{"title":"Az idővonal felemelkedése","authors":"Botond Szemes","doi":"10.57227/liter.2023.3.1","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A Literatura 2022/2-es számának tematikus blokkja a történetiség különböző koncepcióit járta körül, nagy hangsúlyt fektetve a multitemporalitás jelenségére. Ha erre összepontosítunk, akkor egyúttal „szakítunk a történelem szokásos normatív szemléletével és megítélésével. Ennek a szemléletváltásnak a megerősítéséül szolgálhat az is, hogy a temporalitás, a történetiség hatalmi kezelése és értelmezése olykor szintúgy ellentmond a »fejlődés«, a modernizációnak megfeleltetett lineáris időbeliség rigorózus követelményének.” (Gyáni Gábor) Jelen dolgozat azonban egyet visszább lép, és az időbeliség e szokásos szemléletének kialakulását és módosulásait követi nyomon. Feltételezése szerint az időbeli folyamatok vizuális leképezéseinek történeti-kritikai vizsgálata új szempontból képes a modernitás időről, történelemről és történetekről alkotott elképzeléseit leírni. Ennek érdekében az idősoros grafikonok kultúrtörténetének felvázolására tesz kísérletet. A vállalkozás tétjét növeli, hogy napjaink adattudományi és digitális bölcsészeti munkáiban szintén ezek a grafikonok tekinthetők a legelterjedtebbnek, nagy hatást gyakorolva az időben zajló változások elgondolására. Miközben az eszmetörténet helyett magukból a leképezésekből kiindulva – a médiatörténet „valóságossága” mellett – lehetőség nyílik hagyományosan külön kezelt diskurzusok közötti kapcsolatok felismerésére is.","PeriodicalId":36251,"journal":{"name":"Literatura","volume":"49 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-12-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Literatura","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.57227/liter.2023.3.1","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q4","JCRName":"Arts and Humanities","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A Literatura 2022/2-es számának tematikus blokkja a történetiség különböző koncepcióit járta körül, nagy hangsúlyt fektetve a multitemporalitás jelenségére. Ha erre összepontosítunk, akkor egyúttal „szakítunk a történelem szokásos normatív szemléletével és megítélésével. Ennek a szemléletváltásnak a megerősítéséül szolgálhat az is, hogy a temporalitás, a történetiség hatalmi kezelése és értelmezése olykor szintúgy ellentmond a »fejlődés«, a modernizációnak megfeleltetett lineáris időbeliség rigorózus követelményének.” (Gyáni Gábor) Jelen dolgozat azonban egyet visszább lép, és az időbeliség e szokásos szemléletének kialakulását és módosulásait követi nyomon. Feltételezése szerint az időbeli folyamatok vizuális leképezéseinek történeti-kritikai vizsgálata új szempontból képes a modernitás időről, történelemről és történetekről alkotott elképzeléseit leírni. Ennek érdekében az idősoros grafikonok kultúrtörténetének felvázolására tesz kísérletet. A vállalkozás tétjét növeli, hogy napjaink adattudományi és digitális bölcsészeti munkáiban szintén ezek a grafikonok tekinthetők a legelterjedtebbnek, nagy hatást gyakorolva az időben zajló változások elgondolására. Miközben az eszmetörténet helyett magukból a leképezésekből kiindulva – a médiatörténet „valóságossága” mellett – lehetőség nyílik hagyományosan külön kezelt diskurzusok közötti kapcsolatok felismerésére is.