{"title":"罗曼语 \"比波尔多 \"在匈牙利语中的起源和使用","authors":"Mátyás Rosenberg","doi":"10.19090/hk.2023.4.15-32","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A tanulmány egy sok adatközlőt bevont kérdőíves kutatás eredményeinek ismertetése révén mutatja be a romani eredetű magyar szavak ismertségét és használatuk egyes jellemzőit a többségi társadalmi beszélők körében, amihez a biboldó ’zsidó’ szót hívja segítségül. A dolgozat amellett érvel, hogy a romani jövevényszavak mennyisége a köznyelvben is emelkedik, a vizsgált szavak többségének tekintetében mért változás immáron független a romani nyelvtől, a szavak használata és ismerete pedig nem független többek között a beszélő nemétől, szociális hátterétől, területi elhelyezkedésétől és az iskolázottságától. A kiválasztott lexéma révén pedig bemutatja, hogy különbség figyelhető meg aközött, hogy egy szót valaki aktívan használ vagy csak passzívan ismer, mindez pedig nem független annak jelentésétől, különösen akkor nem, ha nyelvi taburól van szó.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"106 12","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-11-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":"{\"title\":\"A „BIBOLDÓ” ROMANI KÖLCSÖNZÉS EREDETE ÉS HASZNÁLATA A MAGYAR NYELVBEN\",\"authors\":\"Mátyás Rosenberg\",\"doi\":\"10.19090/hk.2023.4.15-32\",\"DOIUrl\":null,\"url\":null,\"abstract\":\"A tanulmány egy sok adatközlőt bevont kérdőíves kutatás eredményeinek ismertetése révén mutatja be a romani eredetű magyar szavak ismertségét és használatuk egyes jellemzőit a többségi társadalmi beszélők körében, amihez a biboldó ’zsidó’ szót hívja segítségül. A dolgozat amellett érvel, hogy a romani jövevényszavak mennyisége a köznyelvben is emelkedik, a vizsgált szavak többségének tekintetében mért változás immáron független a romani nyelvtől, a szavak használata és ismerete pedig nem független többek között a beszélő nemétől, szociális hátterétől, területi elhelyezkedésétől és az iskolázottságától. A kiválasztott lexéma révén pedig bemutatja, hogy különbség figyelhető meg aközött, hogy egy szót valaki aktívan használ vagy csak passzívan ismer, mindez pedig nem független annak jelentésétől, különösen akkor nem, ha nyelvi taburól van szó.\",\"PeriodicalId\":435644,\"journal\":{\"name\":\"Hungarológiai Közlemények\",\"volume\":\"106 12\",\"pages\":\"\"},\"PeriodicalIF\":0.0000,\"publicationDate\":\"2023-11-24\",\"publicationTypes\":\"Journal Article\",\"fieldsOfStudy\":null,\"isOpenAccess\":false,\"openAccessPdf\":\"\",\"citationCount\":\"0\",\"resultStr\":null,\"platform\":\"Semanticscholar\",\"paperid\":null,\"PeriodicalName\":\"Hungarológiai Közlemények\",\"FirstCategoryId\":\"1085\",\"ListUrlMain\":\"https://doi.org/10.19090/hk.2023.4.15-32\",\"RegionNum\":0,\"RegionCategory\":null,\"ArticlePicture\":[],\"TitleCN\":null,\"AbstractTextCN\":null,\"PMCID\":null,\"EPubDate\":\"\",\"PubModel\":\"\",\"JCR\":\"\",\"JCRName\":\"\",\"Score\":null,\"Total\":0}","platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Hungarológiai Közlemények","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.19090/hk.2023.4.15-32","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
A „BIBOLDÓ” ROMANI KÖLCSÖNZÉS EREDETE ÉS HASZNÁLATA A MAGYAR NYELVBEN
A tanulmány egy sok adatközlőt bevont kérdőíves kutatás eredményeinek ismertetése révén mutatja be a romani eredetű magyar szavak ismertségét és használatuk egyes jellemzőit a többségi társadalmi beszélők körében, amihez a biboldó ’zsidó’ szót hívja segítségül. A dolgozat amellett érvel, hogy a romani jövevényszavak mennyisége a köznyelvben is emelkedik, a vizsgált szavak többségének tekintetében mért változás immáron független a romani nyelvtől, a szavak használata és ismerete pedig nem független többek között a beszélő nemétől, szociális hátterétől, területi elhelyezkedésétől és az iskolázottságától. A kiválasztott lexéma révén pedig bemutatja, hogy különbség figyelhető meg aközött, hogy egy szót valaki aktívan használ vagy csak passzívan ismer, mindez pedig nem független annak jelentésétől, különösen akkor nem, ha nyelvi taburól van szó.