Igazságügyi orvosszakértői esetek

Abstract

Ebben a fejezetben három olyan esetet ismerhet meg a Tisztelt Olvasó, amikor a fog „elvész”. Azért használom az egyébként furcsa „elvész” kifejezést, mert a fog az első esetben baleset után kihúzásra kerül, de jobb lett volna, ha nem így történik. A második történetben szintén kihúzza a fogorvos, ám ennek súlyos következményei lesznek. A harmadikban pedig egészen más a fogvesztés oka: egy anyagfogó csipesz a bűnös. Ezt a három esetet fogjuk áttekinteni, a már megszületett (hivatalosan: előterjesztett) szakértői vélemény optikáján, és a bíróság határozatán (ítéletén) keresztül. Az igazságügyi szakértői véleményeknek meghatározott szerkezete van, így az esetek leírásánál is ezt alkalmazom. Természetesen az ügyeket anonimizáltam, a monogramok és a kezdőbetűvel jelölt városnevek is fiktívek és csak a szöveg érthetősége miatt szerepelnek. A szöveg nem a szakvélemény eredeti szövege, abban számos változtatást tettem. Ennek oka az, hogy a feltételezem: a Tisztelt Olvasó nem laikus (hiszen ez a könyv nem laikus közönségnek szól) így nincs szükség magyarázó részekre. A szakértői vélemény viszont laikusoknak (bíróságnak, bírónak, ügyvédnek, stb.) készül, így az abban foglaltakhoz számos magyarázatot kell fűzni. Ahol a szakértői vélemény eredeti szövege megmaradt, ott azt idézőjelben, dőlt betűkkel közlöm. A „laikusság” kapcsán meg kell jegyeznem, hogy az igazságügyi szakértői rendszer működésének legfőbb oka az, hogy a jogalkalmazó és döntést meghozni kénytelen testület – leggyakrabban a bíróság – nincsen a szakmai ismeretek birtokában, ezért olyan személy szaktudását veszi igénybe, aki az ő jogi kompetenciájához hozzáteszi a szakmai részt. Az ítélet ezen két pillére élesen elkülönül, ugyanakkor szerves kapcsolódásban is van. A bíróságok ítéleteiben e legtöbbször szó szerint köszönnek vissza a szakértői vélemények megállapításai. Természetesen minden szakterületnek vannak szakértői a magyar szakértői rendszerben, még olyan ritkaságoknak is, mint a „történeti kertek”, vagy a „zene-, és hangszertörténeti emlékek”. Az én szakterületem hivatalos megnevezése: fogorvostan, arc-állcsontszájsebészet. Meg kell még jegyeznem, hogy a gyakorlatban is ezzel, ezekkel a szakterületekkel foglalkozom. Az igazságügyi szakértői feladatokat nem is lehet másképpen ellátni, hiszen „képben kell lenni” a szakma pillanatnyi álláspontjával, haladásával és a múltbéli dolgokkal is. Utóbbival azért, mert mire az ügyek peresednek, illetve sor kerül a szakértői kirendelésére, addigra elég sok idő telik el...