{"title":"花中之花","authors":"Zoltán Csehy","doi":"10.18349/magyarnyelv.2024.1.29","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A tanulmány az Ómagyar Mária-siralom költői utóéletét, hatását tárja fel a szövegalkotási stratégiák mentén. Ezek a stratégiák a nyelven belüli fordítástól az átköltéseken, empatikus hódolatokon, parafrázisokon, továbbírásokon és a montázsszövegként való újrahasznosításon át egészen a parodisztikus vagy regiszterváltó áthangolásokig terjednek. Az Ómagyar Mária-siralom költői kontextualizálása is meglehetősen sokféle: a filológiai rekonstrukció illúziója éppoly fontos lehet, mint például a devóciós dráma vagy a planctus műfaja felőli megközelítés. Számos intermediális, határsértő kísérlet is született, a vers belépett a képzőművészet vagy a performace-művészet terébe is, de a neoavantgárd irodalom is kitermelte a maga variánsait. A költemény modern áthangolásai gyakorta a veszteségköltészet, a halállíra, illetve a traumapoézis kortárs eszköztárának köszönhetően válnak eleven szövegekké. A tanulmány többek között Weöres Sándor, Rákos Sándor, Áprily Lajos, Szkárosi Endre és Galántai György, Schein Gábor és Erdős Virág verseit elemzi.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" 8","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2024-05-08","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":"{\"title\":\"Virágnak virága\",\"authors\":\"Zoltán Csehy\",\"doi\":\"10.18349/magyarnyelv.2024.1.29\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"A tanulmány az Ómagyar Mária-siralom költői utóéletét, hatását tárja fel a szövegalkotási stratégiák mentén. Ezek a stratégiák a nyelven belüli fordítástól az átköltéseken, empatikus hódolatokon, parafrázisokon, továbbírásokon és a montázsszövegként való újrahasznosításon át egészen a parodisztikus vagy regiszterváltó áthangolásokig terjednek. Az Ómagyar Mária-siralom költői kontextualizálása is meglehetősen sokféle: a filológiai rekonstrukció illúziója éppoly fontos lehet, mint például a devóciós dráma vagy a planctus műfaja felőli megközelítés. Számos intermediális, határsértő kísérlet is született, a vers belépett a képzőművészet vagy a performace-művészet terébe is, de a neoavantgárd irodalom is kitermelte a maga variánsait. A költemény modern áthangolásai gyakorta a veszteségköltészet, a halállíra, illetve a traumapoézis kortárs eszköztárának köszönhetően válnak eleven szövegekké. A tanulmány többek között Weöres Sándor, Rákos Sándor, Áprily Lajos, Szkárosi Endre és Galántai György, Schein Gábor és Erdős Virág verseit elemzi.\",\"PeriodicalId\":52530,\"journal\":{\"name\":\"Magyar Nyelv\",\"volume\":\" 8\",\"pages\":\"\"},\"PeriodicalIF\":0.0000,\"publicationDate\":\"2024-05-08\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"0\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"Magyar Nyelv\",\"FirstCategoryId\":\"1085\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.1.29\",\"RegionNum\":0,\"RegionCategory\":null,\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"Q4\",\"JCRName\":\"Arts and Humanities\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Nyelv","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2024.1.29","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q4","JCRName":"Arts and Humanities","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
摘要
本研究通过文本创作策略，探索古匈牙利玛丽诗歌的诗意来历和影响。这些策略包括语言内部的翻译、转译、强调性的致敬、意译、改写和作为蒙太奇文本的再利用，以及模仿性或语域转换的再翻译。古匈牙利语《玛丽-西尔菲姆》的诗歌语境也是多种多样的：语言学重建的幻想可能与虔诚的戏剧或planctus体裁一样重要。此外，还有许多跨媒介、跨时代的实验，诗歌进入了视觉艺术或表演艺术的领域，但新先锋派文学也产生了自己的变体。借助损失诗歌、鱼诗歌和创伤诗歌等当代工具，诗歌的现代重新诠释往往成为生动的文本。本研究分析了 Sándor Weöres、Sándor Rákos、Lajos Áprily、Endre Szkárosi 和 György Galántai、Gábor Schein 和 Virág Erdős 等人的诗作。
A tanulmány az Ómagyar Mária-siralom költői utóéletét, hatását tárja fel a szövegalkotási stratégiák mentén. Ezek a stratégiák a nyelven belüli fordítástól az átköltéseken, empatikus hódolatokon, parafrázisokon, továbbírásokon és a montázsszövegként való újrahasznosításon át egészen a parodisztikus vagy regiszterváltó áthangolásokig terjednek. Az Ómagyar Mária-siralom költői kontextualizálása is meglehetősen sokféle: a filológiai rekonstrukció illúziója éppoly fontos lehet, mint például a devóciós dráma vagy a planctus műfaja felőli megközelítés. Számos intermediális, határsértő kísérlet is született, a vers belépett a képzőművészet vagy a performace-művészet terébe is, de a neoavantgárd irodalom is kitermelte a maga variánsait. A költemény modern áthangolásai gyakorta a veszteségköltészet, a halállíra, illetve a traumapoézis kortárs eszköztárának köszönhetően válnak eleven szövegekké. A tanulmány többek között Weöres Sándor, Rákos Sándor, Áprily Lajos, Szkárosi Endre és Galántai György, Schein Gábor és Erdős Virág verseit elemzi.
求助内容：
应助结果提醒方式：
京公网安备 11010802042870号
