{"title":"A ,,CSALÁDI VAGYONJOG” ÉS AMI MÖGÖTTE VAN – A PÁRKAPCSOLATBAN ÉLŐK KÖZÖTTI VAGYONI VISZONYOK A MAGYAR PTK.-BAN","authors":"Kriston Edit","doi":"10.30525/978-9934-588-43-3/1.6","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"BEVEZETÉS A család jogrendszerünk egyik legalapvetőbb eleme, amelynek megítélése sokat változott történelmünk folyamán. Különösen igaz ez a mai társadalomban, ahol a felgyorsult és változó élethelyzetek újszerű megoldásokat, másfajta szemléletmódot követelnek meg. Ennek eredményeképpen a családi kapcsolatok rendszere továbbra is magába foglal tradícionális formákat, mint a házasság vagy a szülő-gyermek viszony, ugyanakkor a kor és a társadalom elvárásai alapján az újabb családformák is kivívták helyüket a jogi szabályozásban. A családi élet bensőséges, emocionális viszonyain túl a gazdasági tényezők is megjelennek, amelyek a családtagok vagyoni viszonyaira vonatkozó jogi szabályozásban tükröződnek vissza. A családjogi szabályozás korábban elkülönült jogszabályban, a házasságról, családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Csjt.) volt megtalálható. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) hatálybalépésével viszont megvalósult a joganyag egységesítése, melynek eredményeképpen a családtagok közötti jogviszonyok normaanyaga belekerült a magánjog kódexének számító Ptk.-ba2. A korábbi szabályozásról megállapítható, hogy az 1959-es Polgári Törvénykönyv elsősorban a felek között fennálló alapvető vagyoni viszonyokat szabályozta, míg a személyi viszonyok csak másodlagos szerephez jutottak. A Csjt. ezzel szemben inkább a személyi viszonyokra helyezte a hangsúlyt (mint például a házasság, a szülő-gyermek viszony) és a családtagok közötti vagyoni viszonyok minimális jogi","PeriodicalId":240696,"journal":{"name":"MODERN RESEARCHES: PROGRESS OF THE LEGISLATION OF UKRAINE AND EXPERIENCE OF THE EUROPEAN UNION","volume":"99 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"1","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"MODERN RESEARCHES: PROGRESS OF THE LEGISLATION OF UKRAINE AND EXPERIENCE OF THE EUROPEAN UNION","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.30525/978-9934-588-43-3/1.6","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 1
Abstract
BEVEZETÉS A család jogrendszerünk egyik legalapvetőbb eleme, amelynek megítélése sokat változott történelmünk folyamán. Különösen igaz ez a mai társadalomban, ahol a felgyorsult és változó élethelyzetek újszerű megoldásokat, másfajta szemléletmódot követelnek meg. Ennek eredményeképpen a családi kapcsolatok rendszere továbbra is magába foglal tradícionális formákat, mint a házasság vagy a szülő-gyermek viszony, ugyanakkor a kor és a társadalom elvárásai alapján az újabb családformák is kivívták helyüket a jogi szabályozásban. A családi élet bensőséges, emocionális viszonyain túl a gazdasági tényezők is megjelennek, amelyek a családtagok vagyoni viszonyaira vonatkozó jogi szabályozásban tükröződnek vissza. A családjogi szabályozás korábban elkülönült jogszabályban, a házasságról, családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Csjt.) volt megtalálható. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) hatálybalépésével viszont megvalósult a joganyag egységesítése, melynek eredményeképpen a családtagok közötti jogviszonyok normaanyaga belekerült a magánjog kódexének számító Ptk.-ba2. A korábbi szabályozásról megállapítható, hogy az 1959-es Polgári Törvénykönyv elsősorban a felek között fennálló alapvető vagyoni viszonyokat szabályozta, míg a személyi viszonyok csak másodlagos szerephez jutottak. A Csjt. ezzel szemben inkább a személyi viszonyokra helyezte a hangsúlyt (mint például a házasság, a szülő-gyermek viszony) és a családtagok közötti vagyoni viszonyok minimális jogi