{"title":"Egy 14. századi magyarországi graduále töredéke az Országos Levéltárban","authors":"Zsuzsa Czagány, Gabriella Gilányi","doi":"10.17167/mksz.2023.1.1-21","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Tanulmányunkban az MNL OL Magyar Kincstári Levéltárak E 156-os fondcsoportjának egyik iratán, az „Urbaria et Conscriptiones” 4. faszcikulusának 11. számú iratanyaga borítójaként fennmaradt középkori kottás kódextöredéket elemezzük. A 2020-ban hordozójáról lefejtett és restaurált fragmentum egy 14. századi misekódex – graduále csaknem teljes bifóliója. Hangjegyírása a középkori Magyarország területén művelt esztergomi notáció késői, regionális változata. Az összehasonlító vizsgálat során legközelebbi rokonait a felső-magyarországi forráskörben találtuk meg: a sajátos kottaíró-modor, a szöveg- és hangjegyírás különleges, díszítőjelekben gazdag és összehangolt kivitelezése a 15. századi Szepesi antifonále notációjával mutat hasonlóságot. A töredék az ádventi kántorböjt miseénekeit tartalmazza, köztük a kántorböjti szombaton Dániel próféta könyvéből olvasott próféciához kapcsolódó éneket, a tüzes kemencébe vetett három ifjú hálaénekét, a Dániel-kantikumot. A középkori liturgikus egyszólamúság archaikus rétegébe tartozó recitatív dallam kottás lejegyzése meglehetősen ritka forrásainkban. A töredéken teljes terjedelmében fönnmaradt énektétel, összeállítását és verseinek számát tekintve nemcsak a magyar, de a tágabb európai forráskörnyezetben is a leghosszabb változatok közé tartozik.","PeriodicalId":319860,"journal":{"name":"Magyar Könyvszemle","volume":"62 9","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2024-01-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Magyar Könyvszemle","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.17167/mksz.2023.1.1-21","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Tanulmányunkban az MNL OL Magyar Kincstári Levéltárak E 156-os fondcsoportjának egyik iratán, az „Urbaria et Conscriptiones” 4. faszcikulusának 11. számú iratanyaga borítójaként fennmaradt középkori kottás kódextöredéket elemezzük. A 2020-ban hordozójáról lefejtett és restaurált fragmentum egy 14. századi misekódex – graduále csaknem teljes bifóliója. Hangjegyírása a középkori Magyarország területén művelt esztergomi notáció késői, regionális változata. Az összehasonlító vizsgálat során legközelebbi rokonait a felső-magyarországi forráskörben találtuk meg: a sajátos kottaíró-modor, a szöveg- és hangjegyírás különleges, díszítőjelekben gazdag és összehangolt kivitelezése a 15. századi Szepesi antifonále notációjával mutat hasonlóságot. A töredék az ádventi kántorböjt miseénekeit tartalmazza, köztük a kántorböjti szombaton Dániel próféta könyvéből olvasott próféciához kapcsolódó éneket, a tüzes kemencébe vetett három ifjú hálaénekét, a Dániel-kantikumot. A középkori liturgikus egyszólamúság archaikus rétegébe tartozó recitatív dallam kottás lejegyzése meglehetősen ritka forrásainkban. A töredéken teljes terjedelmében fönnmaradt énektétel, összeállítását és verseinek számát tekintve nemcsak a magyar, de a tágabb európai forráskörnyezetben is a leghosszabb változatok közé tartozik.