Mainzi Jeromos (1470–1584)

Bár az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Apponyi-gyűjtemény köteteinek formai feltárása az utóbbi években megtörtént, és a teljes állomány kereshető az online katalógusban, ezek a muzeális könyvek továbbra is tartogatnak meglepetéseket. Az App. H. 1869/1. péld. jelzetű nyomtatványt például korábbi leírása szerint kéziratos pergamenbe kötötték. Ez a jelenség természetesen nem ritka a Régi Nyomtatványok Tára állományában, azonban újra kézbe véve az őrzőkönyvet a kötéshez használt „kézirat” írásképe túlontúl szabályosnak mutatkozik, alaposabban szemügyre véve egyértelmű, hogy nyomtatott pergamen levélpárról van szó.A könyvkötésen két hasábban olvasható részletek Szent Jeromoshoz köthető szövegekből származnak (egy Jeromos-levélrészlet és caesareai Pamphilosz Órigenész-apológiájának részlete, pontos azonosításuk alább), a töredék pergamen alapanyagából és a másodlagos felhasználásból kiindulva tehát a Jeromos-levelek ősnyomtatvány kiadásai közt érdemes annak forrását keresni. Kéthasábos Jeromos-kiadványokból összesen tízet listáz a Gesamtkatalog der Wiegendrucke (GW), ezekkel összehasonlítva a töredéket kiderül, hogy az a Peter Schöffer-féle 1470-es Szent Jeromos-levélkiadásból származik. A töredék kora és a nyomdászműhely – amely a Johann Gutenbergtől elkobzott felszereléssel dolgozott – önmagukban rendkívül értékessé teszik a töredéket. A töredék pedig, illetve a kiadvány, amelyből kikerült, egyszerre mutatja fel a letűnő középkori kéziratos kultúra és a korai nyomdászat szoros kapcsolatát, ugyanakkor az ősnyomdászok előremutató, innovatív munkáját.