{"title":"Településtörténet és/vagy monográfia?","authors":"Géza S. Horváth","doi":"10.55954/ap.2003.1-2.69","DOIUrl":null,"url":null,"abstract":"A HONFOGLALÁS 1100. ÉS AZ ÁLLAMALAPÍTÁS 1000. évfordu lója Komárom-Esztergom megyében is sok településtörténeti mű megjelentetésére teremtett alkalmat. Az ország legkisebb megyéje is kivette részét az ünnepi kiadványozásból, ám e kötetek műfaji változatossá gát látva valamelyest csökken örömünk. Nem azért, mert haszontalannak ítélnénk bármelyiket is, hanem, mert kévésükről mondható el, hogy megkö zelítik a monografikus teljességet. A későbbi félreértések elkerülése végett szeretném fehdézni a monográfia lexikonban elfogadott fogalmát: „Valamely önálló, egységes tudományos kérdést (pl. megye, város stb. történetét) minden szempontból a teljesség igényével tárgyaló, nagyobb terjedelmű tudományos munka.\" Ebből kiindulva nem szabad tévedésbe esnünk a megyében megjelent számos helytörténeti munkát illetően. Bár ezek is valamely helység múltja egy részének tudományos feldolgozását adják, nem a teljesség igényével ké szültek. Ez sokszor már a művek címéből, alcíméből is kiolvasható. Például: Adatok Lábatlan történetéhez (1997); Nagyigmánd: Töredékek a múltból (1996); Fejezetek Épül község történetéből (1993); A félelmes Bakony szélén: Rédei mozaikok, (2000); Bábolna: Visszatekintés az őskortól 1945 történelmi dátumáig a Millennium alkalmából (2000); Ete 1648-1998: Tanulmányok és források a falu életrajzához (1998); Bajőtról mindenkinek: Tanulmányok, nap lók, visszaemlékezések (2000). A „300 év a Pilisben: Tanulmányok Piliscsév múltjából és jelenéből\" (2002) című kötet bevezetője utal a két megye határán lévő település történetének feldolgozását nehezítő forrásadottságokra. Idézése általánosabb érvényű mondanivalója miatt lényeges. A monográfiát írni kívánók kínjaira, több módszertani nehézségre hívja fel figyelmünket: „A községről fennmaradt anyagok különböző levéltárakban, plébániákon és magángyűjteményben találhatók. Vannak iratok Érsekújváron, az esztergomi Érseki Levéltárban és a Káptalani Levél tárban, de a Megyei Levéltár éppúgy őrzi egy korszak anyagait, (...) az Országos Levéltár; de még Balassagyarmaton is fellelhetők ránk vonatkozó okmányok töredé kei. Számtalan kéziratról, szakdolgozatról van tudomásunk, amelyek sajnos nem","PeriodicalId":184860,"journal":{"name":"Acta Papensia","volume":"44 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0000,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":"0","resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":null,"PeriodicalName":"Acta Papensia","FirstCategoryId":"1085","ListUrlMain":"https://doi.org/10.55954/ap.2003.1-2.69","RegionNum":0,"RegionCategory":null,"ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":null,"EPubDate":"","PubModel":"","JCR":"","JCRName":"","Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Abstract
A HONFOGLALÁS 1100. ÉS AZ ÁLLAMALAPÍTÁS 1000. évfordu lója Komárom-Esztergom megyében is sok településtörténeti mű megjelentetésére teremtett alkalmat. Az ország legkisebb megyéje is kivette részét az ünnepi kiadványozásból, ám e kötetek műfaji változatossá gát látva valamelyest csökken örömünk. Nem azért, mert haszontalannak ítélnénk bármelyiket is, hanem, mert kévésükről mondható el, hogy megkö zelítik a monografikus teljességet. A későbbi félreértések elkerülése végett szeretném fehdézni a monográfia lexikonban elfogadott fogalmát: „Valamely önálló, egységes tudományos kérdést (pl. megye, város stb. történetét) minden szempontból a teljesség igényével tárgyaló, nagyobb terjedelmű tudományos munka." Ebből kiindulva nem szabad tévedésbe esnünk a megyében megjelent számos helytörténeti munkát illetően. Bár ezek is valamely helység múltja egy részének tudományos feldolgozását adják, nem a teljesség igényével ké szültek. Ez sokszor már a művek címéből, alcíméből is kiolvasható. Például: Adatok Lábatlan történetéhez (1997); Nagyigmánd: Töredékek a múltból (1996); Fejezetek Épül község történetéből (1993); A félelmes Bakony szélén: Rédei mozaikok, (2000); Bábolna: Visszatekintés az őskortól 1945 történelmi dátumáig a Millennium alkalmából (2000); Ete 1648-1998: Tanulmányok és források a falu életrajzához (1998); Bajőtról mindenkinek: Tanulmányok, nap lók, visszaemlékezések (2000). A „300 év a Pilisben: Tanulmányok Piliscsév múltjából és jelenéből" (2002) című kötet bevezetője utal a két megye határán lévő település történetének feldolgozását nehezítő forrásadottságokra. Idézése általánosabb érvényű mondanivalója miatt lényeges. A monográfiát írni kívánók kínjaira, több módszertani nehézségre hívja fel figyelmünket: „A községről fennmaradt anyagok különböző levéltárakban, plébániákon és magángyűjteményben találhatók. Vannak iratok Érsekújváron, az esztergomi Érseki Levéltárban és a Káptalani Levél tárban, de a Megyei Levéltár éppúgy őrzi egy korszak anyagait, (...) az Országos Levéltár; de még Balassagyarmaton is fellelhetők ránk vonatkozó okmányok töredé kei. Számtalan kéziratról, szakdolgozatról van tudomásunk, amelyek sajnos nem