Eurázsia kora és a globális megatrendek szerepe az eurázsiai együttműködésben

Abstract

Az utóbbi évtizedek markáns folyamata a multipoláris világrend kialakulása. Az USA mellett hatalmi centrumként a Föld legnagyobb szárazföldje, az eurázsiai szuperkontinens és annak gazdaságai – mindenekelőtt Kína – jelennek meg kihívóként. Ám felmerül a kérdés: hogyan értelmezhető Eurázsia? A tanulmány elsőként ezt vizsgálja meg történelmi és geopolitikai szempontból. Az eurázsiai együttműködés mindig is érvényesült a történelem folyamán: az ősi kínai selyemút az áruk, a tudás, a kultúra és a technológiák cseréjével már időszámításunk előtt ösztönözte az ottani közösségek fejlődését. A különböző, ám rokon Eurázsia-felfogások között Oroszország, Kazahsztán és Törökország is kidolgozta a maga vízióját, Kína pedig – újraélesztve a selyemutat – elindította az Övezet és Út Kezdeményezést (BRI). Ehhez kapcsolódóan arra mutatunk rá, hogy a 21. század megatrendjei jó lehetőséget biztosítanak a BRI által is képviselt, széles értelemben vett eurázsiai együttműködés számára. A tanulmány a fenntarthatóság, a digitalizáció és a pénz jövőjét érintő trendek vizsgálata során arra a következtetésre jut, hogy Európa és Ázsia számára nagy potenciál rejlik a zöldstratégiák közötti szinergiák kiaknázásában. Szintén fontos érdekek fűződnek a technológiai kérdéseket érintő nemzetközi konszenzushoz; a digitális jegybankpénzek terén pedig már közvetlen európai–ázsiai együttműködésre is van példa.