A krónikus limfocitás leukémia terápiájában alkalmazott célzott hatásmechanizmusú szerek okozta mellékhatások megelőzése és kezelése, fókuszban a Bruton-féle tirozin-kinázok okozta kardiovaszkuláris toxicitás
{"title":"A krónikus limfocitás leukémia terápiájában alkalmazott célzott hatásmechanizmusú szerek okozta mellékhatások megelőzése és kezelése, fókuszban a Bruton-féle tirozin-kinázok okozta kardiovaszkuláris toxicitás","authors":"Róbert Szász, Timea Gurbity","doi":"10.1556/2068.2024.00185","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A célzott hatásmechanizmusú kismolekulák szinte teljesen kiszorították a klasszikus kemoimmunoterápiákat a krónikus limfocitás leukémia (CLL) kezeléséből. A kezelés két fő alappillérét a Bruton-féle tirozin-kináz inhibitorok (BTKi) és a BCL2 inhibitor venetoklax képezi, a foszfatidilinozitol 3-kináz gátló (PI3Ki) idelalisib és duvelisib hazánkban nem elérhető. Egyes protokolloknak továbbra is fontos része a CD20-ellenes antitest rituximab vagy obinutuzumab. A célzott kezelések hatásmechanizmusa, így alkalmazási módja jelentősen különbözik, ezért a terápiaválasztás alkalmával több szempontot kell mérlegelnünk. A várható terápiás válasz és a beteg preferenciái mellett kiemelt jelentősége van a gyógyszerek potenciális mellékhatásainak, melyek egy része a komorbiditás függvénye. Ugyanakkor a CLL indolens, relabáló jellegéből adódóan a betegek többsége mindkét csoportba tartozó szerrel találkozhat élete során. Az eltervezett kezelés kivitelezése, a protokollok előírásszerű betartása szoros összefüggést mutat az elérhető progressziómentes túléléssel, így a mellékhatások kezelése kiemelt jelentőséggel bír. Az alábbiakban a leggyakoribb vagy legfontosabb mellékhatásokat említjük meg, ezek közül is a BTKi-k okozta kardiovaszkuláris eltérésekre koncentrálunk, melyek az utóbbi időben kerültek az érdeklődés központjába.","PeriodicalId":506625,"journal":{"name":"Hematológia–Transzfuziológia","volume":"10 s4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2024-04-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"1","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Hematológia–Transzfuziológia","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.1556/2068.2024.00185","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 1
Abstract
A célzott hatásmechanizmusú kismolekulák szinte teljesen kiszorították a klasszikus kemoimmunoterápiákat a krónikus limfocitás leukémia (CLL) kezeléséből. A kezelés két fő alappillérét a Bruton-féle tirozin-kináz inhibitorok (BTKi) és a BCL2 inhibitor venetoklax képezi, a foszfatidilinozitol 3-kináz gátló (PI3Ki) idelalisib és duvelisib hazánkban nem elérhető. Egyes protokolloknak továbbra is fontos része a CD20-ellenes antitest rituximab vagy obinutuzumab. A célzott kezelések hatásmechanizmusa, így alkalmazási módja jelentősen különbözik, ezért a terápiaválasztás alkalmával több szempontot kell mérlegelnünk. A várható terápiás válasz és a beteg preferenciái mellett kiemelt jelentősége van a gyógyszerek potenciális mellékhatásainak, melyek egy része a komorbiditás függvénye. Ugyanakkor a CLL indolens, relabáló jellegéből adódóan a betegek többsége mindkét csoportba tartozó szerrel találkozhat élete során. Az eltervezett kezelés kivitelezése, a protokollok előírásszerű betartása szoros összefüggést mutat az elérhető progressziómentes túléléssel, így a mellékhatások kezelése kiemelt jelentőséggel bír. Az alábbiakban a leggyakoribb vagy legfontosabb mellékhatásokat említjük meg, ezek közül is a BTKi-k okozta kardiovaszkuláris eltérésekre koncentrálunk, melyek az utóbbi időben kerültek az érdeklődés központjába.