{"title":"儿童高血压的新情况","authors":"G. Reusz, Krisztina Gál, Éva Kis, László Szabó","doi":"10.33616/lam.32.035","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A gyermekkori hypertonia korábban ritka megbetegedésnek számított, elsősorban renalis, renovascularis okok miatt alakult ki. Az utóbbi 10–15 évben a túlsúly gyermekkori elterjedésével az ehhez kapcsolódó metabolikus eltérések és az emelkedett vérnyomás is lényegesen gyakoribbá váltak. Ez a tény kiemeli a magas vérnyomás népegészségügyi jelentőségét, egyúttal a kivizsgálási algoritmust is meghatározza, mely korcsoportonként eltérő. Gyermekkorban a vérnyomás normálértékének megállapítása során a gyermek fejlettségét kell alapul venni. A magas vérnyomás definíciója mellett a méréstechnikai sajátosságokat is ismerni kell. Serdülőkor előtt a hypertonia hátterében nagy valószínűséggel organikus ok áll. Pubertás-posztpubertás idején a hypertonia elsősorban az obesitashoz kapcsolható. A vizsgálatok és ezek kiértékelése gyermekek vizsgálatában járatos centrumban történjenek, ahol a kapott eredmények gyermekkori normálértékeit ismerik. A terápia során célunk a hypertonia szervkárosító hatásainak kivédése olyan populációban, ahol a betegség előreláthatólag több évtizeden keresztül fennáll. A nélkülözhetetlen, de az adott betegre szabott, reális célokat megfogalmazó életmódbeli változtatások mellett szükség lehet gyógyszeres kezelés bevezetésére is. A gyógyszeres kezelést monoterápiában, a legkisebb szükséges dózis beállításával kezdjük. Amennyiben így nem sikerül megfelelő terápiás hatást elérni, a kezelést más támadásponton ható gyógyszer hozzáadásával egészítjük ki.","PeriodicalId":35476,"journal":{"name":"Lege Artis Medicinae","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":"{\"title\":\"Újdonságok a gyermekkori hypertoniában\",\"authors\":\"G. Reusz, Krisztina Gál, Éva Kis, László Szabó\",\"doi\":\"10.33616/lam.32.035\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"A gyermekkori hypertonia korábban ritka megbetegedésnek számított, elsősorban renalis, renovascularis okok miatt alakult ki. Az utóbbi 10–15 évben a túlsúly gyermekkori elterjedésével az ehhez kapcsolódó metabolikus eltérések és az emelkedett vérnyomás is lényegesen gyakoribbá váltak. Ez a tény kiemeli a magas vérnyomás népegészségügyi jelentőségét, egyúttal a kivizsgálási algoritmust is meghatározza, mely korcsoportonként eltérő. Gyermekkorban a vérnyomás normálértékének megállapítása során a gyermek fejlettségét kell alapul venni. A magas vérnyomás definíciója mellett a méréstechnikai sajátosságokat is ismerni kell. Serdülőkor előtt a hypertonia hátterében nagy valószínűséggel organikus ok áll. Pubertás-posztpubertás idején a hypertonia elsősorban az obesitashoz kapcsolható. A vizsgálatok és ezek kiértékelése gyermekek vizsgálatában járatos centrumban történjenek, ahol a kapott eredmények gyermekkori normálértékeit ismerik. A terápia során célunk a hypertonia szervkárosító hatásainak kivédése olyan populációban, ahol a betegség előreláthatólag több évtizeden keresztül fennáll. A nélkülözhetetlen, de az adott betegre szabott, reális célokat megfogalmazó életmódbeli változtatások mellett szükség lehet gyógyszeres kezelés bevezetésére is. A gyógyszeres kezelést monoterápiában, a legkisebb szükséges dózis beállításával kezdjük. Amennyiben így nem sikerül megfelelő terápiás hatást elérni, a kezelést más támadásponton ható gyógyszer hozzáadásával egészítjük ki.\",\"PeriodicalId\":35476,\"journal\":{\"name\":\"Lege Artis Medicinae\",\"volume\":\"1 1\",\"pages\":\"\"},\"PeriodicalIF\":0.0000,\"publicationDate\":\"2022-01-01\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"0\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"Lege Artis Medicinae\",\"FirstCategoryId\":\"1085\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.33616/lam.32.035\",\"RegionNum\":0,\"RegionCategory\":null,\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"Q4\",\"JCRName\":\"Medicine\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Lege Artis Medicinae","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.33616/lam.32.035","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q4","JCRName":"Medicine","Score":null,"Total":0}
A gyermekkori hypertonia korábban ritka megbetegedésnek számított, elsősorban renalis, renovascularis okok miatt alakult ki. Az utóbbi 10–15 évben a túlsúly gyermekkori elterjedésével az ehhez kapcsolódó metabolikus eltérések és az emelkedett vérnyomás is lényegesen gyakoribbá váltak. Ez a tény kiemeli a magas vérnyomás népegészségügyi jelentőségét, egyúttal a kivizsgálási algoritmust is meghatározza, mely korcsoportonként eltérő. Gyermekkorban a vérnyomás normálértékének megállapítása során a gyermek fejlettségét kell alapul venni. A magas vérnyomás definíciója mellett a méréstechnikai sajátosságokat is ismerni kell. Serdülőkor előtt a hypertonia hátterében nagy valószínűséggel organikus ok áll. Pubertás-posztpubertás idején a hypertonia elsősorban az obesitashoz kapcsolható. A vizsgálatok és ezek kiértékelése gyermekek vizsgálatában járatos centrumban történjenek, ahol a kapott eredmények gyermekkori normálértékeit ismerik. A terápia során célunk a hypertonia szervkárosító hatásainak kivédése olyan populációban, ahol a betegség előreláthatólag több évtizeden keresztül fennáll. A nélkülözhetetlen, de az adott betegre szabott, reális célokat megfogalmazó életmódbeli változtatások mellett szükség lehet gyógyszeres kezelés bevezetésére is. A gyógyszeres kezelést monoterápiában, a legkisebb szükséges dózis beállításával kezdjük. Amennyiben így nem sikerül megfelelő terápiás hatást elérni, a kezelést más támadásponton ható gyógyszer hozzáadásával egészítjük ki.