{"title":"Kárpátaljai magyarok nyelvi tapasztalatai Magyarországon","authors":"István Csernicskó, V. Gazdag","doi":"10.18349/magyarnyelv.2023.2.215","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A 2022 februárja óta Magyarországra érkezett több ezer kárpátaljai magyar nemcsak szülőföldjét hagyta hátra, hanem egy új, a megszokottól kisebb-nagyobb mértékben eltérő társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és nyelvi közegbe is be kell illeszkedniük. Ez az új nyelvi közeg egyrészt azt jelenti, hogy Magyarországon nem kényszerülnek arra a kárpátaljai magyarok, hogy bizonyos helyzetekben más nyelvet használjanak. Szülőföldjükön, az Ukrajnában található Kárpátalján ugyanis a társadalmi normák szerint számos szituációban az ukrán nyelvet kell vagy érdemes használniuk. A Magyarországra érkező kárpátaljai magyarok is szembesülnek a befogadó környezet nyelve és a Kárpátalján használt saját nyelvük közötti különbségekkel. A magyarországi és a kárpátaljai magyar nyelvhasználat között jól dokumentált különbségek vannak. Néha azonban a helyi nyelvhasználat sajátosságai megbélyegzést jelenthetnek a beszélő számára, sőt, a nyelvi különbségek bizonyos esetekben a kölcsönös megértés hiányához is vezethetnek, ami elsősorban a kárpátaljai magyar anyanyelvűek által használt államnyelvi kölcsönszavak ismeretének hiányából adódhat. Jelen tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy egy empirikus kutatás adataira alapozva bemutassuk, hogyan látják a 2022. február 24. után Magyarországra érkezett kárpátaljai magyarok a magyarországi befogadó környezet nyelvhasználatát, milyen eltéréseket és hasonlóságokat azonosítanak a saját nyelvváltozataik és a Magyarországon tapasztalt nyelvhasználat között, és ez milyen reflexiókat vált ki a háború elől menekülők körében.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Nyelv","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.2.215","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q4","JCRName":"Arts and Humanities","Score":null,"Total":0}
Kárpátaljai magyarok nyelvi tapasztalatai Magyarországon
A 2022 februárja óta Magyarországra érkezett több ezer kárpátaljai magyar nemcsak szülőföldjét hagyta hátra, hanem egy új, a megszokottól kisebb-nagyobb mértékben eltérő társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és nyelvi közegbe is be kell illeszkedniük. Ez az új nyelvi közeg egyrészt azt jelenti, hogy Magyarországon nem kényszerülnek arra a kárpátaljai magyarok, hogy bizonyos helyzetekben más nyelvet használjanak. Szülőföldjükön, az Ukrajnában található Kárpátalján ugyanis a társadalmi normák szerint számos szituációban az ukrán nyelvet kell vagy érdemes használniuk. A Magyarországra érkező kárpátaljai magyarok is szembesülnek a befogadó környezet nyelve és a Kárpátalján használt saját nyelvük közötti különbségekkel. A magyarországi és a kárpátaljai magyar nyelvhasználat között jól dokumentált különbségek vannak. Néha azonban a helyi nyelvhasználat sajátosságai megbélyegzést jelenthetnek a beszélő számára, sőt, a nyelvi különbségek bizonyos esetekben a kölcsönös megértés hiányához is vezethetnek, ami elsősorban a kárpátaljai magyar anyanyelvűek által használt államnyelvi kölcsönszavak ismeretének hiányából adódhat. Jelen tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy egy empirikus kutatás adataira alapozva bemutassuk, hogyan látják a 2022. február 24. után Magyarországra érkezett kárpátaljai magyarok a magyarországi befogadó környezet nyelvhasználatát, milyen eltéréseket és hasonlóságokat azonosítanak a saját nyelvváltozataik és a Magyarországon tapasztalt nyelvhasználat között, és ez milyen reflexiókat vált ki a háború elől menekülők körében.