{"title":"KOMPLEX ESEMÉNYEK METONIMIKUS MEGNEVEZÉSEI KOGNITÍV TÜKÖRBEN","authors":"E. Katona","doi":"10.19090/hk.2023.4.122-132","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A világról alkotott ismereteinket fogalmi keretek rendszere révén fogalmazzuk meg. A fogalmi kereten belül az események egy bizonyos forgatókönyv szerint zajlanak le. A dolgozat arra tesz kísérletet, hogy feltérképezze a komplex események metonimikus megnevezésének rendszerét egy-egy forgatókönyvön belül. Elsősorban arra fókuszál, hogy az egymást követő részesemények közül az esemény elején, közepén vagy a végén történő részesemények helyettesítik, képviselik az egész eseményt. A magyar és szerb nyelvi példaanyag összevetésekor az is kiderül, hogy az események forgatókönyve gyakran azonos, a metonimikus kifejezés mégis az esemény másik fázisára vonatkozik, vagy nyelvileg más struktúrában valósul meg. A különbségeknek kulturális vonzatai is lehetnek, de eltérő nézőpontok is érvényesülhetnek a nyelvi megoldásokban.","PeriodicalId":435644,"journal":{"name":"Hungarológiai Közlemények","volume":"190 10","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-11-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Hungarológiai Közlemények","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.19090/hk.2023.4.122-132","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A világról alkotott ismereteinket fogalmi keretek rendszere révén fogalmazzuk meg. A fogalmi kereten belül az események egy bizonyos forgatókönyv szerint zajlanak le. A dolgozat arra tesz kísérletet, hogy feltérképezze a komplex események metonimikus megnevezésének rendszerét egy-egy forgatókönyvön belül. Elsősorban arra fókuszál, hogy az egymást követő részesemények közül az esemény elején, közepén vagy a végén történő részesemények helyettesítik, képviselik az egész eseményt. A magyar és szerb nyelvi példaanyag összevetésekor az is kiderül, hogy az események forgatókönyve gyakran azonos, a metonimikus kifejezés mégis az esemény másik fázisára vonatkozik, vagy nyelvileg más struktúrában valósul meg. A különbségeknek kulturális vonzatai is lehetnek, de eltérő nézőpontok is érvényesülhetnek a nyelvi megoldásokban.