{"title":"Tapasztalás és tudomány: az élelmiszer-biztonság rövid története. Az empirikus ismeretek szerepe az élelmiszer-biztonság fejlődésében","authors":"Diána Bánáti, Orsolya Tóth","doi":"10.52091/evik-2023/3-1-hun","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"Vajon honnan tudták eleink, hogy nem szabad nyers sertéshúst fogyasztani? Miért óvakodnak a japánok évszázadok óta a fugó hal fogyasztásától? Miért akadályozzák meg bizonyos növények, mint például a tiszafa bogyóinak fogyasztását mind a gyerekek mind a lovak esetében? Honnan tudták az ókori görögök, hogy a bürök termésének főzetével szándékosan mérgezést okoznak, így végezve ki például Szókratészt? A penészes gabona okozta járványszerű megbetegedések évszázadok óta a történelem részévé váltak. Gyakorta okoznak és okoztak a gabonapenészek által termelt mikotoxinok. Vajon miért csak a XX. század végén derült fény a mikotoxinok folyamatos jelenlétére? A tűz, mint az őskor legfontosabb az élelmiszer-biztonsági felfedezése? Bizton állíthatjuk, hogy igen! Ugyanis az élelmiszerek, különösen a hús őskori hőkezelése, a megemelkedett fehérje fogyasztás eredményeképpen, alapjaiban változtatta meg az emberiség evolúciós fejlődésének gyorsaságát is. A megfigyelés útján szerzett ismereteknek meghatározó szerepe volt abban, hogy az emberiség a tudományos módszerek és eszközök fejlődése előtt részben elkerülhette a mérgező növények és halálos megbetegedéseket okozó egyéb méreganyagok, a kórokozó baktériumok és vírusok által okozott halált. Az empirikus ismereteknek óriási szerepe volt az élelmiszer-biztonság fejlődésében. Az emberi evolúció során elsőként az empirikus megfigyelések, majd később a tudatos, kísérleteken alapuló eredmények alapozták meg az élelmiszer-biztonsági szabályok megalkotását. Viszont mind a mai napig nagy jelentősége van az empirikus úton szerzett ismereteknek, amelyeket célzott tudományos kísérletekkel támasztanak alá.","PeriodicalId":50534,"journal":{"name":"Elelmiszervizsgalati Kozlemenyek","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"2023-09-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Elelmiszervizsgalati Kozlemenyek","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.52091/evik-2023/3-1-hun","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"Q4","JCRName":"Agricultural and Biological Sciences","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
Vajon honnan tudták eleink, hogy nem szabad nyers sertéshúst fogyasztani? Miért óvakodnak a japánok évszázadok óta a fugó hal fogyasztásától? Miért akadályozzák meg bizonyos növények, mint például a tiszafa bogyóinak fogyasztását mind a gyerekek mind a lovak esetében? Honnan tudták az ókori görögök, hogy a bürök termésének főzetével szándékosan mérgezést okoznak, így végezve ki például Szókratészt? A penészes gabona okozta járványszerű megbetegedések évszázadok óta a történelem részévé váltak. Gyakorta okoznak és okoztak a gabonapenészek által termelt mikotoxinok. Vajon miért csak a XX. század végén derült fény a mikotoxinok folyamatos jelenlétére? A tűz, mint az őskor legfontosabb az élelmiszer-biztonsági felfedezése? Bizton állíthatjuk, hogy igen! Ugyanis az élelmiszerek, különösen a hús őskori hőkezelése, a megemelkedett fehérje fogyasztás eredményeképpen, alapjaiban változtatta meg az emberiség evolúciós fejlődésének gyorsaságát is. A megfigyelés útján szerzett ismereteknek meghatározó szerepe volt abban, hogy az emberiség a tudományos módszerek és eszközök fejlődése előtt részben elkerülhette a mérgező növények és halálos megbetegedéseket okozó egyéb méreganyagok, a kórokozó baktériumok és vírusok által okozott halált. Az empirikus ismereteknek óriási szerepe volt az élelmiszer-biztonság fejlődésében. Az emberi evolúció során elsőként az empirikus megfigyelések, majd később a tudatos, kísérleteken alapuló eredmények alapozták meg az élelmiszer-biztonsági szabályok megalkotását. Viszont mind a mai napig nagy jelentősége van az empirikus úton szerzett ismereteknek, amelyeket célzott tudományos kísérletekkel támasztanak alá.
期刊介绍:
The main topics, which we are waiting to issue in our paper, are the next:
Chemical food and feed analysis (ingredients, macro-, mezo- and micro components, harmful pollutants, processing by-products etc.);
General food and feed chemistry related to several food and feed processing technologies;
Food and feed toxicology;
Relation between the agro technology and the food chain safety;
Microbiological food and feed analysis (pathogens, spoilage bacteria, general food/feed microbiology, microorganisms of several processing technologies etc.);
Rapid food and feed test methods (“classical” and instrumental technologies);
Molecular biological food and feed analysis (GMOs, GMO analysis etc.)
Effects of genetically modified organisms on the entire food chain and the environment;
Sensorial food and feed analysis;
Investigation of non-food products (mainly several disinfectants, production aids);
Investigation of food contact materials (migration tests, residual investigations, etc.);
Legislation topics, regulation of the whole food chain on the territory of food and feed processing, retailing, distribution (European, Hungarian, other countries);
Standardisation news and comments on the topics of whole food chain;
Other topics, results of investigations etc. (the Editorial Board keeps the right to measure the manuscripts arriving to the Editorial Office according to the principles of the journal).