révén az ún. „tanult mágiának” tekintélyt és hitelt adtak kortársaik és közvetlen utókoruk szemében, így a Picatrix és a hasonló, mágikus tárgyú írások továbbélése, ha többnyire titkos csatornákon keresztül is, de biztosított volt. A tanulmány második része az Antikvitás és Reneszánsz következő, 10. számában fog megjelenni, ebben Francesco Cattani da Diaccetóval és Ludovico Lazzarellivel foglalkozom, majd Trithemiust és követőit, Agrippát és Paracelsust tárgyalom. Kitekintek Giordano Bruno és Tommaso Campanella Picatrix ihlette munkáira. Végül a közép-európai másolatokról dióhéjban ismertetem Láng Benedek és Veszprémy Márton kutatási eredményeit.","PeriodicalId":136160,"journal":{"name":"Antikvitás & Reneszánsz","volume":"33 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123569252","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Barokk kori arcok és jellemrajzok: Nicola Spadon „érdekes” fiziognómiája","authors":"Éva Vígh","doi":"10.14232/antikren.2022.9.147-170","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/antikren.2022.9.147-170","url":null,"abstract":"Az Ágoston-rendi teológus és prédikátor, Nicola Spadon a Studio di Curiosità című, a 17. század közepén mintegy tucatnyi kiadásban megjelent értekezését az érdekességek és a kuriózumok közé sorolt tudományok (jelen esetben a fiziognómia) iránt érdeklődő átlagolvasónak szánta. Spadon igazi barokk kori arcokat és jellemrajzokat tár elénk, amikor sajátos férfi és női tulajdonságok ismertetése mellett, bizonyos foglalkozásra való hajlamot tükröző fiziognomikus arcképeket vázol fel. A tanulmány ezek közül mutat be néhányat összevetve a fiziognómia klasszikusainak tanaival, igazolva továbbá az arisztotelészi medietas és a kalokagathia tézisének 17. századi továbbélését.","PeriodicalId":136160,"journal":{"name":"Antikvitás & Reneszánsz","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123689386","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Hermész útja: Iamblikhosz, az alkimista Zószimosz és a hermetikus tanítás","authors":"Endre Ádám Hamvas","doi":"10.14232/antikren.2022.9.49-68","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/antikren.2022.9.49-68","url":null,"abstract":"De mysteriis címen ismert művében a platonikus filozófus, Iamblikhosz egy egyiptomi pap, Abamón személyiségét öltötte magára, hogy válaszoljon azokra a kritikákra, amelyeket mestere, Porphüriosz fogalmazott meg az egyiptomi vallással szemben. Ebben az utóbbi azt vetette az egyiptomiak szemére, hogy vallásuk alapvetően materiális princípiumokon nyugszik, továbbá, hogy asztrális determinizmust hirdet. Iamblikhosz az egyiptomi Thot-Hermész isten tanításaira támaszkodva cáfolja meg Porphüriosz állításait, miközben kifejti a maga filozófiai álláspontját is. A tanulmányban főként a De mysteriis nyolcadik könyvét elemezve mutatom be azt, hogy művében Iamblikhosz minden bizonnyal a hermetikus irodalomra támaszkodott, köztük olyan írásokra, amelyeket mi is olvashatunk. A tanulmány második részében az alkimista Zószimosz Hermészre vonatkozó tanításait elemzem. A párhuzam azért érdekes, mert a vizsgálat megmutatja, hogy a hermetikus irodalom recepciótörténete meglehetősen korán elkezdődött, és már e korai szövegekben is tetten érhetők a hermetikus hagyomány azon elemei, amelyek a titkos isteni bölcsességet kinyilatkoztató Hermész Triszmegisztosz alakjában öltenek testet.","PeriodicalId":136160,"journal":{"name":"Antikvitás & Reneszánsz","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128475334","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"(Déli) álom és költőavatás az ókori görög irodalomban","authors":"Elvira Pataki","doi":"10.14232/antikren.2022.9.9-48","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/antikren.2022.9.9-48","url":null,"abstract":"A tanulmány a görög költőéletrajzok vallástörténeti és esztétikai szempontból is meghatározó beavatás-elbeszéléseinek tipológiájához szeretne adalékokkal szolgálni, néhány jelentősebb forrás áttekintésével. A Múzsákkal való találkozás tér- és időbeli viszonyai többféle mintázatot követnek, amelyek idővel kontaminálódhatnak. Az archaikus költők (ön)életrajzi hagyományában olvasható, plein air, ébrenléti találkozások mellett a klasszikus kor prózájában megjelennek a zárt, civilizált környezetben, egyszersmind az álom virtuális terében megvalósulók; a hitelkeltés igénye az idő koncentrálását eredményezi (ld. a dél kitüntetett jelentőségét). A Múzsa szerepét a másodlagos, korrekciós jellegű inspiráció-jelenetekben a mű egy kritikusként fellépő szereplője veheti át; az isteni adomány a tudás helyett annak kifejezőeszközében is megnyilvánulhat. E különleges tudástranszfer-narratívák létrejöttét nem csupán a szerzők iránti biografikus érdeklődés magyarázza: az elbeszélésekben költészet és valóság viszonya, a történetmondói önrendelkezés és a közvetítettség problematikája szintén megjelenik.","PeriodicalId":136160,"journal":{"name":"Antikvitás & Reneszánsz","volume":"16 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116805071","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Egy olasz nyelvű farsa Aragóniai Beatrix nápolyi esküvői ünnepségéről","authors":"Ágnes Máté","doi":"10.14232/antikren.2022.9.119-145","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/antikren.2022.9.119-145","url":null,"abstract":"A dolgozat a magyar szakirodalomban elsőként közli teljes terjedelmében egy ismeretlen szerzőjű, olasz nyelvű farsa szövegét, amelyet minden valószínűség szerint 1476-ban adtak elő Nápolyban Aragóniai Beatrix esküvői ünnepségei során. A tanulmány előbb érveket sorakoztat fel a szöveg datálását illetően. Ezt követően Berzeviczy Albert monográfiájának néhány állítását helyezi új kontextusba Beatrix nápolyi koronázásával és e koronázás legitimitásával kapcsolatban az itáliai és a magyarországi jogszokást vizsgálva. A tanulmány végén a farsa szövegének értelmező fordítása olvasható, amelynek fő célja, hogy megmutassa az alkalmi költészet formuláris jellegét.","PeriodicalId":136160,"journal":{"name":"Antikvitás & Reneszánsz","volume":"79 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133681290","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"„Tintába zárt élet”, avagy variációk egy témára – Rotterdami Erasmus önéletrajzai","authors":"Máté Majoros","doi":"10.14232/antikren.2022.9.173-216","DOIUrl":"https://doi.org/10.14232/antikren.2022.9.173-216","url":null,"abstract":"Rotterdami Erasmustól összesen három, levél formájában megírt önéletrajzi szöveg maradt fenn, ezekből kettőt teszünk itt most közzé.","PeriodicalId":136160,"journal":{"name":"Antikvitás & Reneszánsz","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-03","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115162315","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
求助内容：
应助结果提醒方式：